Tolnai Új Világlexikona

A „Tolnai új világlexikona, az általános tudás és műveltség tára” Asztalos Miklós, Bálint Emma, Bálint Mihály és szerkesztőtársaik munkájaként, a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. kiadásában jelent meg Budapesten, 1926 és 1930 között. A Tolnai Világlexikont, hosszú előkészítő munka után, először 1912-ben adták ki, ekkor mindössze 8 kötete jelent meg. A már előkészített további kötetek kiadását, az első világháború akadályozta meg. A Világháború után azután a kiadó folytatta a munkát. A lexikon szerkesztősége, az 1926-ban megjelent első kötetben, az alábbiak szerint bocsátotta útjára az új, és az első „csonka” kiadáshoz mérten is megújult sorozatát: „Tizennégy évvel ezelőtt, amikor a Tolnai Világlexikonának első kötete megjelent, amikor együtt volt a tudós munkatársak hatalmas gárdája, amikor annyi fáradság és munka után olvasóink kezébe adtuk Tolnai Világlexikona első kötetét, amikor azután olvasóink lelkes biztatásától kísérve folytattuk a munkát a következő kötetekben, valóban nem sejthettük, hogy ennek a páratlan sikerű kezdeményezésnek oly hamar vége fog szakadni. A világháború alatt ránk szakadt nehézségekkel megküzdöttünk, 1918-ban még kinyomtattuk a 8-ik kötetet … Legegyszerűbb lett volna, ha folytatjuk a lexikont ott, ahol abbamaradt: az Eke szónál, de ezzel ellentétbe kerültünk volna a nagy mű megindulásakor tett ígéretünkkel, hogy az olvasót a legújabb eredményekkel fogjuk megismertetni. A világháború úgy átalakította a világot, hogy a megjelent kötetek anyagának jelentékeny része értéktelenné vált. Megváltozott a földrajz, új határok húzódnak a régiek helyén: 16 állam szenvedett jelentékeny területi változást, s 8 egészen új állam keletkezett, amiről a régi lexikon még nem tudhatott. Kormányformák alakultak át, évszázados dinasztiák tűntek el, új emberek kerültek az érdeklődés központjába. A tudományban új fogalmak keletkeztek… Ezek a meggondolások kétségtelenné tették előttünk, hogy olvasóinknak tartozunk azzal, hogy új, teljes és a mai kor színvonalán álló lexikont adjunk a kezébe.” A bevezető további részében leírja, hogy 12 kötetre, 4000 oldal terjedelműre tervezik a lexikon-sorozat megjelentetését, amelyben 10.000 képet és térképet is felhasználnak a könnyebb érthetőség és a szövegek rövidítése céljával. Majd a következőkkel zárja a bevezetőjét: „Ez a mű hivatva lesz arra, hogy felvilágosodottságot és modern tudást terjesszen minden egyes olvasónk házába. A nagy munka szerkesztésében részt vett országunk szellemi életének színe-java, egyetemi tanárok, tudósok, írók, akik közül száznak az arcképét itt be is mutatjuk. Fogadják olvasóink munkánkat olyan szeretettel, mint ahogy régi lexikonunkat fogadták. - A Tolnai Világlexikona szerkesztősége” A fenti bevezetőben említett 300 oldalas kötetek helyett végül is 320 oldalon és 18 kötetben, vagyis 5760 oldalon jelentették meg, amelyet 1933-ban még a két pótkötetben 640 oldallal egészítettek ki. A XIX. első pótkötet (A-H) bevezetőjében így indokolja az új kötetek megjelenését: „…Ezalatt az idő alatt természetszerűleg sok minden történt, sok minden megváltozott. Fontos gazdasági és politikai átalakulások voltak, a tudomány, a technika új felfedezésekkel gazdagodott, új írók, művészek, és közéleti szereplők tűntek fel s a mindennapi események is számos újdonsággal szolgáltak. A régi fogalmak részben átmódosultak és sok új fogalom került bele a köztudatba. Kötelességünknek éreztük tehát, hogy pótkötetekkel szolgáljunk előfizetőinknek…” A lexikon a fogalmak többségét saját címszóban mutatta be, sokat közülük szöveg közti rajzzal, képpel illusztrálva. Egyes címszavak önálló, többé-kevésbé terjedelmes fejezetet kaptak, ebben összefüggő, enciklopédia-szerű ismertetésük szerepel.

Terjedelem: 6 ezer oldal

Tartalomjegyzék