Az 1887-ben alapított Kis Ujság független, képes politikai napilap volt. Címlapján általában valami nagyméretű képpel illusztrált, tömegeket érdeklő, bombasztikus témával indított a szenzációkra éhes közönségnek (pl. 1929. január 3-án: „Borzalmas gyilkosság Kecskemét határában • A berlini alvilág titkai • Méglyán égettek el egy négert • Forrongás a világ legkisebb államában, stb.), meglehetősen nagy, százezres példányszámban jelent meg.

1929-ben így hírdette magát: „A magyar nép szolgálatában. "A magyar vidék életének legfőbb irányítója"” – ezt mondotta a KIS UJSÁGról egyik ismert politikusunk. Ez a 43 esztendős lap csodálatosan szoros kapcsolatot teremtett olvasóival. Ehhez hasonló nincs sehol másutt, nemcsak Magyarországon, de más országban sem. A KIS UJSÁG nemcsak a naponta megjelenő lap révén tartja fenn olvasóival a kapcsolatot, hanem naponta átlag ezer levél is érkezik olvasóitól a KIS ÚJSÁGhoz, a munkatársak egy része állandóan az országot járja, érthető tehát az a megállapítás, mely a magyar vidék életének irányítóját látja a KIS UJSÁG-ban. … A magyar őserőt jelenti a KIS UJSÁG tábora, a magyar társadalom egyik legértékesebb része: földművesek, kisiparosok, kiskereskedők, akiknek buzgó munkája évszázadok óta gyarapítja a nemzeti vagyont. Négy évtized óta azon őrködik a KIS UJSÁG, hogy megvédje a kisemberek érdekeit, de arra is vigyáz, hogy ne élezzék ki az ellentéteket a társadalmi osztályok között. Ha van újság, mely hivatást teljesít, a KIS UJSÁG a sorban kétségkívül első helyen áll.”