Zord Idő, 1920 (2. évfolyam, 1-22. szám)

1920-09-16 / 18. szám

822 A magyar egyetem. A MAGYAR EGYETEM. E kérdéssel való foglalkozáshoz szeptember eleje adja az apropót. És jobb szerettük volna, ha csak egyszerűen és nagyon melegen kellett volna köszöntenünk az erdélyi magyarság megnyí­ló egyetemét, mint rágódni e kérdéshez tapadt és körülötte fölhal­mozott, micsoda alaptalan és kicsinyes aggodalmak fölött, terem­tő szent Isten! De ez utolsó órában megtesszük ezt is és e ha­sábokon dúlt betűkkel adjuk tételünket, mely szerint: a magyar tudomány­egyetem fölállítása nem csak az erdélyi magyarságnak sajátos érdeke, hanem az államnak is, melyhez e számottevő és messzemenő kulturális múlttal rendelkező nép tartozik. Továbbá: a magyar egyetem kérdése, — ha már egyáltalán kérdés lett be­lőle — kulturkérdés, mely a faji kicsinyeskedéseken és torzsalko­dásokon fölül is csak a legmegértőbb és legméltányosabb menta­litással közelíthető meg. Továbbá: kulturprobléma, melynek sikeres megoldása nemcsak az erdélyi magyarság kultur­készségének és elhivatottságának stich próbája, hanem presztízs kérdés, az államra nézve is. * Azért a kategorikus körvonalazás és sietség, mivel nemrégi­ben a magyar püspökök bejelentése nyomán — egészen illetékes helyekről — aggodalmaskodó kérdések fogantak. E kérdések sok mindent vitássá tettek. Vitássá az erdélyi magyarság törté­nelmi jussát a magyar egyetemhez, problémává fejlesztették­­ hely kérdését, kérdésessé a magyar egyetem szükségességét, vi­tássá és kérdésessé az egész ügyet magát. A tűzött aggodalmas­­kodások során pedig két kérdés inkított elé, melyekkel mi kissé tüzetesebben fogunk foglalkozni. E két kérdés pedig : E. Várjon nem fogja-e egy ily egyetem az erdélyi román kultúrát gyöngíteni! 2., Vájjon nem a magyar állam fogja-e ezt az egyetemet szubvencionálni ? Az első kérdésre Miile Konstatin is felelt,­­nem mondom, hogy éppen a demokrata román közvélemény nevében, de amit

Next