Szórakoztató Zenészek, 1969 (3-4. szám)
1969 / 3. szám
SZÓRAKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓZENEI KÖZPONT IDŐSZAKI LAPJA ZENÉSZEK¥ 1969/3 A nyár eleji taggyűlésekről A nyári szezon elején nem könnyű dolog taggyűlésre hívni a szórakoztatózenészeket. Ennek ellenére elmondhatjuk — általában —, szép számmal jöttek össze a megyeközpontokban, de Budapesten is. Ezek után már nem volt meglepő az érdeklődés, aktivitás, a sok lényegbevágó hozzászólás. A taggyűlések központi kérdése eddig is a szakmai, politikai oktatás szükségessége és megoldatlansága volt. A legtöbb hozzászólás most is e tárgykörben történt, de lényegesen optimálisabb hangnemben. A stúdiók gyarapodása, megerősödése megteremtette a lehetőséget a szakmai továbbképzésre. Az OSZK vezetői a legjobb szakembereket állították be a tanfolyamok vezetésére. A hangszeres oktatás eredményességét a kategória javító vizsgák sikere bizonyítja. Korántsem ilyen jó a helyzet a zenekari gyakorlatoknál. A látogatottság igen változó. A zenekarvezetők nem tudják úgy összefogni a zenekar tagjait, hogy egységesen vegyenek részt a repertoárjuk bővítésében. A tanulási készség — a felkészültség aránytalansága miatt — egyenetlen. Aki hamarabb tanulja meg szólamát, türelmetlen a lassabban tanulókkal, ezért elmaradozik az órákról, akadályozza az együttes felkészülését. Sokan vannak még, akik nem ismerik fel a továbbtanulás szükségességét. Pedig ha elmaradnak a fiataloktól, a fejlődőktől, lemaradnak a jobb munkahelyekről is. A fenti hibák ellenére is öszszehasonlíthatatlanul jobb a helyzet a szakmai továbbképzés terén, mint akár csak egy évvel ezelőtt is volt. A taggyűlések nagy fontosságot tulajdonítanak a stúdiókban folyó oktatásnak, s annak megoldását keresik, hogyan lehetne a nemtörődöm, lusta társaikat tanulásra serkenteni. A politikai oktatásról, mint az általános műveltséghez feltétlenül szükséges ismeretekről, beszéltek. Néhány helyen már meggyökeresedett ez a szemlélet és eredményes munkát fejtenek ki, de legtöbb alapszervezetünknél még csak most kezdenek behatóbban foglalkozni a feladatokkal és a lehetőségekkel. Járható útnak a vendéglátóipari vállalatok szakszervezeti tanfolyamaihoz való kapcsolódást látják. A munkahely ugyanis rászorítja zenészeinket a rendszeres foglalkozások látogatására. A legnagyobb érdeklődés azonban mégis az esetenként rendezett kül- és belpolitikai előadások felé irányul. Az ilyen irányú igényeket központunk segítségével elégítik ki szakszervezeti bizottságaink. Sok szó esett a már megkötött kollektív szerződésekről. Néhány helyen csak most értették meg, hogy egyrészt mindenkinek a munkahelyén kellett volna tájékozódni annak előkészítő munkálatairól, másrészt a szakszervezeti bizottságoknak szorosabb együttműködésre lett volna szükség a KPVDSZ megyei és helyi vezetőivel. Ennek oka, hogy kimaradt, amit talán még módosító javaslatokkal, vagy munkaszerződésben kell megpróbálni szabályozni. Pl. a nagyhangszerek karbantartási pótlékának bevezetése, a szabadnapon és fizetett munkaszüneti napon végzett munka díjazásának kérdése; a szabadság kiadásának szabályozása és néhány helyen még az éjszakai pótlékra való jog érvényesítése; a nyereségrészesedés feltételeinek meghatározása (időarányosság); a hangszerek megőrzésével kapcsolatos vállalati kártérítési felelősség; munkavédelmi kérdések. A következetesség azonban hiányzik a fentiekre irányuló harcból. Oka régi keletű, mindenki által ismert, mégis beszélnünk kell róla. Panaszkodnak a zenészek: ingyen kíván tőlük sörzenét az üzletvezető, szabadnapon is be kell menniök játszani, a pincérek minősíthetetlen hangot használnak, nem veszik őket emberszámba. Mi lehet az oka? Rövidebb, hosszabb nyomozás után mindig kiderül, hogy a zenészek valamilyen okból lekötelezettjei az üzletvezetőknek, pincéreknek. Ahol megengedik a zenészeknek az asztalozást, ahol a családtagok minden este betelepszenek a vendéglőkbe, ahol a botrányos magatartásból nem lesz fegyelmi, ott bizony nem lehet szót emelni a másik fél szabálytalanságaiért vagy goromba bánásmódjáért. S