Szórakoztató Zenészek, 1978 (4. szám)

1978 / 4. szám

2 Arcok 1978-ból Szilvesztertől szilveszterig kerek egy esztendő. Egy év nem nagy idő az ember életében, de mire észreveszi, hogy a vége felé jár, már szinte el is repült. A naptár lapjait nézve, újból közeledik az év vége. Ilyenkor akarva akaratlanul visszapil­lantunk az eltelt hónapokra, és számadást végzünk; mivel és hogyan töltöttük az évet, benne a napokat; hasznosan és ered­ményesen használtuk-e ki a lehetőségeket; vagy üresen, minden eredmény nélkül múlt el az esztendő? Örömökről és gondokról, eredményekről vagy kudarcokról, megrekedt tervekről beszél­gettem zenészekkel. Íme néhány, akit az újonnan alakult KISZ-szervezet titkárává vá­lasztották, az alábbiakat mondta: Ez év májusában megalakult a fiatal zenészeink KISZ-szer­­vezete. Az alakuló ülésen is­mertették a szervezet felada­tát, célkitűzéseit, valamint munkaprogramját. Ezt köve­tően megválasztották a három­tagú vezetőséget, Németh Pált, Mészáros Gyulát és személye­met. A KISZ-szervezet megalakí­tása már nagyon időszerű volt, hiszen területünkön igen sok fiatal dolgozik, összefogásuk, szervezeti életmódra nevelé­sük a KISZ elsőrendű feladata. Munkatervünket a párt­ és a KISZ K. B. határozatai alap­ján, helyi sajátosságainkat fi­gyelembe véve, dolgoztuk ki. Ennek megfelelően politikai, világnézeti és művészeti vita­köröket szervezünk, bővítjük fiataljaink látókörét és for­máljuk gondolkodásmódját. Mivel fiatalokról van szó, nem maradhatnak ki progra­munkból a szórakoztató, játé­kos vetélkedők sem. Sajnos ehhez problémát okoz jelenleg a helyiség hiánya. Most ugyanis az szb irodahelyiségé­ben vagyunk „albérlők”. Meg­győződésem azonban, hogy ez a problémánk rövidesen meg­oldódik, munkánkhoz ugyanis minden támogatást megka­punk felsőbb szerveinktől. Gondolok itt elsősorban a szakszervezeti bizottságra és az OSZK igazgatóságára. Mi fiatalok pedig a KISZ szellemében fogjuk élni szer­vezeti életünket, és végezni a zenészpályán előírt munkákat — mondta befejezésül a lelkes titkár. Kóté László nagybőgőst — úgy gondolom — különösebben nem kell be­mutatnom pesti zenészeink­nek. Akik ismerik, tudják azt is, hogy 58 éves kora ellenére, ma is fáradhatatlan lelkese­déssel végzi társadalmi mun­káját a Szórakoztatózenészek Szakszervezeti Bizottságában. Tevékenységének középpont­jában mindig a zenészek éle­te, sorsuknak alakulása és ér­dekvédelme állt. Év végi beszélgetésünk té­mája is ennek tükrében ala­kult; a társadalmi munkában eltöltött hosszú évek eredmé­nyei és gondjai, ugyanakkor egy kis előre pillantás a jövő felé. Ezeket mondja. Talán ott kell kezdenem, hogy az ötvenes évektől, tehát 28 éve mint választott bizott­sági tag dolgozom társadalmi munkában. Az eltelt idő alatt szakszervezetünk munkájában, tevékenységében szinte fel­mérhetetlen előrehaladást ér­tünk el, s ez mindannyiunk számára öröm, hisz az eddigi célunk teljesült. Nagy ered­mény, hogy megteremtettük zenészeink létbiztonságát, er­kölcsi és emberi elismerését, valamint munka- és érdekvé­delmét. Szerény gazdasági erőnkből támogatjuk rászoruló idős zenészeinket. Fiatal akti­vistáinkat — továbbképzésük érdekében — tanfolyamokra, rendszeres oktatásra javasol­juk. Helytelen lenne azonban csak az eredményekről beszél­ni, mert még van tennivalónk bőven. Nem maradtunk mun­ka nélkül. Évek óta problémát jelent a tagdíjhátralék rende­zése. Tagságunk létszáma meg­növekedett, ugyanakkor mun­kahelyeink igen szétszórtak. Bár ez nem adhat kibúvót tag­ságunknak a rendszeres tag­­díjfizetés kötelezettsége alól. Sok panasz tapasztalható a munkafegyelem terén. Akti­vistáink sokat munkálkodnak a fegyelem javítása érdekében, de mindeddig szinte ered­ménytelenül. A munkafegye­lem megsértése, a túlzott ita­lozás ugyanis állandóan napi­renden van. Nagy gondot és sok feles­leges munkát okoz népizené­szeink indokolatlan vándorlá­sa, ami megmagyarázhatatlan, és megállítása immár nem tűr halasztást. Nem kis gondot okoz a szak­­szervezeti mozgalomban a ki­öregedő aktivisták utánpótlá­sa. Fiataljaink sajnálatos mó­don visszahúzódnak a társa­dalmi