Zenelap, 1911 (25. évfolyam, 1-19. szám)

1911-01-10 / 1. szám

XXV. ÉVF. 1-2. sz. BUDAPEST, 1911. JANUÁR 10. •Z­ K N K D A P o P^ÖZDÖNY A ZENEMŰVÉSZET Ö­S­SZE­S ÁGAI ^ÖI^EBŐB o A «Magyarorsz. Zenészek Orsz. Segély- és Nyugdíj-Egyesületé»-nek, a «Magy. Zeneszerzők Társa­­ságá»-nak, a «Dunántúli Dalosszövetség»-nek és az «Orsz.Magy.Zeneegyesület» hivatalos közlönye. A magyar szaklapok gyűjteményes kiállításában aranyéremmel kitüntetve a szaklapoknak ryoy. évi koppenhágai nemzetközi kiállításán. Előfizetési ár: £f,lszév,!A(8kor')........... jw __________________ Félévre (4 kor.) ................ 2 frt. Előfizethetni minden könyv- és műárusnál. Budapesten : Rózsavölgyi és Társánál (Kristóf-tér). a Harmóniádnál és az összes hangszerkészítőknél Budapesten. Az előfizetési pénzek, hirdetési dijak, reklamációk stb. a kiadóhivatalba . Budapest, V. ker., Csáky­ utcza 6. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ-TULAJDONOS: Megjelenik minden hónapban (julius, augusztus ki­___________vételével) kétszer vagy háromszor időn­kénti ingyenes zenemű-mellékletekkel. Minden levelezés és a lap szellemi részét illető külde­mény a szerkesztőségbe utasítandó. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el és kézirat nem adatik vissza. Szerkesztőség: Budapest, V. kerület, Csáky-utcza 6. szám. IEJ. BUGMNESi karácsonyi szeretet ünnepe meghoztaiU^uch*^ nernek azt a nagy szerencsét, hogy^Esa­rgom­­ban, a székesfőegyház káptalanja egyhangúlag, a többi folyamodók mellőzésével megválasztotta fő­székes­­egyházi karnagynak és ebbéli határozatát fölterjesztette a herczegprimáshoz, a ki a kinevezést aláírásával helyben hagyta. Ezzel Buchnernek minden reménye megvalósult és a jövőbe vetett bizalma meghozta boldogulásának minden vágyát, mert most már Esztergomban élhet amaz egyházzenei iránynak, melynek életét szentelte. A «Motu proprio» tanulmányozására vetette min­den figyelmét és most működési köréből ki fog su­gározni, hogy ő, a megboldogult Kersch Ferencz nyom­dokán erős kézzel, nagy erővel fog dolgozni. Már­is látjuk rajta, hogy újult erővel a munka szinte lázhoz hasonló állapotot fog benne előidézni és meg vagyunk győződve róla, hogy a munkát, melyet végezni fog, lelkében máris részletekig kidolgozta és ezekből szellemének nagyságát fogjuk látni és ta­pasztalni. Erővel, munkakedvvel foglalja el állását és lel­kében a csodaszép és szivet-lelket elbűvölő igazi egy­­házias dallamok halkan szenderegve foglalnak helyet, mint az illat a még fel nem fejelt bimbóban. Sok szem függ rajta, várva, vágyva és biztatva, hogy magasztos feladatát új, magas polczán betöltse. Ő betölti! Bár végtelen komoly, erőslelkű és nyílt tekintetű — mint a­­hogyan czímképünkön bemutatjuk kitűnően sikerült arczképét — mégis telve van szerénységgel, sőt keresztényi alázatossággal, mert a hivalkodás nem kenyere. Mindazonáltal jól tudja ő, hogy közpályán működik s így üvegházban él, a­hol a tömeg figyelő tekintete elől sohasem húzódhatik el teljesen, ezért, szinte fanatikus energiával fog dol­­­­gozni, hogy czélját, melyet képzelete átölelve tart és melyre rárakná a földnek és mennynek minden ékességét, elérje. A midőn a szepeshelyi székesegyházból Szatmárra­ ­V v* V.

Next