ahol nem dolgozzák ki a zenészek a hatszor ötven percet? Mert ilyen is akad jócskán. Természetesen van más ok is. A szórakoztatózenész titkárok azért félnek kiállni és vitatkozni a vendéglátóipari vezetőkkel, mert meghatározott idejű munkaszerződésük van, és mi lesz velük, ha az lejár, s nem hosszabbítják meg? Valóban nem könnyű probléma. Éppen ezért ismételgetjük folyton, hogy a KPVDSZ-szel meg kell teremteni a jó munkakapcsolatot. A két szakszervezet összefogásával minden esetleges visszaélést meg lehet akadályozni. Azonkívül meg kell tanulniok funkcionáriusainknak higgadtan, ügyesen, kulturáltan tárgyalniok. Ezek voltak a legfontosabb gondolatok a szezon végi taggyűléseken. A tanulságot a legtöbb helyen levonták belőlük. Új szezon kezdődik , tettekkel kell igazolni, a sok szó nem esett hiába. Ormai Miklósné Az első találkozás, az első benyomás általában kihat a további kapcsolatokra. Nos, a stúdiók 1969-ben végzett növendékeinek a Béke Szálló kupolatermében rendezett első találkozója a közönséggel kellemes benyomást keltett, s a műsor összképe jó bizonyítványa nemcsak a műsorban fellépő fiataloknak, hanem a stúdióknak is. Nincs mód arra, hogy a szereplőkről külön-külön értékelést adjunk, de a bemutatkozás főbb jellegzetességére, egyegy terület összegezésére időt kell szakítanunk. A rendezés — idegen helyiségről lévén szó — a kisebb zökkenőket szinte észre sem véve — zavartalan levezetést biztosított. A műsor jellegéből adódó népi és tánczenei megosztás is szerencsés volt. Az első részben szereplő népi zenekar és magyarnóta énekesek műsora kis keresztmetszetet adott a stúdiókban folyó munkáról. Ügyesek és magas felkészültséget mutattak a most vizsgázott kis prímások. Kár, hogy a zenekar nem minden tagja a stúdió növendékeiből került ki. Az énekesek produkciója kifogástalan. Elsőnek a vidéki stúdiók közreműködését említeném: Eger és Debrecen képviselői tettek tanúságot magas tudásukról, fegyelmezett, színvonalas műsoruk keretében. Második meglepetést a gitár zenekar produkciója okozta. Bizonyítva, hogy ez a beat zenekarokban egysíkúvá, sőt sokszor egyhangúvá váló hangszer az alkalmazás milyen széles skáláját teszi lehetővé, ha alkalmas kezekbe kerül, ha zenei képzettség magas fokán állnak kezelőik. Egyéni és összhatásuk a legteljesebb elismerést aratta. Harmadik — szinte meghökkentő — meglepetést a húsz dobhallgatóból összeállított dobzenekar száma ért el. Dinamikus, ideget és izmot ritmusba lendítő ereje szinte a vér lüktetését is irányítva ragadta magával a hallgatóságot. Bányai Lajos tanár dirigálása egybeolvasztott zsonglőrmutatvány és hipnotizőr varázslatként hatott. Negyedik meglepetés a sok és sokszínű énekes felsorakoztatása — fiatal, csinos lányok, fiúk egyaránt. Egyik ezért, a másik azért volt kiemelkedő. A jól megválasztott számok, újszerű ruhák és előadási formák tették színes forgataggá az érdekes és hangulatos műsort. Talán a kíséret terén lehetett volna újat adni. S a közönség értő szemmel és füllel, teljes figyelemmel kísérte a produkciót. Kár, hogy a vendéglátóipar vezetői csak gyér számban képviseltették magukat. Reméljük, hogy a legközelebbi ilyen bemutatón már többen lesznek. Részükről is nagyobb érdeklődést érdemel, hiszen elsősorban nekik, a vendéglátóipar mai igényeinek kielégítése érdekében történt a bemutató megrendezése Felkészülés az új tanévre Az elmúlt évek folyamán már kialakult gyakorlat, hogy a stúdiókban a nyári hónapokban sem szünetel a munka. Az oktatás befejezésével elkezdődik a következő tanév előkészítése. A most következő tanév jelentőségét fokozza, hogy a központi stúdió tizedik tanévét kezdi meg. Ma már azonban nemcsak központi stúdióról, hanem országos stúdióhálózatról beszélhetünk. Ebben az évben Békés, Fehér és Nógrád megyében is lesz stúdió, így minden megyében lehetőség nyílik , a szórakoztatózenei területen foglalkoztatott zenészek és énekesek rendszeres — tanterv szerinti — továbbképzésére. A szórakoztatózenei terület sokrétűségét figyelembe véve az új tanév szervezési munkájában és pedagógiai módszereinek kidolgozásában