munka vállalásától. Ugyanakkor minden téren kü­lönböző kérésekkel jelentkez­nek. Szakszervezetünk a jövőben még jobb, és munkánktól füg­gően még eredményesebb elő­rehaladást irányoz elő. Egyik legfőbb pontja célkitűzéseink­nek a zenészek elhelyezését, közvetítését megfelelő szerző­dések előkészítését végző OSZK Igazgatóságával való kapcsolatunk még szorosabbá tétele, együttműködésünk bő­vítése. Bízom abban, hogy egy év múlva újabb eredményekről számolhatok be — mondta be­fejezésül Kóté László. A Nemzeti Zenedében foly­tatott tanulmányainak befeje­zésekor alig múlt húszéves. A zenei pályát élethivatásul vá­lasztotta és ahhoz negyven évig hű is maradt. A múlt em­lékei között keresgélve, némi nosztalgiával mesélte az el­múlt évtizedek kedves emlé­keit. Életútja során ugyanis sok szépben volt része, bár akadtak bőven nehézségek, de azokat erős akaraterejével, hi­vatása szeretetével mindig el­hárított. — A zenészpálya régen sok­kal göröngyösebb út volt mint napjainkban —, mondja elgon­dolkozva. — Keserűséget je­lentettek a háború borzalmai, majd a hadifogságban eltöltött évek számomra is. Mindez azonban nem törte meg a sze­nei pálya iránti szeretetem. Dolgoztam színházban, étter­mekben, bárokban és kiskocs­mákban. Muzsikám — úgy ér­zem — mindenütt egyformán szólt. Közben szaladtak az évek és számomra is elérkezett a nyugdíjazás ideje. Ez már 1914-ben történt. Szinte észre sem vettem, hogy nyugdíjas lettem. Tétlen­kedni azonban sosem tudtam. Mindig találtam magamnak elfoglaltságot. Nagy örömet je­lent számomra, hogy gyakran felkeresnek régi kollégák, volt üzletvezetőim, és igen gyakran vissza-visszahívnak játszani is. Mindez igazol önmagam előtt, hogy mindig, minden munka­helyemen igyekeztem becsület­tel a zenész pályához méltóan viselkedni és dolgozni. A zene nagyon sok örömöt, szépet rejt magában, aki sze­reti, az meg is találja benne. S akkor megelégedett, gazdag élete lesz, mint nekem is — mondta most is fiatalos lelke­sedéssel, megelégedéssel, a budapesti szó mellett mű­ködő munkavédelmi csoport vezetője tudja, hogy korunk a technika — és ezen belül az elektromosság — forradalma­sításának kora. A rohamos fejlődés viszont komoly fele­lősséggel járó feladatot ad a mi munkaterületünkön, a ze­­nészi pályán is. Szükségessé vált a munkavédelmi ellenőr­zéseink fokozása, mert ma már szinte valamennyi táncze­nekarban van elektromos hangszer. Sajnos rendelkezünk már szomorú statisztikával is, mert a gondatlanság, könnyel­műség nem egy kollégánk ha­lálát okozta. — Munkavédelmi csopor­tunk feladata igen nagy, — mondja meggyőződéssel —, mert még sok hiányosságot kell felderítenünk és felszá­molnunk. Feladatunk az elekt­romos hangszerek, berendezé­sek ellenőrzése. Idetartozik a vendéglátóipari üzemegységek elektromos csatlakozóinak, a pódiumok, öltözőhelyiségek, szellőzőberendezések, valamint zongorák állapotának felül­vizsgálata is. Eddigi tapaszta­lataink azt mutatják, hogy igen sok helyen még többszöri felhívásunk ellenére sem tart­ják be a munkavédelmi elő­írásokat Nem vezetett ered­ményre a GELKA-val kötött megállapodásunk sem. Utólag ugyanis munkaerő-, illetve szakemberhiányra hivatkoz­nak. Problémáinkat tehát társa­dalmi erőnkből próbáljuk megoldani. Célunk, hogy ze­nészeink biztonságos körülmé­nyek között végezhessék mun­kájukat. Mivel munkaterületünk és feladatunk kiterjedt, munkánk eredményesebbé tétele érdeké­ben szükséges lenne fiatal kol­légák bekapcsolódása csopor­tunk munkájába. Várjuk je­lentkezésüket, a Pest megye területén dolgo­zó tizenegy járási megbízott egyike, aki odaadóan segíti az OSZK Igazgatóságának mun­káját. Feladata a járás szét­szórt falvaiban tartott alkalmi és egyéb zenés rendezvények zenei ellátása, zenészek kiköz­vetítése. Munkája igen nagy körültekintést igényel. A váci járás megbízottja erre vonat­kozólag a következőket mond­ta: — Immár 15 éve vagyok az OSZK járási megbízottja, e nagy család egyik tagja. A ze­ne iránti szeretetem, valamint az emberekkel való foglalko­zás lehetősége ösztönzött arra, hogy e munkakört elvállaljam. A járás 37 kisebb-nagyobb községében