A Történelmi Szemle a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének magyar nyelvű értesítője, 1958-ban jelent meg először ebben a formában. Feladata elsősorban az intézeti munkatársak publikációinak közlése, de más külföldi és magyarországi szerzők – köztük számos fiatal kutató – tanulmányait is közre adta. Elsősorban az újkori és legújabbkori történelmünkkel foglalkozik, de szép számmal tartamaz középkori tematikájú írásokat is. Évente 4 száma jelent meg (alkalmanként összevont számokkal). Állandó rovatai: Tanulmányok; Arcok, életképek; Dokumentum; Adattár; Bemutatkozunk.
Elődjének tekinthető a Történeti Szemle, amely a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1912-1922 között Angyal Dávid, 1926-1930 között pedig Áldásy Antal szerkesztésében jelent meg hasonló gyakorisággal és tematikával. Rovatai: Értekezések; Kisebb közlemények; Irodalom; Folyóiratok és könyvek (Elmélet; Ókor; Középkor; Újkor; Legújabb kor; Magyar történet idegennyelvű folyóiratokban; Könyvek jegyzéke); Különfélék; A magyar történettudomány halottai; Idegennyelvű kivonat.
1950-1955 között a A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének Értesítőjeként, kézirat gyanánt jelent meg, és zömmel szovjet történészek munkáinak fordításaival. Az 1958-1982 közötti 25 évfolyamról repertórium is készült, annak bevezetőjében Dippold Péter így ír: „Az elmúlt huszonöt esztendő alatt a Történelmi Szemle a Századok mellett a magyar történettudomány vezető orgánumává vált. … A Történelmi Szemle az egész magyar történettudományt szolgáló nyílt folyóirat, a benne való publikálás alapfeltétele «csupán» a megfelelő szakmai színvonal. Indulása óta megtartott, sőt továbbfejlesztett mozgékonysága és ennek szakmai igényességgel való ötvözése biztosítják, hogy a Történelmi Szemle a jövőben is megőrizze pozícióját a magyar történettudományban.”
A kiadvány meghatározó orgánuma az egyetemes keretekbe ágyazott magyar történetírásnak, szól mindenkihez, akit érdekel a hazai és nemzetközi történelem.