Zord Idő, 1920 (2. évfolyam, 1-22. szám)

1920-09-16 / 18. szám

további sorsát teljesen a fiú hatalma alá adja és mit szólnak a faluban, melynek véleményére ő mindig annyira rátartó volt, ha­­ az eset valahogyan mégis kitudódik?! Érthető kétségbeeséssel ellenkezett tehát Döme erőszakos akarásának és a küzdés hevessé­gében nem is vette észre, hogy fehér vállából, melyet Döme össze­harapott, csordul a piros, meleg vér . . . Buja szénaillat ereszkedett a tarlóra. Döme eszét vesztve a leány alá nyalábolt a két kérges tenyerével, aztán hirtelen belevájt az ingéből kiömlő melleibe és egészen maga alatt érezte a leány forró, szűzi testét. Ágnes kimerülten, mozdulatlanul feküdt a földön, csak a szive vert és arcáról folyt a veríték. Erős földszag csapott közéjük, mi még mámorosabbá tette a levegőt. Döme lihegett, föl-fölcsuklott a két nehéz, kábító érzetétől, Ágnes vad hevülettel harapdálta ajkait és mind­ketten átadták magukat a szűzi nász gyönyörének . . . Alig vették észre, hogy rájuk köszöntött a hűvös este. Ágnes didergett, fázott, kiszáradt a torka, beszélni sem tudott. Döme rendbehozta a ruháját, szeme közé hulló haját egy hátrahajló mozdulattal visszadobta a fejére, kaszáját a vállára tette, szót­lanul indultak hazafelé. Agnes még jobban fázott, fogai össze-össze­ütköztek és a láz kiült az arcára. A hold világánál Döme megpillantotta Ágnes bánatos képét. — Ne félj Ágnes, Vízkeresztkor megtartjuk a lakóit, ha addig élek is, — fogadkozott Döme akaratosan és szemei az Ágnes meszire eltévedt, borús tekintetét keresték. Beértek a faluba. Mély csend ereszkedett a hátuk mögé, mikor Agnesék háza elé értek, melynek cserepes tetejére pompás színeket festett a hold és belül a verandán halványan pislogott a hazaváró kis olajlámpás. Agnes nyugalmat erőltetett magára, lesimította a haját, a homlokát a két tenyerével letörülte és rövidre fogott bucsúzás után elszántan nyitott be a nagy kapu kicsiny, nyikorgós ajtaján. Döme ott állott még jó darabig, egy helyben és tágra nyitott, meleg tekintetű szemekkel sokáig nézett utána . . . Engelberg Dezső.

Next