A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története (Budapest, 1943)
A magyar gyalogság fényképcsarnoka
pot szolgált. Részt vett az erdélyi bevonulásban. Az Erdélyi cé. tulajdonosa. Schmidt János W. M. gy. lakatos, szakaszvezető. *1889. Paksi 1910 októberében vonult be tényleges katonai szolgálatra a 84. k. gy. e.hez Bécsbe. Az 1912/13. évi mozgósításkor készenléti táborban volt A világháború kitörésekor újból bevonult és az orosz frontra ment, ahol a Lublin körüli harcokban, 1914 októberében megsebesült. Felgyógyulása után áthelyezték az 51. k. gy. e.-hez Kolozsvárra és fegyveres segédszolgálatra vezényelték. Az összeomlásig a bécsi H. V. M.ben tevékenykedett. Kitüntetései: 02. Ob, 1912/13. évi Mozg. em. ker., Mesterlövészbojt, Távbecslőjelvény. — Testvéröccsei: Sch. Ede és Sch. Ferenc, valamint sógora: Pogány János, a világháborúban hősi halált haltak. Schmidt Mátyás gazdálkodó, őrmester. *1886, Bikács. Bevonult 1907 október 16-án a 69. k. gy. e.-hez Pécsre, 3 évi tényleges szolgálatra. A háború kitörésekor újból fenti ezredéhez vonult be és a szerb, orosz, majd az olasz hadszíntérre vitték, ahol a tagliomentói csatákban harcolt. Onnan mint számvivő altiszt Belgrádbe került, ahol az összeomlásig tevékenykedett. — A nemzeti hadseregben is szolgált. 1943-ban két hónapot szolgált. A Vaskereszt tulajdonosa. Schmutzler János gy. művezető. *1896, Sopron. 1915-ben volt sorozáson ás katonai szolgálatra alkalmasnak találták, de mint nélkülözhetetlen hadiipari szakembert, a fegyveres szolgálat alól felmentették. 1918 februárban az 1. honv. gy. e.-hez osztották ha Kiképzése után a bielitzi csendőriskolába vezényelték. A tanfolyam elvégzése után futárszolgálatot teljesített, majd onnan a tábori csendőrséghez került és az összeomlásig ott táborozott. 1941-ben két ízben teljesített szolgálatot. Testvérbátyja: Sch. Gyula, valamint sógorai: Hovanecz János és Sós Elek, a világháború alatt küzdöttek. Schneider Gyula korcsmáros. 1914 októberében vonult be a 32. k. gy. e.-hez Budapestre. Kiképzése után, 1914 dec. 24-én az orosz frontra ment és a 4. dandár kötelékében az oroszlengyelországi harcokban küzdött. 1915 aug. 8-án a fenti ezredéhez került Budapestre. Utána 1916 január 15-én újból az orosz harctérre került és a galíciai harcokban, 1916 aug. 4-én súlyos légnyomást kapott Ugyanakkor fogságba esett. 1918 szeptember 28-án került haza. Az összeomlás idehaza érte, 1918 december 3-án leszerelt. 1939 és 1940-ben is teljesített szolgálatot. —deje: Fritz Mátyás, részt vett az erdégi és a délvidéki bevonulásban de a most dúló orosz háborúban, 15 hónapig küzdött. Kitüntetései: Erdélyi és Délvidékieé, I. o. Tűzkereszt. Scholcz János mérlegkészítő mester. *1877, Székesfehérvár. A háború alatt 1915 május 15-én vonult be a 69. k. gy. e.-hez Pilsenbe. Kiképzése után a román frontra ment, ahol a Vöröstoronyi, Brailai harcokban megbetegedett Felgyógyulása után Körmöczibányán mint szakmunkás dolgozott, ahol újból megbetegedett. Felgyógyulása után a székesfehérvári hadikórházban mint házilakatos az összeomlásig működött Felesége a székesfehérvári hadikórházban mint műtős ápolónő négy évig buzgalommal működött. Dicsérő oklevéllel tüntették ki. Schönveitz Sándor könyvelő, szakaszvezető. *1891, Paks. 1913 október 6-án vonult be a 69. k. gyalogezredhez Székesfehérvárra 3 évi tényleges szolgálatra. A mozgósítás bent érte és a hadkiegészítő parkságnál mint írnok volt beosztva. 1917 március 10-én a román, majd onnan a orosz, rövidesen az olasz hadszíntérre került és Piave-menti nagy harcokban az összeomlásig küzdött. A Kisk. és a Heé. tulajdonosa. Schréger Flórián szűcsiparos, őrvezető. *1884: Cseregörcsöny. Bevonult tényleges katonai szolgálatra 1907 ápr.liában az 52. k. gy. e.-hez Pécset. Kiképzése után mint pót-, tartalékos leszerelt Fegyvergyakorlati kötelezettségnek három ízben tett eleget. A világháború kitörésekor újból bevonult és 1917 januárig a budapesti ruhatárban teljesített szolgálatot. 1918 július 4-én az olasz harctérre ment, ahol az összeomlásig harcolt. Testvéröccse: Sch. János őrmester, valamint sógora: Radics Károly őrmester és annak fia, vitéz R. Rácz Károly szakaszvezető küzdött a világháborúban. Fia: Sch. János őrvezető részt vett az oroszok elleni háborúban. Schulteisz Ádám szobafestőmester, szakaszvezető. *1896, Gyönk. A háború alatt, 1915 június 15-én vonult be a 17. honvéd gy. e.