A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története (Budapest, 1943)

A magyar gyalogság fényképcsarnoka

pot szolgált. Részt vett az erdélyi bevonulásban. Az Erdélyi cé. tulaj­donosa. Schmidt János W. M. gy. laka­tos, szakaszvezető. *1889. Paksi 1910 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra a 84. k. gy. e.­­hez Bécsbe. Az 1912/13. évi mozgósí­táskor készenléti táborban volt A világháború kitörésekor újból be­vonult és az orosz frontra ment, ahol a Lublin körüli harcokban, 1914 októberében megsebesült. Fel­­gyógyulása után áthelyezték az 51. k. gy. e.-hez Kolozsvárra és fegy­veres segédszolgálatra vezényelték. Az összeomlásig a bécsi H. V. M.­­ben tevékenykedett. Kitüntetései: 02. Ob, 1912/13. évi Mozg. em. ker., Mesterlövészbojt, Távbecslőjelvény. — Testvéröccsei:­­ Sch. Ede és Sch. Ferenc, valamint sógora:­­ Po­gány János, a világháborúban hősi halált haltak. Schmidt Mátyás gazdálkodó, őr­mester. *1886, Bikács. Bevonult 1907 október 16-án a 69. k. gy. e.-hez Pécsre, 3 évi tényleges szolgálatra. A háború kitörésekor újból fenti ezredéhez vonult be és a szerb, orosz, majd az olasz hadszíntérre vitték, ahol a tagliomentói csaták­ban harcolt. Onnan mint számvivő altiszt Belgrádbe került, ahol az összeomlásig tevékenykedett. — A nemzeti hadseregben is szolgált. 1943-ban két hónapot szolgált. A Vaskereszt tulajdonosa. Schmutzler János gy. művezető. *1896, Sopron. 1915-ben volt sorozá­son ás katonai szolgálatra alkal­masnak találták, de mint nélkülöz­hetetlen hadiipari szakembert, a fegyveres szolgálat alól felmentet­ték. 1918 februárban az 1. honv. gy. e.-hez osztották ha Kiképzése után a bielitzi csendőriskolába vezényel­ték. A tanfolyam elvégzése után fu­társzolgálatot teljesített, majd on­­nan a tábori csendőrséghez került és az összeomlásig ott táborozott. 1941-ben két ízben teljesített szolgá­latot. Testvérbátyja: Sch. Gyula, valamint sógorai: Hovanecz­ János és Sós Elek, a világháború alatt küzdöttek. Schneider Gyula korcsmáros.­­ 1914 októberében vonult be a 32. k. gy. e.-hez Budapestre. Kiképzése után, 1914 dec. 24-én az orosz frontra ment és a 4. dandár kötelékében az oroszlengyelországi harcokban küz­dött. 1915 aug. 8-án a fenti ezredé­hez került Budapestre. Utána 1916 január 15-én újból az orosz harc­térre került és a galíciai harcok­ban, 1916 aug. 4-én súlyos légnyo­mást kapott Ugyanakkor fogságba esett. 1918 szeptember 28-án került haza. Az összeomlás idehaza érte, 1918 december 3-án leszerelt. 1939 és 1940-ben is teljesített szolgálatot. —­deje: Fritz Mátyás, részt vett az er­­dégi és a délvidéki bevonulásban d­e a most dúló orosz háborúban, 15 hó­napig küzdött. Kitüntetései: Erdélyi és Délvidéki­eé, I. o. Tűzkereszt. Scholcz János mérlegkészítő mes­­ter. *1877, Székesfehérvár. A hábo­rú alatt 1915 május 15-én vonult be a 69. k. gy. e.-hez Pilsenbe. Ki­képzése után a román frontra ment, ahol a Vöröstoronyi, Brailai har­cokban megbetegedett Felgyógyu­lása után Körmöczibányán mint szakmunkás dolgozott, ahol újból megbetegedett. Felgyógyulása után a székesfehérvári hadikórházban mint házilakatos az összeomlásig működött Felesége a székesfehér­vári hadikórházban mint műtős ápolónő négy évig buzgalommal működött. Dicsérő oklevéllel tün­tették ki. Schönveitz Sándor könyvelő, sza­kaszvezető. *1891, Paks. 1913 októ­ber 6-án vonult be a 69. k. gyalog­ezredhez Székesfehérvárra 3 évi tényleges szolgálatra. A­ mozgósítás bent érte és a hadkiegészítő park­­ságnál mint írnok volt­­ beosztva. 1917 március 10-én a román, majd onnan a orosz, rövidesen az olasz hadszíntérre került és Piave-menti nagy harcokban az összeomlásig küzdött. A Kisk. és a Heé. tulajdo­nosa. Schréger Flórián szűcsiparos, őr­vezető. *1884: Cseregörcsöny. Bevo­nult tényleges katonai szolgálatra 1907 ápr.­liában az 52. k. gy. e.-hez Pécset. Kiképzése után mint pót-, tartalékos leszerelt Fegyvergyakor­lati kötelezettség­nek három ízben tett eleget. A világháború kitörése­kor újból bevonult és 1917 januárig a budapesti ruhatárban teljesített szolgálatot. 1918 július 4-én az olasz harctérre ment, ahol az összeomlá­sig harcolt.