Magyarország 1902-1939

A Magyarország az első este megjelenő politikai napilap volt. 1893-ban alapították az országos függetlenségi és 48-as párt Ugron Gábor vezetése alatt álló részének tagjai. Első tulajdonosa és felelős szerkesztője Holló Lajos országgyűlési képviselő, helyettes szerkesztője Inczédi László, kiadóhivatali igazgatója pedig Sümegi Vilmos volt. 1899-ben Holló Lajos a főszerkesztői állást foglalta el, Lovászy Márton lett a lap felelős szerkesztője. 1910 után az újság Károlyi Mihály politikai baloldaliságának képviselője lett, 1914-ben a lapot irányító szerkesztőbizottságban maga Károlyi Mihály gróf is helyet kapott. 1914 után az Országos Hírlapkiadó Vállalat részvénytársaság kiadásában jelent meg, főszerkesztője Lovászy Márton, felelős szerkesztője Szakács Andor lett. A lap programja Magyarország teljes állami függetlensége s a nemzeti demokrata állam kiépítése volt. A Magyarországnak számos kiváló munkatársa volt, közülük is kiemelkedett Bartha Miklós vezérpublicista, aki ennek a lapnak a hasábjain pendítette meg elsőnek az ellenzék egyesülése, a «koalició» eszméjét. Vezető szerepet játszott a Magyarország számos ellenzéki akcióban. 1914 után az egyesült függetlenségi és 48-as párt orgánuma lett. 1917 után az Est-konszern tulajdonába került a lap. A két világháború közötti időszak hazai hírlapkiadásának legjelentősebb vállalata ezzel reggeli (Pesti Napló), kora délutáni (Az Est) és esti (Magyarország) megjelenésű napilapokat is működtetett. Az egymást kiegészítő sajtótermékek a bulvársajtó részei voltak, de a legfrissebb hírek, interjúk mellett kiadtak komoly irodalmat is. Az Est volt a zászlóshajó a maga többszázezres példányszámával, de a Magyarország is elérte a 40-50 ezres példányszámot. A Tanácsköztársaság alatt - a többi polgári sajtótermékhez hasonlóan - a Magyarország megjelnése is szünetelt. 1939-ben az Est-konszernt erőszakkal államosították, így a kormány tulajdonába került a Magyarország is.

Terjedelem: 82.374 oldal

Tartalomjegyzék