Honművész 1833-1841

1833. április 4-én Mátray Gábor, zenetörténész, zeneszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja megindította Regélő - Honművész cimen az első magyar szépirodalmi és társasági folyóiratot. A lap ebben a formában 1841-ig jelent meg. (Ekkor Pesti Divatalap néven Vachott Sándor vette át.) Hazánkban a 19. század második felétől figyelhető meg a nőkről és nőknek szóló különféle újságok és magazinok kiadásának fellendülése. Sokféle divattal és szépirodalommal foglalkozó lap létezett ekkoriban, melyek gyakorta közöltek külföldről átvett modellrajzokat és szépirodalmi írásokat. Elsősorban előfizetés révén lehetett a lapokhoz hozzájutni, így leginkább a felső középréteg illetve az arisztokrácia hölgytagjainak kezében fordultak meg. A kettős cím a szórakoztatást vállaló (bulvárosabb, társasági hírekkel kapcsolatos) főlapra, a Regélőre, illetve a „honi művészetet tárgyazó" (szépirodalmat közlő) Honművészre utal. Az előfizetői felhívás bejelentette, hogy az induló lap elsősorban „a mulattató tárgyakban gyönyörködő magyar ajkú szépnem”-re tekint. Elhatárolta magát a tudománytól és politikától: „csupán csak hasznos időtöltést szerző, s könnyű olvasásra szolgáló munkákkal kedveskednék”. Mátray határozottan kimondta, hogy lapja a külföldi és drága „szépművészeti hírlapokat” pótolja csekély előfizetői díjért. A reformkorban a magyar nyelv erősödő térhódításával a szerzők szélesebb tömegeket kívántak megszólítani, a társadalom jobbításán, a közízlés nevelésén túl a nemzeti érzület felébresztésén fáradoztak. Ezt a célt, úgy tűnt, legjobban a nőknek szánt szépirodalmi folyóiratok szolgálták. Az olvasó szépnem hazafias érzését növelni a régi magyar nagyasszonyokról közölt életrajzok voltak hivatva. Kanizsai Dorottya, Dobozy Mihályné. a szigetvári asszonyvitéz, az egri hős asszonyok jeles tettei töltötték meg az állandó rovatot. A divatlap az irodalmi rovatok mellett nagy gondot fordított a társas élet csiszolására, az olvasók általános tájékoztatására. A társalgás élénkítésére közölt jeles mondásokat, szórakoztató történeteket, az olvasók látókörének szélesítését célzó útleírásokat, híres emberek és - mert a közönség jó részét nők alkották - híres asszonyok kalandos vagy tanulságos életrajzát.

Terjedelem: 8 ezer oldal

Tartalomjegyzék