­­ Testvéröccse: Sch. János őrmester, valamint sógora: Radics Károly őrmester és annak fia, vitéz R. Rácz Károly szakasz­vezető küzdött a világháborúban. Fia: Sch. János őrvezető részt vett az oroszok elleni háborúban. Schulteisz Ádám szobafestőmes­ter, szakaszvezető. *1896, Gyönk. A háború alatt, 1915 június 15-én vo­nult be a 17. honvéd gy. e.-hez Szé­kesfehérvárra. Kiképzése után az olasz frontra ment, ahol a doberdói stb. nagy harcokban küzdve megbe­tegedett. Felépülése után a román fronton, a hátszegi, petrozsényi üt­közetekben megsebesült. Utána mint kiképző-altiszt az összeomlásig tel­jesített szolgálatot. A nemzeti had­seregben és 1942-ben négy hetet szol­gált. Kitüntetései: Br., Kcsk., Seb. é. Schwan József kocsmárné, őrmes­ter. *1887, Kék. 1­908-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra a k. 65 k. gy. e.-hez Munkácsra, ahol a kiképzését nyerte és 3 évig és 2 hó­napig szolgált. Az általános­ mozgó­sításkor újból bevonult és­ a fenti ezreddel az orosz frontra ment, ahol 1917-ig teljesített fronttsz­olgálatot. 1918 márc. 25-ig a román fronton küzdött. Majd Ukrajnában­ minit rendfenntartó közeg, az összeomlá­sig teljesített szolgálatot. 1940-ben is 2 hónapig szolgált. Kitüntetésed: 01, 02, Ob, Kcsk. — Fia: 18 hónap óta teljesít katonai szolgálatot. — Testvéröccse, Schvan Ignác részt­­vett a világháborúban s az arany vitézségi érem tulajdonosa. 1916-ban Erdély védelmében hősi halált halt. Schwart Lajos cipész. *1889, Kóka. A háború alatt, 1915 január 15-én vonult be a 29. h. gy. e.-hez Jászbe­rénybe. Kiképzése után, 1915 márc. 19-én az orosz frontra ment, ahol több nagyobb csatában harcolt 1915 július 3-án Tarnopol közelében orosz fogságba esett. A fogságból szökve, 1918 május 28-án érkezett haza. Jelentkezése után két hónapi szabadságot kapott. Annak letelte után áthelyezték a 4. h. huszárez­redhez. A nemzeti hadseregben két hónapig szolgált. A Kcsk. tulajdo­nosa. — Veje: Szász János, kiszol­gált katona. Szabady Alajos vendéglős. *1893: Sikátor. A háború kitörésekor, 1914 augusztus 21-én vonult be a k. 19. gy. e.-hez Győrbe. Kiképzése után az orosz frontra ment, ahol a Lub­lin és Varsó körüli harcokban meg­sebesült. Felgyógyulása után mint sí járőrvezető újból az orosz harc­térre ment és 1915 március­ 20-án súlyos­ sérüléssel kórházba került. Felgyógyulása után most már har­madszor az orosz frontra vitték, ahol mint tiszti szakács működött és gránátszilánktól súlyosan megse­besült. Majd a karhatalmi alakulat­ban az összeomlásig teljesített szol­gálatot. A nemzeti hadseregben 16 hónapig szolgált. Résztvett az er­délyi és a délvidéki bevonulások­ban. Kitüntetései: Ob hatszor, Érd., Délv.­eé. — Bátyja: Sz. János 1 zász­lós, az orosz harctéren 1915 március 20-án hőssi halált halt. Szabó András gazdálkodó. *1895, Madocsa. 1915 május 15-én vonult be a 69. k. gyalogezredhez Pilsenbe. Kiképzése után az orosz, majd a ro­mán frontra vitték ,ahol a töl­gyesi, ojtoziszorosi csatákban küz­dött, miközben légnyomást szenve­dett. Felgyógyulása után Márma­­rosszigeten a kiképző­csoportnál te­vékenykedett. Onnan az olasz front­ra került, ahol a Piave-menti csatá­ban az összeomlásig küzdött. A nemzeti hadseregben 11 hónapot szolgált. Részt vett az erdélyi és dél­vidéki bevonulásban. Kitüntetései: 02. Br., Kcsk., Erdélyi és Délvi­déki eé. Szabó Antal gazdálkodó. *1899. Bölcske. Bevonult 1917 március hó 10-én a 69. k. gyalogezredhez Pil­senbe. Kiképzése után a román frontra vitték, ott részt vett a Braila és a Szereth folyó mentén vívott csatákban, majd Ukrajnába került és ott mint megszálló karhatalmi alakulat tagja teljesített szolgála­tot. Onnan Bécsbe került a királyi várőrséghez. Az összeomlás ott érte. A nemzeti hadseregben is szolgált. Részt vett az erdélyi és a délvidéki bevonulásban. Az erdélyi cé. tulaj­donosa: Szabó Bálint földműves. *1881, Dobóca. Bevonult 1902 okt. 1-én a mezőh­egyesi méntelep osztályhoz. 1914 aug. 1-től az összeomlásig a 25. k. gy. e. kötelékében az olasz fron­ton, majd mint szekerész az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, súlyosan megsebesült. A Kcsk. tulajdonosa, Szabó Ferenc korcsmáros. "1896, Kóka. A háború alatt, 1915 július 15-én vonult be a 13. k. huszár eh­­hez Kecskemétre. Itt nyerte a ki­képzését. 1915 dec. havában az orosz, román, majd az olasz frontra ment, ahol több nagyobb csatában harcol­t 1918 okt. havában a csendőrség kö­­ z.

Next