egyaránt alapos előkészítést igényel. Ezt támasztják alá az új tanév tervszámai, melyeknek alapján 1400—1500 hallgató továbbképzését kell biztosítanunk. A stúdiókban folyó pedagógiai tevékenységet országosan — a helyi adottságok, lehetőségek figyelembevételével — a múlt évben kiadott egységes irányelvek alapján végezzük Erre készítettük fel vidéki pedagógusainkat a július 1. és 15. között rendezett tanfolyamon. A központi stúdió segíti a vidéki tanárok munkáját azzal is, hogy az októberi egynapos konzultációt megszervezzük azok részére, akik a nyári tanfolyamon különböző okok miatt nem vehettek részt. A tantervet az új tanév kezdetéig kiegészítjük. Fokozottabb mértékben érvényesítjük munkánkban a zenészek és énekesek szakmai felkészítését, politikai ismereteit bővítő előadások tartását. Feladatunk közé tartozik a hallgatók etikai képzése is; gondolunk itt a munkahelyen, de a munkahelyen kívüli magatartásra. Célunk, hogy a vendéglátóiparban és alkalmi rendezvényeken foglalkoztatott zenészek, énekesek — mint a kulturális terület dolgozói — minden tekintetben megfeleljenek a velük szemben jogosan támasztott művészi és emberi követelményeknek. A tervszerű munkaerő-gazdálkodás és a vendéglátóipari zeneellátás művészi színvonalának emelése érdekében az eddiginél fokozottabb mértékben támaszkodunk a stúdiókra. Stúdióink fő feladata a területen már foglalkoztatott zenészek és énekesek továbbképzése. A következő tanévben tehát csak olyan hallgatókat veszünk fel, akik már működési engedéllyel rendelkeznek, vagy regiszteresek és foglalkoztatásukra szükség van. Felvesszük még azokat a 16 évet betöltött népi zenész fiatalokat is, akik legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az utánpótlás biztosítása érdekében tanításuk indokolt. Feladatunk az egyéni oktatás mellett a népi- és tánczenekarok továbbképzése, bélés külföldi szerződésre való felkészítése, együttesek kialakítása. A zenekarvezetők igényelték a stúdió ilyen irányú tevékenységét, így válnak stúdióink az OSZK alkotóműhelyeivé. Harmat László:Ilyen nagy erőpróbát még ez ideig nem követeltek az Országos Szórakoztatózenei Központ dolgozóitól az évenként tartott működési engedélyszerző és javító vizsgák, mint az idei. A jelentkezők száma a tavalyelőttinek négyszeresére nőtt, mintegy 850 fő. Ez a szám is bizonyítja, hogy megnőtt az érdeklődés a szórakoztatózenész pálya iránt. A jelentkezők többsége tisztában volt a vizsga magas követelményeivel. Annak anyagát — ha előbb nem is — a vizsgára való jelentkezés alkalmával kapták. A jelentkezők 72%-a vizsgázott le sikeresen, tehát megfelelt az előírt követelményeknek. A sikertelen 28% közé számítottuk a csak A és B kategóriára kiírt vizsgázókat is, ha az alacsonyabb szintet el is érték. Érdekes képet mutat a sikeres és sikertelen vizsgázók aránya a manapság legdivatosabb hangszernél, a gitárnál. A 9 kategória-javító közül 3 maradt a régi kategóriában; az újonnan jelentkező 22 vizsgázó közül 11 fő érte el a B kategória pontszámát, 11 nem kapott működési engedélyt. A vizsgázók közül a tánczenei területen kategória-javításra jelentkezett 171 fő, míg az új, tehát kategória szerző vizsgára 373 fő. A jelentkezők közül nem jelent meg 81, s a vizsga eredmény alapján 109 fő lett elutasítva. A népzenei területen ugyanez a csoportosítás a következő képet mutatja: kategória-javító vizsgára 113 fő jelentkezett, kategória-szerző új jelentkező pedig 207 fő volt. A vizsgán nem jelent meg 22 fő, s az összvizsgázók közül nem felelt meg, tehát elutasítást kapott 59 fő. Mindkét területet egybevetve a jelentkezett 864 fő közül a vizsgabizottság magasabb követelménye mellett is eredményes vizsgát tett 593 zenész, ami a zenészutánpótlás és színvonalemelés szempontjából egyaránt örvendetes. Ezzel a vendéglátóipar igényének kielégítése terén nagyot léptünk előre. Ez tette lehetővé, hogy a nyári időszak alatt szükséges zenész foglalkoztatottságnak, zenei ellátásnak eleget tudtunk tenni. Óvári Márta Ákos Stefi, a stúdió tanára ÁRA 2 FORINT Nagy Lívia Kovács Ferenc Komár László Gyimesi Károly (Mezey foto)