Szórakoztató Zenészek, 1969 (3-4. szám)

1969 / 3. szám

SZÓRAKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓ­­ZENEI KÖZPONT IDŐSZAKI LAPJA ZENÉSZEK¥ 1969/3 A nyár eleji taggyűlésekről A nyári szezon elején nem könnyű dolog taggyűlésre hív­ni a szórakoztatózenészeket. Ennek ellenére elmondhatjuk — általában —, szép számmal jöttek össze a megyeközpon­tokban, de Budapesten is. Ezek után már nem volt meglepő az érdeklődés, aktivi­tás, a sok lényegbevágó hozzá­szólás. A taggyűlések központi kér­dése eddig is a szakmai, poli­tikai oktatás szükségessége és megoldatlansága volt. A leg­több hozzászólás most is e tárgykörben történt, de lénye­gesen optimálisabb hangnem­ben. A stúdiók gyarapodása, megerősödése megteremtette a lehetőséget a szakmai tovább­képzésre. Az OSZK vezetői a legjobb szakembereket állítot­ták be a tanfolyamok vezeté­sére. A hangszeres oktatás eredményességét a kategória javító vizsgák sikere bizonyít­ja. Korántsem ilyen jó a hely­zet a zenekari gyakorlatoknál. A látogatottság igen változó. A zenekarvezetők nem tudják úgy összefogni a zenekar tagjait, hogy egységesen vegyenek részt a repertoárjuk bővítésé­ben. A tanulási készség — a felkészültség aránytalansága miatt —­ egyenetlen. Aki ha­marabb tanulja meg szólamát, türelmetlen a lassabban tanu­lókkal, ezért elmaradozik az órákról, akadályozza az együt­tes felkészülését. Sokan van­nak még, akik nem ismerik fel a továbbtanulás szükségessé­gét. Pedig ha elmaradnak a fiataloktól, a fejlődőktől, le­maradnak a jobb munkahe­lyekről is. A fenti hibák ellenére is ösz­­szehasonlíthatatlanul jobb a helyzet a szakmai továbbkép­zés terén, mint akár csak egy évvel ezelőtt is volt. A tag­gyűlések nagy fontosságot tu­lajdonítanak a stúdiókban fo­lyó oktatásnak, s annak meg­oldását keresik, hogyan lehet­ne a nemtörődöm, lusta társai­kat tanulásra serkenteni. A politikai oktatásról, mint az általános műveltséghez fel­tétlenül szükséges ismeretek­ről, beszéltek. Néhány helyen már meggyökeresedett ez a szemlélet és eredményes mun­kát fejtenek ki, de legtöbb alapszervezetünknél még csak most kezdenek behatóbban foglalkozni a feladatokkal és a lehetőségekkel. Járható út­nak a vendéglátóipari válla­latok szakszervezeti tanfolya­maihoz való kapcsolódást lát­ják. A munkahely ugyanis rá­szorítja zenészeinket a rend­szeres foglalkozások látogatá­sára. A legnagyobb érdeklődés azonban mégis az esetenként rendezett kül- és belpolitikai előadások felé irányul. Az ilyen irányú igényeket köz­pontunk segítségével elégítik ki szakszervezeti bizottsá­gaink. Sok szó esett a már megkö­tött kollektív szerződésekről. Néhány helyen csak most ér­tették meg, hogy egyrészt min­denkinek a munkahelyén kel­lett volna tájékozódni annak előkészítő munkálatairól, más­részt a szakszervezeti bizott­ságoknak szorosabb együttmű­ködésre lett volna szükség a KPVDSZ megyei és helyi ve­zetőivel. Ennek oka, hogy ki­maradt, amit talán még módo­sító javaslatokkal, vagy mun­kaszerződésben kell megpró­bálni szabályozni. Pl. a nagy­­hangszerek karbantartási pót­lékának bevezetése, a szabad­napon és fizetett munkaszüne­ti napon végzett munka díja­zásának kérdése; a szabadság kiadásának szabályozása és néhány helyen még az éjsza­kai pótlékra való jog érvénye­sítése; a nyereségrészesedés feltételeinek meghatározása (időarányosság); a hangszerek megőrzésével kapcsolatos vál­lalati kártérítési felelősség; munkavédelmi kérdések. A következetesség azonban hiányzik a fentiekre irányuló harcból. Oka régi keletű, min­denki által ismert, mégis be­szélnünk kell róla. Panaszkodnak a zenészek: ingyen kíván tőlük sörzenét az üzletvezető, szabadnapon is be kell menniök játszani, a pin­cérek minősíthetetlen hangot használnak, nem veszik őket emberszámba. Mi lehet az oka? Rövidebb, hosszabb nyo­mozás után mindig kiderül, hogy a zenészek valamilyen okból lekötelezettjei az üzlet­vezetőknek, pincéreknek. Ahol megengedik a zenészeknek az asztalozást, ahol a családtagok minden este betelepszenek a vendéglőkbe, ahol a botrányos magatartásból nem lesz fe­gyelmi, ott bizony nem lehet szót emelni a másik fél sza­bálytalanságaiért vagy gorom­ba bánásmódjáért. S ahol nem dolgozzák ki a zenészek a hat­szor ötven percet? Mert ilyen is akad jócskán. Természetesen van más ok is. A szórakoztatózenész titká­rok azért félnek kiállni és vi­tatkozni a vendéglátóipari ve­zetőkkel, mert meghatározott idejű munkaszerződésük van, és mi lesz velük, ha az lejár, s nem hosszabbítják meg?