Tolnai Világlapja 1901-1944

A „Tolnait” lapozgatni egyedülálló időutazást jelent. Oldalain megelevenedik a múlt: az apró-cseprő bulvár eseményektől kezdve a sorsfordító történelmi kataklizmák drámai képein át az egzotikus tájak és emberek bemutatásáig nagyon széles spektrumát találjuk benne mindannak, amit a 20. század első fele jelent. Az új évszázaddal együtt induló, nagyközönségnek szóló képes hetilap a korában egyedülállóan sikeres volt, hatalmas példányszámban kelt el hétről-hétre. A családok minden tagja megtalálta benne a neki való – sok-sok fotóval, képpel illusztrált – olvasnivalót: politikai és társasági, tudományos és művészeti események, irodalom, divat, háztartás, rejtvény, útleírás, sport, és még megannyi más téma! Az írásokat olvasva, a képeket nézegetve, a hírdetéseket szemlélve közel kerülnek hozzánk a számunkra ma már történelmet jelentő idők, beleélhetjük magunkat az akkori emberek gondjaiba és örömeibe, hétköznapjaiba és ünnepeibe. A viszonylag olcsón értékesített képes hetilap, a Tolnai Világlapja (1901-44) igen nagy üzleti sikert hozott alapító tulajdonosának, kiadó-főszerkesztőjének, Tolnai Simonnak (eredeti neve: Friedmann Samu), aki 1912-ben létrehozta a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot, majd 1913-ban az ország legmodernebb, nagyszabású újságpalotáját építette fel a Dohány utcában (a mai Egyetemi Nyomda épülettömbjét). Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta, 1944 végén Mauthausenben lelete halálát.

Terjedelem: 88 ezer oldal

Tartalomjegyzék