Királyi Közjegyzők Közlönye, Közjegyzők Közlönye 1895-2016

Az 1895-ben indított Királyi Közjegyzők Közlönye c. folyóirat a közjegyzőség első jogi kiadványa: célja, hogy a közjegyzői réteg szakmai fóruma legyen, a közjegyzői gyakorlatban előforduló kérdésekkel, problémákkal foglalkozzon és elősegítse az egységes közjegyzői gyakorlat kialakulását, megerősödését. Főszerkesztői időrendben Charmant Oszkár, Schilling Rudolf, Holitscher Szigfrid, Fekete László és Szemerjay Petrán Tibor voltak.A Magyarországi Kir.Közjegyzők Egyletének központi bizottsága a Közlöny első számának előfizetési felhívásában így ír a lap céljáról:„A perenkivüli jogszolgáltatást hazai szakirodalmunk a jogi szakmának minden ága között eleddig a legkevésbbé karolta fel. Hiányt vél tehát pótolni az alulírt egylet, midőn ezen, a maga tagjai hivatásával oly szorosan összefüggő ág tudományos és gyakorlati szempontból való mívelése czéljából folyóiratot indít; most főképp mikor egész igazságügyünknek minden oldalról foganatba vett átalakítása és fejlesztése munkájából szinte kötelesség, hogy a maga – bármily szerény – részét ezen igazságügy minden munkása kivegye.A perenkivüli jogszolgáltatás a magánjogok legfontosabb s a mindennapi élet érdekei s igényeivel ezer szálon egybefüggő viszonyaiba nyúl; az örökségi jogban annak legéletbevágóbb kérdései t. i. az örökjog érvényesíthetése, a családi és kötelmi jogban a cselekvésképesség hiánya vagy törvényes korlátozásán eredő állami beavatkozás módja és mértéke, a dologi jogban főként az ingatlan iránti jogok szerzése és átváltozása körüli törvényes föltételek szabályozásával stb. a jogot, annak a legtágabb rétegekbe hatoló és legtöbbször ismétlődő nyilvánulásaiban kiséri és biztosítja; voltakép az egyensúlyában meg nem zavart egészséges folyamain jogélet rendszeres megnyilatkozása.Alig szükséges tehát mint specziális ágnak e folyóirat által czélba vett művelését különösen indokolnunk. Egyenlő soron vele folyóiratunk a közjegyzői intézménynek, a jogrendben annyira fontos közhitelesség letéteményesének és éppen közhitelű jellegénél fogva a perenkivüli jogszolgáltatás leghivatottabb közegének ügyét fogva szolgálni; a mennyiben a közjegyzőség elméleti és gyakorlati kérdéseit állandóan napirenden tartani, az intézménynek a hazai jogszolgáltatás érdekei értelmében folytonos fejlesztésére hatni, az ország összes közjegyzői működését lehetőleg egyöntetűvé tenni s jelentőségét emelni lesz ügyekezete.E mellett, a terjedelme által szabott határok közötti figyelemmel lesz jogéletünk egyéb jelenségeire és főkép azokra a törvényhozási kérdésekre, melyek, bár tulajdonképi programmján kívül esnek, igazságügyünk fejlődésére való jelentősegük miatt a hazai jogászt általánosabb szempontokból is érdekelhetik.Ezen czélzataira támaszkodva vagyunk bátrak e folyóiratot tisztelt kartársainkon kívül a hazai jogászközönségnek általában is figyelmébe és pártfogásába ajánlani.”A Közjegyzők Közlönye az előd szerves folytatása. A hossszabb szünet után újra megjelenő, ma is aktív folyóirat első számának bevezetőjében ekképp határozták meg a régi-új kiadvány feladatait:„A Közlöny őrizni szeretné a Kir. Közjegyzők Közlönyének nagyra becsült hagyományát. A lap névválasztása, a zárójelben szereplő XLIV. évfolyam megjelenítése a folytonosság mellett azt a kívánságot fejezi ki, hogy a Közlöny - ne csak elnevezésében - legyen méltó utóda a Kir. Közjegyzők Közlönyének. A Közlöny hangsúlyosan kíván foglalkozni a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárásokkal és azokkal az anyagi jogi kérdésekkel, amelyek a közjegyzői eljárásban merülnek fel. Célja, hogy naprakészen ismertesse a bírói gyakorlat alakulását, a jogtudomány képviselőinek nézeteit éppúgy, mint ahogyan a gyakorlat problémáit és lehetséges megoldásokat. Legyen a lap eszköze az egységes közjegyzői joggyakorlat kialakulásának. A közjegyzői eljárások joga 1945-től fórum nélkül maradt, irodalma igen csekély, a gyakorlat kérdései pedig népmesék módjára szájról szájra terjednek - óriási hiányokat kell tehát pótolni. A Közlöny hírlevél: feladata, hogy biztosítsa a kar tagjainak rendszeres tájékozottságát a közjegyzői szervezettel összefüggő kérdésekben, informáljon többek között személyi hírekről és változásokról, bel- és külföldi eseményekről. Váljék olyan fórummá, ahol a közjegyzők, de akár más területen dolgozó jogászok is kifejthetik véleményüket aktuális szakmai és szervezeti kérdésekről.”

Terjedelem: 21 685 oldal

Tartalomjegyzék