­ Valóban nem könnyű problé­ma. Éppen ezért ismételgetjük folyton, hogy a KPVDSZ-szel meg kell teremteni a jó mun­kakapcsolatot. A két szakszer­vezet összefogásával minden esetleges visszaélést meg le­het akadályozni. Azonkívül­ meg kell tanulniok funkcioná­riusainknak higgadtan, ügye­sen, kulturáltan tárgyalniok. Ezek voltak a legfontosabb gondolatok a szezon végi tag­gyűléseken. A tanulságot a legtöbb helyen levonták belő­lük. Új szezon kezdődik , tet­tekkel kell igazolni, a sok szó nem esett hiába. Ormai Miklósné A­z első találkozás, az első benyomás általában ki­hat a további kapcsolatokra. Nos, a stúdiók 1969-ben vég­zett növendékeinek a Béke Szálló kupolatermében rende­zett első találkozója a közön­séggel kellemes benyomást keltett, s a műsor összképe jó bizonyítványa nemcsak a mű­sorban fellépő fiataloknak, ha­nem a stúdióknak is. Nincs mód arra, hogy a sze­replőkről külön-külön értéke­lést adjunk, de a bemutatko­zás főbb jellegzetességére, egy­­egy terület összegezésére időt kell szakítanunk. A rendezés — idegen helyi­ségről lévén szó — a kisebb zökkenőket szinte észre sem véve — zavartalan levezetést biztosított. A műsor jellegéből adódó népi és tánczenei meg­osztás is szerencsés volt. Az első részben szereplő népi ze­nekar és magyarnóta énekesek műsora kis keresztmetszetet adott a stúdiókban folyó mun­káról. Ügyesek és magas fel­­készültséget mutattak a most vizsgázott kis prímások. Kár, hogy a zenekar nem minden tagja a stúdió növendékeiből került ki. Az énekesek pro­dukciója kifogástalan. Elsőnek a vidéki stúdiók közreműködését említeném: Eger és Debrecen képviselői tettek tanúságot magas tudá­sukról, fegyelmezett, színvona­las műsoruk keretében. Második meglepetést a gi­tár zenekar produkciója okoz­ta. Bizonyítva, hogy ez a beat zenekarokban egysíkúvá, sőt sokszor egyhangúvá váló hangszer az alkalmazás mi­lyen széles skáláját teszi lehe­tővé, ha alkalmas kezekbe ke­rül, ha zenei képzettség ma­gas fokán állnak kezelőik. Egyéni és összhatásuk a leg­teljesebb elismerést aratta. Harmadik — szinte meg­hökkentő — meglepetést a húsz dobhallgatóból összeállí­tott dobzenekar száma ért el. Dinamikus, ideget és izmot ritmusba lendítő ereje szinte a vér lüktetését is irányítva ra­gadta magával a hallgatósá­got. Bányai Lajos tanár diri­gálása egybeolvasztott zsong­lőrmutatvány és hipnotizőr varázslatként hatott. Negyedik meglepetés a sok és sokszínű énekes felsorakoz­tatása — fiatal, csinos lányok, fiúk egyaránt. Egyik ezért, a másik azért volt kiemelkedő. A jól megválasztott számok, újszerű ruhák és előadási for­mák tették színes forgataggá az érdekes és hangulatos mű­sort. Talán a kíséret terén le­hetett volna újat adni. S a közönség értő szemmel és füllel, teljes figyelemmel kísérte a produkciót. Kár, hogy a vendéglátóipar vezetői csak gyér számban képvisel­tették magukat. Reméljük, hogy a legközelebbi ilyen be­mutatón már többen lesznek. Részükről is nagyobb érdeklő­dést érdemel, hiszen elsősor­ban nekik, a vendéglátóipar mai igényeinek kielégítése ér­dekében történt a bemutató megrendezése Felkészülés az új tanévre A­z elmúlt évek folyamán már kialakult gyakor­lat, hogy a stúdiókban a nyári hónapokban sem szünetel a munka. Az oktatás befejezé­sével elkezdődik a következő tanév előkészítése. A most kö­vetkező tanév jelentőségét fo­kozza, hogy a központi stúdió tizedik tanévét kezdi meg. Ma már azonban nemcsak központi stúdióról, hanem or­szágos stúdióhálózatról beszél­hetünk. Ebben az évben Bé­kés, Fehér és Nógrád megyé­ben is lesz stúdió, így minden megyében lehetőség nyílik , a szórakoztatózenei területen foglalkoztatott zenészek és énekesek rendszeres — tan­terv szerinti — továbbképzé­sére. A szórakoztatózenei te­rület sokrétűségét figyelembe véve az új tanév szervezési munkájában és pedagógiai módszereinek kidolgozásában