évenként több száz zenés rendezvényre kerül sor, s ez közel 1500 zenész közve­títését teszi szükségessé. A Du­­na-kanyar nyári ellátása — fi­gyelembe véve a helyi mun­kaerőket — bizony nagy gon­dot jelent. Zenész-utánpótlá­sunk valahogy lelassult. Már igen sokszor nehézséget jelent a rendeletek betartása. Igyek­szem azonban a problémákat maradéktalanul megoldani, s ha ez sikerül, úgy érzem eredményesen dolgoztam. Feladatom sokszínű, mert nemcsak a zenészekkel való közvetlen kapcsolat megterem­téséből, hanem a rendező szer­vekkel folytatott közös mun­kából, a kölcsönös segíteni akarásból és tudásból tevődik össze, ami megadja minden­napi munkám értelmét és örö­mét. Sok oldalról kapok segítsé­get, melyet ezúttal is köszö­nök, s kérem, hogy jövőben is támogassanak, hogy eredmé­nyesen végezzem feladataimat zenészeink érdekében. Még sokáig szeretném ezt a megbízatást ellátni. Összegyűjtötte: SZENTIVÁNYI LÁSZLÓ Csonka Gábor,­ ­ Hlaszny Lajos , Molnár Lajos Kubinyi József A Vas megyei szórakoztató­zenészekről A Vas megyei szórakoztató­zenészek szakszervezetének és a zenészek munkáját értékelte a Vas megyei Vendéglátó és Szálloda Vállalat pártszerve­zetének taggyűlése. A beszá­molót Bódi Károly szb-titkár tartotta. Elmondta, hogy a szakszer­vezetnek a megyében 113 tagja van. Ebből hatvanketten a Vas megyei Vendéglátó és Szálloda Vállalatnál, harminc­nyolcan az áfész-eknél, tízen a Hungária Vállalatnál, hár­man a tsz-eknél dolgoznak. A szakszervezeti munkát 5 tagú szb irányítja. A szervezettség 100 százalékos. A szórakoztatózenészek szakszervezete irányításának, nevelő munkájának eredmé­nyeképpen a zenészek mun­kája évről évre magasabb szinten segíti elő a vendég­látó szolgáltatást Ezt a tényt a taggyűlés különösen hangsú­lyozta. A párttaggyűlés megállapí­totta, hogy a titkári beszámoló a helyzetet elemző és kritikus volt. A szakszervezeti aktivis­ták törekvése jó irányú és kö­vetkezetes. A szórakoztatóze­nészek közül a magasabb szin­tű zeneszolgáltatás és művelt­ségük fokozása érdekében 1978. évben tizenhatan végez­ték el az általános iskolát, 8 zenész középiskolában tanul. Egyre többen rendelkeznek majd középiskolai végzettség­gel. Sajnos, sok a regiszteres ze­nész. A Vas megyei Vendég­látó Vállalatnál nincs „A” ka­tegóriával rendelkező zenész dolgozó. Ezért fokozni kell a szakmai továbbképzést. A fia­tal népizenészek utánpótlása, azok nevelése sem megfelelő. Örvendetes viszont, hogy fe­gyelmi felelősségrevonásra nem került sor, bár 2 esetben üzletvezetői figyelmeztetésre volt szükség. A zenészek ma már moder­nebb, színvonalasabb üzletek­ben, jobb munkakörülmények között végzik munkájukat, ugyanakkor a régi szemlélet alapján a megbecsülés és a tekintély még nem megfelelő. Ehhez azonban mindenkinek hozzá kell járulnia munkájá­val, magatartásával. Bírálat ért néhány üzletvezetőt is, hogy munkájuk során az em­beri egyenrangúságot mellőz­ték. Elvárandó, hogy minden egységben a demokratikus ve­zetési stílust valósítsák meg. A jó munkát elismerik a vállalatnál. A zenészeknek nincs is különösebb kívánal­muk a vállalat vezetésétől. Ebben az évben 24 zenész ka­pott béremelést. Sajnos még négyen a kategória minimuma alatt vannak, amit rövid időn belül rendezni kell. A szakszervezeti bizalmik véleményét is nagyobb mér­tékben kell kikérni. A KPVDSZ-bizalmiak terén már helyén van ez a kérdés. A Ze­nész Szakszervezet területén is általánossá kell tenni ezt a demokratikus formát. A pártszervezet minden tá­mogatást megad ahhoz, hogy a zenészek szakszervezeti ér­dekképviselete érvényesüljön. A zenészek érzik ezt, és mun­kájukkal törekednek a ven­déglátó szolgáltatás még szín­vonalasabb megvalósításához hozzájárulni. A május 24-én megtartott népizenészek Ki-Mit-Tud ver­senyét nagyon jó módszernek tartottuk. Igen hasznos volt, mert kollektív és önértékelést nyújtott a művészi fejlettsé­gük jelenlegi szintjéről. A ta­pasztalt rutinos zenészek mel­lett a fiatal zenészek is ko­moly szakmai tudást bizonyí­tottak. MARK GYÖRGY, a Vas megyei Vendéglátó és Szálloda Vállalat pártszervezetének titkára szórakoztatózenészek

Next