Zenelap, 1891 (6. évfolyam, 1-20. szám)

1891-01-10 / 1. szám

Z­E­N­E­L­A­P, a művészeteket tanítani ne csak alaposan, de stylszerűen is képesek legyenek. E tekintetben mint már fentebb elmon­dottuk a költészetről és képzőművészetekről gondoskodva van. Legújabban azonban a kor­mány figyelme a zeneművészetre is kiterjedt amennyiben az országos magy. ki­r. zeneaka­démiát kiegészítve egy tanár­képzőt léte­sített, hogy eme intézkedésével véget vessen azoknak a visszás állapotoknak, melyek a zenetanítás terén uralkodnak és végre a tár­sadalomnak alkalma nyuttassék, hogy magát a zeneművészetben is alaposan és stylsze­rűen képeztethesse. A kormány által létesített zeneta­­r képző ez idő szerint annak csak egy speci­ális részével t. i. a zongora tanár kép­zővel vette fel működése tevékenységét és a lefolyt év november hó eleje óta tényleg már működik. A zenetanár képző illetve ez idő sze­­rint csak zongora tanár­képző, mint már mondottuk az országos magy. kir. zene- és színművészeti akadémiának kiegészítő részét képezi. Az üdvös intézmény egyenesen a zeneakadémia kiváló vezetőjének M­i­h­l­­­o­­vich­ Ödön igazgató javaslatára létesittetett, mássága a zenei körök­re régi óhaját megva­lósítja. Számtalan példát idézhetnénk még Fenyvessy tevékeny szerepléséből, melyek fényesen ilustrálják a zene iránt való szeretetét. A hangversenyek és ope­raelőadások gyakori vendége ; az artisztikai viszonyok terén nem eshetik meg semmiféle­­mozgalom, mely­ben tevékeny részt ne venne. Megemlítjük még itt hogy midőn ezelőtt öt évvel a „Zenelap“ kezdemé­nyezésére a „Zenetanárok orsz.” egyesülete a „Liszt szobor,, ügyében mozgalmat indított, a Haynald bibornok elnöklete alatt megalakult bizottságnak Fenyvessy egyik alelnöke volt. Életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Fenyvessy Ferencz 1855-ben született Eger­ben ; atyja szabolcsmegye táblabirája és több főúri család jogtanácsosa volt. Egerben végző középiskolai tanulmányait s már mint főgymnasiumi tanuló „Bo­szorkány“ cz. életlapot és „Eger“ cz. szépirodalmi lapot szerkesztett. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte; részt vett az egyetemi és műegyetemi olvasókör megalakításában, s mint ilyen az ifjúság szószólójaként szerepelt. Később a körnek elnöke lett ; alelnöke és egyizben­ elnöke volt a jo­­gászsegélyegyletnek ; alapitója a tandíjkölcsön egylet­nek. Egyetemi tanulmányai befejeztével jogi és állam­­tudományi tudori rangot nyert majd ügyvédi diplomát. Időközben Eszterházy Pál gróf Mór és Jenő fiainak lett jogtanitója s áttéve lakását Pápára élénk részt vett Veszprém megye politikai és társadalmi mozgal­maiban. 1879 ben a „Pápai lapok“ kiadótulajdonosa sőt annak életbe léptetését csak is a legko­molyabb megfontolás eredményezte. A zeneakadémia igazgatójának javaslat tétele után a kormány ugyancsak a zeneaka­démia jeles titkárját Harrach József tu­dott tanulmány­útra küldte, hogy Európa legnevezetesebb zenetanár képző intézeteinek szervezetével megismerkedjék. E tanulmányút a zenetanár képző­k általa kidolgozott szer­vezetét eredményezte. A zenetanár képző intézet fontossá­gáról és egyelőre megmérhetlen horderejű és csak néhány év múlva fogunk meggyőző ered­ményt láthatni. Csak akkor midőn ez inté­zetben kiképeztetést nyert tanárok tényleg a működés terére lépni fognak. Az eredmény meglepő sőt kézzel fog­ható lesz. Ki fog hatni zeneművészeti életünk min­den irányaira leginkább azonban irodalmunkra, mely az ízlés ferde fejlesztése folytán és a styl nélküli művelés hiányában fájdalom — parlagon hever. Hogy sokan ez iránt nem lesznek ve­lünk egy véleményen arról meg­ vagyunk győződve, de arról is, hogy valódi — alapos — műveltség nélkül semmiféle pályán helyi és szerkesztője. Évek óta tagja Pápa város képviselő testületének. Veszprém megye tisztb. ügyésze, tagja a megye törvh. bizottságának s egyéb bizotságoktól el- , tekintve a közigazgatási bizottságnak is, elnöke a Balaton-egyletnek választmányi tagja a képzőművé­szeti körnek stb. Képviselővé 1881. választatott meg először az ugodi kerületben, 1881. országgyűlés ; egyik körjegyzője s rá egy évre, két évig a ház rendes jegyzője volt. A házban ő szólalt fel először a ma­­­­gyar történeti képcsarnok érdekében; tagja a könyv­tári zárszámadási bizottságnak. Irodalmi működé­séből fölemlítendő, hogy „Közéletünk köréből“ ez, társadalmi és politikai kérdéseket tárgyaló könyvet irt, azonfelül számos szépirodalmi és jogi czikket kü­lönféle lapokban. A bécsi zenekedvelők egyletében egy zeneművét is játszották. A „Zenetanárok orsz. egyesülete” új aera előtt áll. Az elmúlt nyolcz esztendő alatt Ságh József rendithetlen hite sok küzdelem árán vezette az egye­sületet az izmosodás mai stádiumáig- Az eszme végre testet öltött. S midőn az egyesület elnöki tisz­téről leköszönt csak az eszme iránt való szeretet vezette. Az egylet nagy jövőjébe vetett bizodalma adja át a zászlót egy nagyiszerepet vivő férfiú kezébe, ki mind fényes egyéni tulajdonai, mind pozíciójánál fogva rátermett a vezető szerepére. Isten áldása le­gyen az új vezéren és működésén! A siker virágai fakadjanak szeretetének nyomain és adjon neki az ég erőt magasba emelni azt a lobogót, melyre a hazai kultúra és emberszeretet igéi vannak felírva! V°VHS 8

Next