Medvetánc 1981-1989

Az ELTE frissen végzett bölcsész hallgatói, fiatal tanárai 1980-ban megalapították az
1956 utáni Magyarország első cenzúrázatlan, de legális társadalomelméleti
folyóiratát, a <i>Medvetáncot</i>, azzal a céllal, hogy – komolyan véve a formális
cenzúratörvény hiányát – dekriminalizálják a szabad gondolkodást és tudományos
publikálást. Az alapító szerkesztők úgy vélték, hogy társadalomtudományi, filozófiai
kutatásaik magyarországi folytatása elképzelhetetlen a szabad publikálás
lehetőségének megteremtése nélkül.

A negyedévi folyóirat 1981-től 1989-ig jelent meg. A folyóirat számok mellékleteként
könyvek is készültek. Az utolsó Medventác-kötet egyben az első Atlantisz-kötet
Szabó Miklós történész könyve: <i>Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986</i>.

Betiltási kísérletek ellenére a folyóirat folyamatosan megjelent, s a nyolcvanas
évtized gazdasági és társadalmi reformvitáinak egyik meghatározó fóruma lett. Itt
jelentek meg a történettudományok, a filozófia, az esztétika, az irodalomtudomány, a
szociológia, az eszmetörténet és a környezetvédelem számos, új utat kereső
szerzőjének tanulmányai is. A szerkesztők célja az volt, hogy a Medvetánc kötetei a
szerzők akkori pillanatnyi politikai helyzetére, megítélésére való tekintet nélkül,
kizárólag tanulmányaik színvonala és a tárgyalt témák súlya, valamint eredetisége
alapján kerüljenek összeállításra. A szerkesztőség minőségi szempontból szigorú
válogatásra, nyelvi-stilisztikai lektorálásra törekedett. Folytatója kívánt lenni a XX.
század első fele kiváló, de megszakadt magyar tudományos
folyóirathagyományainak – így pl. a <i>XX. Század</i> vagy a <i>Szép Szó</i> elemző
szellemének.

A Medvetánc mellékleteként megjelenő könyvek egy-egy, az adott időben provokatív,
de súlyát máig megőrző tanulmányt, vagy tanulmánygyűjteményt adtak közre:
Tengelyi László: <i>Autonómia és világrend (Kant az etika fundamentumáról)</i> [1984];
Szilágyi Ákos — Kovács András Bálint: <i>Tarkovszkij az orosz film
Sztalkere</i> [1985]; <i>Fordulat és reform</i> [1987]; <i>Jelentések a határokon túli magyar
kisebbségek helyzetéről</i> [1988]; Demény Pál: <i>A párt foglya voltam</i> [1988]; Szabó
Miklós: <i>Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986</i> [1989]. A legnagyobb
visszhangot a gazdasági, szociológiai, kulturális helyzet radikális reformját sürgető és
a rendszerváltást konkrétan előkészítő, így annak emblematikus szövegévé
váló <i>Fordulat és reform</i> váltotta ki. 

A <i>Medvetánc</i> alapító szerkesztői:

Szerkesztő Bizottság:
Ancsel Éva (elnök)
Bajomi Iván
Bihari Mihály
Bruszt László
Tütő László

Felelős szerkesztő: Miklós Tamás

Szerkesztők:

Hekerle László
Magyar Bálint
Márkus Péter
Sasfi Csaba
Szilágyi Ákos

Műszaki szerkesztő: Mátray Mihály

A <i>Medvetánchoz</i> a későbbiekben ideiglenesen vagy véglegesen csatlakozó további
szerkesztőbizottsági tagok, illetve társelnökök:

Fejtő Ferenc
Hankiss Elemér
Magyar György
Palánkai Tibor
Papp Zsolt

A <i>Medvetánchoz</i> a későbbiekben csatlakozó szerkesztők:

Tallár Ferenc
Tengelyi László

Terjedelem: 7 411 oldal

Tartalomjegyzék