egyaránt alapos előkészítést igényel. Ezt támasztják alá az új tanév tervszámai, melyek­nek alapján 1400—1500 hall­gató továbbképzését kell biz­tosítanunk. A stúdiókban folyó pedagó­giai tevékenységet országosan — a helyi adottságok, lehető­ségek figyelembevételével — a múlt évben kiadott egységes irányelvek alapján végezzük Erre készítettük fel vidéki pe­dagógusainkat a július 1. és 15. között rendezett tanfolya­mon. A központi stúdió segíti a vidéki tanárok munkáját az­zal is, hogy az októberi egy­napos konzultációt megszer­vezzük azok részére, akik a nyári tanfolyamon különböző okok miatt nem vehettek részt. A tantervet az új tan­év kezdetéig kiegészítjük. Fo­kozottabb mértékben érvénye­sítjük munkánkban a zenészek és énekesek szakmai felkészí­tését, politikai i­smereteit bő­vítő előadások tartását. Fel­adatunk közé tartozik a hall­gatók etikai képzése is; gon­dolunk itt a munkahelyen, de a munkahelyen kívüli maga­tartásra. Célunk, hogy a ven­déglátóiparban és alkalmi ren­dezvényeken foglalkoztatott zenészek, énekesek — mint a kulturális terület dolgozói — minden tekintetben megfelel­jenek a velük szemben jogo­san támasztott művészi és em­beri követelményeknek. A tervszerű munkaerő-gaz­dálkodás és a vendéglátóipari zeneellátás művészi színvona­lának emelése érdekében az eddiginél fokozottabb mérték­ben támaszkodunk a stúdiók­ra. Stúdióink fő feladata a te­rületen már foglalkoztatott ze­nészek és énekesek tovább­képzése. A következő tanév­ben tehát csak olyan hallga­tókat veszünk fel, akik már működési engedéllyel rendel­keznek, vagy regiszteresek és foglalkoztatásukra szükség van. Felvesszük még azokat a 16 évet betöltött népi zenész fiatalokat is, akik legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az utánpótlás biztosítása érdekében tanítá­suk indokolt. Feladatunk az egyéni okta­tás mellett a népi- és táncze­nekarok továbbképzése, bél­és külföldi szerződésre való felkészítése, együttesek kiala­kítása. A zenekarvezetők igé­nyelték a stúdió ilyen irányú tevékenységét, így válnak stú­dióink az OSZK alkotóműhe­lyeivé. Harmat László­­:Ilyen nagy erőpróbát még ez ideig nem követeltek az Orszá­­gos Szórakoztatózenei Központ dolgozóitól az évenként tartott működési engedélyszerző és javító vizsgák, mint az idei. A jelentkezők száma a tavalyelőttinek négyszeresére nőtt, mint­egy 850 fő. Ez a szám is bizonyítja, hogy megnőtt az érdeklődés a szórakoztatózenész pálya iránt. A jelentkezők többsége tisztában volt a vizsga magas kö­vetelményeivel. Annak anyagát — ha előbb nem is — a vizsgára való jelentkezés alkalmával kapták. A jelentkezők 72%-a vizs­gázott le sikeresen, tehát megfelelt az előírt követelményeknek. A sikertelen 28% közé számítottuk a csak A és B kategóriára kiírt vizsgázókat is, ha az alacsonyabb szintet el is érték. Érdekes képet mutat a sikeres és sikertelen vizsgázók ará­nya a manapság legdivatosabb hangszernél, a gitárnál. A 9 ka­tegória-javító közül 3 maradt a régi kategóriában; az újonnan jelentkező 22 vizsgázó közül 11 fő érte el a B kategória pont­­számát, 11 nem kapott működési engedélyt. A vizsgázók közül a tánczenei területen kategória-javításra jelentkezett 171 fő, míg az új, tehát kategória szerző vizsgára 373 fő. A jelentkezők közül nem jelent meg 81, s a vizsga ered­mény alapján 109 fő lett elutasítva. A népzenei területen ugyanez a csoportosítás a következő képet mutatja: kategória-javító vizsgára 113 fő jelentkezett, kategória-szerző új jelentkező pedig 207 fő volt. A vizsgán nem jelent meg 22 fő, s az összvizsgázók közül nem felelt meg, tehát elutasítást kapott 59 fő. Mindkét területet egybevetve a jelentkezett 864 fő közül a vizsgabizottság magasabb követelménye mellett is eredményes vizsgát tett 593 zenész, ami a zenészutánpótlás és színvonaleme­lés szempontjából egyaránt örvendetes. Ezzel a vendéglátóipar igényének kielégítése terén nagyot léptünk előre. Ez tette lehe­tővé, hogy a nyári időszak alatt szükséges zenész foglalkozta­tottságnak, zenei ellátásnak eleget tudtunk tenni. Óvári Márta Ákos Stefi, a stúdió tanára ÁRA 2 FORINT Nagy Lívia Kovács Ferenc Komár László Gyimesi Károly (Mezey foto)

Next