1877-ben Gonda Béla mérnök, szakíró, tanár, számos korabeli folyóirat (Természettudományi Közlöny, Ellenőr, Magyar Hajózás, A Tenger) szerzője, szerkesztője indította meg a „földöntözés, csatornázás és folyószabályozás, valamint a mezőgazdasági gépészet és építészet köréből” vett tematikájú lapot.
„A gazdasági és a mérnöki gyakorlat terén … az elméleti és gyakorlati ismereteknek megszerzéséhez azonban okvetetlenül szükséges oly közeg, a mely öszszegyüjtse a tudomány és a gyakorlat terén felmerülő újabb és tanulságosabb jelenségeket; szükséges egy központ, a mely aztán szétoszsza az öszszegyüjtött ismereteket s közkincscsé tegye azt, a mi eddig csak egyesek tulajdona volt. Ily közeg, ily központ kíván lenni a gazdasági és mérnöki tudomány- és gyakorlat kapcsolatos részére nézve a „Gazdasági mérnök“. Ezeknek megfelelőkig népszerű modorban és mégis kellő alapossággal fogjuk ebben tárgyalni a lecsapolást, szikkasztást és alácsövezést, úgyszintén a rétek, szántóföldek és kertek öntözését, átalában a vízhasznosítás kérdését, — úgy mezőgazdasági és vizműtani, valamint nemzetgazdasági és jogi szempontból. Ismertetni fogjuk a vizemelésre szolgáló különféle gépeket, mindenütt különös tekintettel lévén hazai viszonyainkra.” - határozta meg az alapító-főszerkesztő az új orgánum célkitűzéseit.
Ehhez csatlakozott az 1881-ben alapított Műszaki Hetilap, amely „a mű- és középitészet, az út-, vasút-, híd- és vízépítés, valamint a gépészet és gyáripar, s az épitő- és mű1par köréből” közölt írásokat.
Az egyesített folyóirat azután Gazdasági Mérnök - Gazdasági és Műszaki Hetilap címen 1918-ig szolgálta a gazdaság csaknem valamennyi ágában - ipar, mezőgazdaság, szállítás, építészet, vízgazdálkodás - tevékenykedő szakemberek, mérnökök, egyszerű érdeklődők legszélesebb körének információs igényeit.