Szórakoztató Zenészek, 1983 (24. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 1. szám

OSZK műsoriroda Mint arról olvasóink más forrásból már bizonyára ér­tesültek, a Művelődési Mi­nisztérium hozzájárulása és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökségének ha­tározata alapján az OSZK ed­digi tevékenysége mellett hi­vatásos műsorrendezői felada­tokat is ellát, vagyis hivatásos műsorrendező szervvé is vált. Új tevékenységét elsősorban a vendéglátóipari szektorban fejti ki, de emellett, a lehe­tőségekhez képest, biztosítani kívánja az üdülők, művelődé­si otthonok, vállalatok, intéz­mények, klubok stb. részére is a színvonalas műsorellátást, műsorszolgáltatást. Az új feladat lebonyolí­tására 1983. január 1-től az OSZK új részleget hozott lét­re: az OSZK Műsorirodát Gárdos András vezetésével. A műsoriroda műsorszolgál­tató tevékenységét — az OSZK eddigi feladataihoz ha­sonlóan — az ország egész területén kívánja kifejteni. Munkájában értelemszerűen és természetesen támaszkodik az OSZK már kiépített, or­szágos apparátusára: a megyei kirendeltségekre és a járási megbízottakra. Olvasóink, mint gyakorló vendéglátóipari zenészek, bi­zonyára tapasztalatból tud­ják, milyen régi kívánsága volt a vendéglátóipari válla­latoknak, de különféle tánc­mulatságokat, bálokat rende­ző üzemeknek, intézmények­nek, kluboknak is: ne legyen szükség két különböző intéz­ményhez fordulni a rendez­vény egész tartamára táncze­nét, vagy egyéb szórakozta­tó zenét szolgáltató zenekar és a — többnyire általuk kísért — műsorban szereplő művészek, énekesek, tánco­sok szerződtetése ügyében. Reméljük, hogy az OSZK Műsoriroda létrejötte teljesíti ezeket a kívánságokat és ké­pes lesz a jelentkező műsor­igények színvonalas kielégí­tésére. Ehhez azonban elen­gedhetetlenül szükséges, hogy megfelelő bizalmat és támo­gatást kapjon a műsorokban felléptethető művészektől és a már eddig is az OSZK által közvetített zenészektől. Mire lapunk e száma eljut olvasóinkhoz, az OSZK Mű­soriroda már bizonyára is­mert lesz a területen. Öröm­mel vennénk, ha zenész kol­légáink maguk is meggyőződ­nének róla: helytálló e fel­­tételezésünk. S ha bármi ok miatt azt tapasztalnák, hogy a műsort igénylő szervek, vagy személyek — pl. vendég­látóipari üzletvezetők vagy klubok, művelődési otthonok vezetői — nem tudnak még az OSZK Műsoriroda létezé­séről és munkájáról, kérjük, tájékoztassák őket erről, illet­ve irányítsák őket közvetlenül a műsorirodához, vagy az OSZK megyei kirendeltségé­hez, esetleg járási megbízott­jához. Bizonyosra vesszük, hogy e tájékoztatás nyomán több lehetőség nyílik majd zenész kollégáinknak is a műsorokban való közreműkö­désre. Amennyiben konkrét elkép­zelésük, javaslatuk, ötletük van az iroda tevékenységével kapcsolatban a működési te­rületükön, vagy akár azon túl is, örömmel várjuk annak is­mertetését, szóban, vagy írás­ban, személyesen, vagy ki­rendeltségeink közvetítésével. Stúdiónövendékek hangversenye Január 26-án délután, már a meghirdetett 15 órai idő­pont előtt, gyülekeztek az ér­deklődők a Rátkai Márton Munkás-Művész Klub elő­csarnokában, hogy meghall­gassák az OSZK Központi Stúdiójának növendéghang­­versenyét. Mintha megérezték volna, hogy forró sikerű és szép zenei élményeket nyújtó produkcióknak lehetnek tanúi. A méltányos az lennne, ha valamennyi fiatal művész ne­vét felsorolnánk, de erre nincs lehetőség. Néhány részt­vevő nevét — rangsorolási igény nélkül — azonban meg kell említenünk. A hangversenynek jó alap­hangulatot adott, a dixie­­landes összeállításban dobogó­ra lépő (fenti kép) együttes (3 harsona, 2 trombita, 2 kla­rinét, plusz a ritmus-szekció), majd az énekesek következ­tek. Oldi János nyitotta meg a sort, aztán jöttek a lányok: Bangó Beáta, a Cheek to Cheek című örökzölddel, Ma­rokházi Zsuzsa, a reggae-s zenei ízeket idéző számával, Falusi Mariann­a mindig új élményeket adó San Francis­­­co-val, Nádai Bea New York­ról szóló dalával... A női énekhangok után más színt képviselt Huszti Zoltán fojtott temperamen­tummal előadott két száma, ő képviselte korunk kissé szenvtelen, de divatos show­­man-jét. Valódi meglepetés volt Koltai Gábor érett gi­társzólója (Night and Dight, Sunny). A technikai tudást nem öncélú, önmagában álló eszközként érzékelhettük, ha­nem az alapmotívum szépsé­gét segítve volt Virtuóz. Tarjáni Béla és a női vo­­kál is nagy tapsot kapott. A ma már — sajnos — ritka­ságnak számító tangóharmo­nika is „szót" kapott Világos Anna jóvoltából, és Liziczay Éva zongoraszólójából remél­hetőleg sokan megérezték, hogy a szórakoztatózene fo­galma tág, olykor nem hat idegenül a nemesebb, klas­­­szikusabb dallamvilág sem e területen Liebenth­ett Gyöngyi Hold­­ra-utazásra invitáló és imp­rovizációs készségét is felmu­tató világslágerével. Nagy Zsuzsi viszont nagy hangterje­delmével keltette fel a nagy­számú közönség figyelmét. Úgy gondolom sokan ma­gukkal vitték szép emlékeik között a hangverseny után Vincze Lilla tiszta és nagy ívű hangját, és az érett művész­ként fellépett Deák Erzsi ösz­­tönösséget, tehetséget és szor­galommal szerzett tudást öt­vöző teljesítményét (bal oldali kép). Váradi Zsuzsa aratott mű­sorvezetése is nagymértékben járult hozzá a sikerhez, vala­mint a növendékeket segítő­készen kísérő, hivatásos zené­szekből álló együtttes is meg­érdemelten kapott tapsot: Ba­lina Gyula zongora, Gyimesi László basszusgitár, Gáti Pál dob. (Fotó: Szabó László) k.­ ÁRA 4 FORINT A zenészek követei Külföldön szerződést vállaló zenészeink egyúttal hazánk diplomatái is. Nemcsak zenéjükkel, hanem emberi magatartá­sukkal is növelik a magyar kultúra presztízsét.­ ­ Nyári József triója muzsikál Trudeau kanadai miniszterel­nöknek a Montrealban megrendezett nagy magyar bálon. Az is­mert államférfi, mint a bál fővédnöke, elismerően nyilatkozott a magyar zenéről és a már negyedszer Kanadában vendégsze­replő Nyári együttes sikeres munkájáról. Lakatos Misi és zenekara a kuwaiti Hiltonban dolgozott azokban a hetekben, amikor Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke járt a közel-keleti országban hivatalos látogatáson. Balról jobbra: Horváth Gusztáv (brácsa), Horváth Rudolf (bőgő), Völ­gyi János (cimbalom). Lakatos Misi a prímás­t a két igazgató­val. A PATRIA TRIÓ tagjai először 1976-ban voltak Norvé­giában. Most 1982 .januárjától dolgoznak ismét az északi or­szágban. — Nagyon sokat gondolunk az otthoniakra — írja levelében Dorogi György zenekarvezető. — Igyekszünk minél több tapasz­talatot szerezni, hogy otthon, az utánunk ide kiutazó kollé­gáinknak hasznos tanácsokkal segítsünk. (Balról jobbra: Kertes Béla (dob), Dorogi György (zongora), Szabácsi Tibor (gitár). Luxemburgból, „A la Petite Marquise”-ből küldött rövid tájékoztatót sikeres munkájukról az alant látható debreceni ze­nekar. Tagjai: Burai Zsigmond bőgős, Horváth István brácsás, Szitay Gyula cimbalmos és Benci Gyula prímás.

Next