Magyar Figyelő 1911-1918

A Magyar Figyelő, a magyar középosztály konzervatív világnézetű folyóirata, 1911-ben indult, a Singer és Wolfner cég kiadásában. A szerkesztőbizottság elnöki tisztét Tisza István gróf látta el és ez a tény konzervatív programot is jelentett mindjárt. Felelős szerkesztőként Herczeg Ferenc jegyezte a lapot, talán inkább a Singer és Wolfner céghez fűződő kapcsolat, mint politikai meggondolások miatt. Havonta kétszer jelent meg, minden hó elsején és tizenhatodikán és bár a szellemi élet minden területére kiterjedt a figyelme, elsősorban mégis a kül- és belpolitika volt az a két téma, amely lapjain dominált. Beköszöntőjében programját a következőkben jelölte meg: „A Magyar Figyelő a magyar értelmiséghez intézi szavát. Ahhoz az értelmiséghez, amely hivatva van a nemzet vezetésére, és amely ma maga is széttagoltan, részben irányt vesztve tesped. … A magyar társadalom csak úgy teljesítheti feladatait, ha a régi időkből örökölt nemzeti tőkéjét, faji sajátosságait, hagyományait, hajlamait és tehetségeit teljesen beilleszti a megváltozott idők keretébe és alapjává teszi a speciális magyar művelődésnek.” A Magyar Figyelő mindössze nyolc évig élt, megjelenésének a forradalom előszele vetett véget. Utolsó száma 1918. október 1-én jelent meg. Utolsó évfolyamában már nem havonta kétszer, hanem csak havonta egyszer látott napvilágot. A Magyar Figyelő jelentősége a kor szellemi életében ugyan nem volt túlságosan jelentős, azonban ettől függetlenül hű tükre annak a rétegnek, amely Magyarországot közvetlenül az első világháború előtt és a világháború alatt vezette és így sok tanulságot nyújt a kor megértéséhez.

Terjedelem: 14.818 oldal

Tartalomjegyzék