Parthenon Zsebkönyv 1834-1837

Majoros András Professor, és a’ Társaság [ti. a Sárospataki Magyar-nyelvmivi Társaság] egyik Elölülője így ír az első kötet Előszavában:
„Ez előtt két évvel, anyaoskolánk elsőbb ifjai, a’ naponként szaporodó magyar elme szülemények könnyebb olvashatása, ’s altaljában a’ honnyelv és ízlés gyarapítása tekintetéből, egy kisded könyvtárt alapítván; később a’ versenypályán nemes vetekedésre hevűlve, az egész ifjúság közűl a’ lelkesebbeket, ’s szorgalmasabbakat felszóllíták: hogy ezen szemléleti vagy olvasó társaságot, cselekedeti, vagy dolgozó társasággá általváltoztatni nyújtsanak segéd kezeket. Az ártatlan és hasznos kezdetet, oskolai Főkormányzóink nem csak nem ellenzék, sőt kegyes pártfogásokba vevék, ’s a’ társaság rendszabásait megtekintvén, azokat meg is erősíték. A’ megnyílt dicső pályán, csak hamar többen izzadván oskolai tanulmányaiktól megmaradt kevés idejüket, az ifjúi virágzó korhoz leginkább illő apróbb költészeti darabok’ készítésére fordíták. Némellyek ezek közűi a’ középszert meghaladván, — hogy a’ példa a’ még szendergőket felébressze, a’ serényebbeket pedig még inkább neki tüzelje, csak hamar közohajtás lön, (a’ mi a’ társaság alaprajzában is érintetett) a’ jobb munkákból egy kis zsebkönyvnek öszveszerkeztetése ’s közrebocsátása. A’ semmi értékkel nem bíró egyesület, küzködött, erőködött egy kis tőkepénznek összetételében. De minden áldozati sem levének elegendők a’ nyomtatási költség fedezésére. E’ nemes törekedés, Zemplán néhány lelkesb fiainak’s leányinak a’ honnyelv szerelmétől forrón égő szívüket meghatván, tüstént el vala hárítva az akadály, ’s ekként láta napfényt e’ zsenge munka, a’ Parthenon, A’ hon, a’ nyelv, az emberiség és tudományok nevében fogadják el kegyesen e’ nemes lelkűk érdemlett jutalmokat, a’ méltó hálát, ’s legérzékenyebb köszönetét. Eljön az idő, mellyben hegyaljai Parthenonunk letett csekély alapjára az amfioni lantok bájos zengése, ’s a’ meczenások hathatós pártfogásai által, addig fognak a’ kövek szökdelleni, míg Minervának, bár nem az alhénei pompás, de a’ tudományok ’s emberiség közjavára hasznos és díszes temploma emelkedendik.
Illy boldog reménnyel eltelve, ’s jövendőre nézve, ha az ifjú társaságnak ezen első áldozatja a’ haza óltárán egy kevés helyet, ’s a’ tisztelt olvasó honfiak ’s leányok melyükben némi részvételt, az egyenes bírálóknál inkább kedvező, az életkort és körülményt tekintetbe vevő, mint szigorú ítéletét nyerénd, nem csak kötött, hanem több folyóbeszédbeli eredeti és jelesb fordítási darabokkal is kívánjuk a’ Parthenont díszesíteni.
Patak, 1834. Júniusz 1-sőjén”

Terjedelem: 442 oldal

Tartalomjegyzék