-hez Székesfehérvárra. Kiképzése után az olasz frontra ment, ahol a doberdói stb. nagy harcokban küzdve megbetegedett. Felépülése után a román fronton, a hátszegi, petrozsényi ütközetekben megsebesült. Utána mint kiképző-altiszt az összeomlásig teljesített szolgálatot. A nemzeti hadseregben és 1942-ben négy hetet szolgált. Kitüntetései: Br., Kcsk., Seb. é. Schwan József kocsmárné, őrmester. *1887, Kék. 1908-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra a k. 65 k. gy. e.-hez Munkácsra, ahol a kiképzését nyerte és 3 évig és 2 hónapig szolgált. Az általános mozgósításkor újból bevonult és a fenti ezreddel az orosz frontra ment, ahol 1917-ig teljesített fronttszolgálatot. 1918 márc. 25-ig a román fronton küzdött. Majd Ukrajnában minit rendfenntartó közeg, az összeomlásig teljesített szolgálatot. 1940-ben is 2 hónapig szolgált. Kitüntetésed: 01, 02, Ob, Kcsk. — Fia: 18 hónap óta teljesít katonai szolgálatot. — Testvéröccse, Schvan Ignác résztvett a világháborúban s az arany vitézségi érem tulajdonosa. 1916-ban Erdély védelmében hősi halált halt. Schwart Lajos cipész. *1889, Kóka. A háború alatt, 1915 január 15-én vonult be a 29. h. gy. e.-hez Jászberénybe. Kiképzése után, 1915 márc. 19-én az orosz frontra ment, ahol több nagyobb csatában harcolt 1915 július 3-án Tarnopol közelében orosz fogságba esett. A fogságból szökve, 1918 május 28-án érkezett haza. Jelentkezése után két hónapi szabadságot kapott. Annak letelte után áthelyezték a 4. h. huszárezredhez. A nemzeti hadseregben két hónapig szolgált. A Kcsk. tulajdonosa. — Veje: Szász János, kiszolgált katona. Szabady Alajos vendéglős. *1893: Sikátor. A háború kitörésekor, 1914 augusztus 21-én vonult be a k. 19. gy. e.-hez Győrbe. Kiképzése után az orosz frontra ment, ahol a Lublin és Varsó körüli harcokban megsebesült. Felgyógyulása után mint sí járőrvezető újból az orosz harctérre ment és 1915 március 20-án súlyos sérüléssel kórházba került. Felgyógyulása után most már harmadszor az orosz frontra vitték, ahol mint tiszti szakács működött és gránátszilánktól súlyosan megsebesült. Majd a karhatalmi alakulatban az összeomlásig teljesített szolgálatot. A nemzeti hadseregben 16 hónapig szolgált. Résztvett az erdélyi és a délvidéki bevonulásokban. Kitüntetései: Ob hatszor, Érd., Délv.eé. — Bátyja: Sz. János 1 zászlós, az orosz harctéren 1915 március 20-án hőssi halált halt. Szabó András gazdálkodó. *1895, Madocsa. 1915 május 15-én vonult be a 69. k. gyalogezredhez Pilsenbe. Kiképzése után az orosz, majd a román frontra vitték ,ahol a tölgyesi, ojtoziszorosi csatákban küzdött, miközben légnyomást szenvedett. Felgyógyulása után Mármarosszigeten a kiképzőcsoportnál tevékenykedett. Onnan az olasz frontra került, ahol a Piave-menti csatában az összeomlásig küzdött. A nemzeti hadseregben 11 hónapot szolgált. Részt vett az erdélyi és délvidéki bevonulásban. Kitüntetései: 02. Br., Kcsk., Erdélyi és Délvidéki eé. Szabó Antal gazdálkodó. *1899. Bölcske. Bevonult 1917 március hó 10-én a 69. k. gyalogezredhez Pilsenbe. Kiképzése után a román frontra vitték, ott részt vett a Braila és a Szereth folyó mentén vívott csatákban, majd Ukrajnába került és ott mint megszálló karhatalmi alakulat tagja teljesített szolgálatot. Onnan Bécsbe került a királyi várőrséghez. Az összeomlás ott érte. A nemzeti hadseregben is szolgált. Részt vett az erdélyi és a délvidéki bevonulásban. Az erdélyi cé. tulajdonosa: Szabó Bálint földműves. *1881, Dobóca. Bevonult 1902 okt. 1-én a mezőhegyesi méntelep osztályhoz. 1914 aug. 1-től az összeomlásig a 25. k. gy. e. kötelékében az olasz fronton, majd mint szekerész az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, súlyosan megsebesült. A Kcsk. tulajdonosa, Szabó Ferenc korcsmáros. "1896, Kóka. A háború alatt, 1915 július 15-én vonult be a 13. k. huszár ehhez Kecskemétre. Itt nyerte a kiképzését. 1915 dec. havában az orosz, román, majd az olasz frontra ment, ahol több nagyobb csatában harcolt 1918 okt. havában a csendőrség kö z.