Felső Magyar Országi Minerva 1825-1836

Felső Magyar Országi Minerva - Folyó-írás 1825-1836 • ÍZELÍTŐ
A Kazinczy szellemi irányítása alatt alkotó Széphalom és környezete számára az 1820-as évek közepére világossá vált: ha szembe akarnak fordulni Pesttel és a Pest közvetítette új szellemű irodalommal, akkor önálló orgánumra van szükségük. Nem tudni, kiben ötlött fel először az időben harmadik kassai folyóirat, a Felső Magyar Országi Minerva eszméje, de az bizonyos, hogy 1824 januárjában Kazinczy már két levélben is biztatta Dessewffy titkárát, Dulházy Mihályt, hogy ne tántorodjék el egy folyóirat indításának gondolatától. Kapóra jött, hogy Kassán már 1786 óta nyomda működött, az Ellinger-féle, amelynek vezetője, Ellinger István hajlandónak mutatkozott a vállalkozás megjelentetésére. A nyomdász-kiadó kérelmét Kassa város magisztrátusa 1824. augusztus 25-én terjesztette fel pártolólag a Helytartótanácshoz, s szeptember 21-én született meg az engedély, azzal a kikötéssel, hogy a lap teljesen politikamentes legyen. Az új folyóirat szellemi irányítója és mecénása, Dessewffy József gróf volt. A vállalkozás kezdetben sokat köszönhetett Kazinczy közreműködésének. Megjelenése előtt elolvasta az első füzetet, mozgósította barátait a folyóirat támogatására, folyamatosan adott kéziratokat, s nem fukarkodott a bírálattal sem. Erőteljesen kifogásolta például a lap negyedrét, „monstruózus” formáját, valamint a szerinte hosszú és semmitmondó címét. A folyóirat első száma 1825. áprilisában látott napvilágot. Negyedéves kötetekben (1ső negyed), három füzetre (januáriusz, februáriusz, mártziusz) osztva jelent meg Kassán, minden negyedéves kötet elején egy „múzsa”-ként megtisztelt híres ember metszetével.

Terjedelem: 8 ezer oldal

Tartalomjegyzék