168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)

1989-07-04 / 10. szám

A stabilitás a legjobb erkölcs Nem Marshall-segélyt hoz Az elnök magyar csomagja Az amerikai elnök budapesti látogatása előtt olyan pletykák - vagy tévhitek - is elterjedtek, hogy a washingtoni vendég - a demokratizálásért cserébe - komoly anyagi javakat, újabb hiteleket is magával hoz egy feltételezett „magyar csomagban”. A „bennfentesek” konkrét számokat - egymilliárd dolláros összeget - is tudni véltek. Hollauer Tibor Láng Lászlót, a Külügyi Intézet helyettes igazgatóját és Orbán Vik­tort, a Fidesz választmányi tagját kérdezte: van-e realitása annak az elképzelésnek, hogy - mint azt a Nagy Imre-temetés egyik szónoka is fölvetette - a Nyugat „erkölcsi adósságát” valami módon dollárosítsuk? I- Vajon Láng László hogyan véli: létezik-e Nyugaton a bankok - vagy a kormányok — pénzügyi könyveiben olyan rovat, hogy er­kölcsi tartozásáért cserébe valamilyen dol­lármennyiség... LÁNG LÁSZLÓ: Nem hiszem. A banki tőkének megvan a maga logikája, és az említett dollármilliárdok e logika alapján jöttek ebbe az országba a 70-es évek végén. A világban túlkínálat volt pénzből, dollárból. Ezeket a túlkínálatban levő dollárokat el kellett helyez­ni, és egy olyan ország, mint amilyen Magyar- ország volt akkor és részben még ma is - ahol az adós az egy állam, és annak is a nemzeti bankja, ahol minden adósságdollárra kor­mányzati garanciák vannak -, ellenállhatatla­nul vonzó a tőke szempontjából. I — Most végül is igaz-c, amit Méray Tibor mond, hogy a nyugati bankárok - úgymond - számolatlanul és a körülményeket nem kellő­képpen mérlegelve tömték a magyar gazdasá­gi szakemberek zsebébe a dollármilliárdokat? L. L.: Egy szempontból igaz: a kölcsönök­höz nem társultak különösebb feltételek. A fi­nánctőke nem figyelte, hogy ez a kölcsönösz- szeg végül mibe megy, és hogy lesz-e megtérü­lés, amiből a kölcsön visszafizethető. Ilyen értelemben igaz. A banktőke logikája I- Akkor ez egy erkölcstelen segítség volt a 70-es években? L. L.: A finánctőke logikájának megfelelő, teljesen logikus lépés volt. És a morális tartal­ma ilyen értelemben borzasztó nehezen ítélhe­tő meg, ha egyáltalán megítélhető. ORBÁN VIKTOR: Ezért a magyar kor­mányt terheli a felelősség, nem pedig a Nyugat­ról pénzeket kikölcsönző bankárokat. Tehát ba­jaink oka nem írható a nyugati pénzvilág meggondolatlan bankárainak a rovására, ha­nem a magyar kormány ésszerűtlen tőke- és kölcsönfölhasználásának a rovására. Ez a do­log egyik része. A másik részét illetően, azt hiszem, külön kell választani két dolgot. Mé­ray Tibornak általában véve igaza van abban, hogy létezik erkölcsi felelősség. Csakhogy nem ártana ezt különválasztani a banktőke, a diplomácia, a nagypolitika imént említett lo­gikájától. Azt kellene megvizsgálni, hogy eh­hez viszonyítva hogyan jön bele a képbe az erkölcs. Én úgy gondolom: a Nyugatnak van erkölcsi adóssága Magyarország felé, különö­sen 56 miatt, és hogy a kormányok - az én megítélésem szerint - tudnának segíteni. Pél­dául rávenni a nyugati pénzvilágot, hogy ez az erkölcsi tartozás kamatozzon valamit gazda­ságilag is Magyarország számára... ■ — Mármint a nyugati kormányok tudnának ebben segíteni? O. V.: Igen. Komoly piacbefolyásoló esz­közök állnak a rendelkezésükre, különböző garanciák formájában. Erre volna mód. A politikai szervezeteknek, például a Fidesz­nek, igenis van lehetőségük - és felelősségük - abban, hogy megpróbáljanak olyan közvé­leményt kialakítani, amelyik nyomást gyako­rol a nyugati kormányokra annak érdekében, hogy minél hathatósabb gazdasági segítséget nyújtsanak Magyarország számára. I- Vagyis most a Fidesz tiltakozni fog az amerikai kormányzatnál azért, mert nem Láng László ■ szavazták meg az öt évre szóló legnagyobb kedvezmény elvét? O. V.: Nem tiltakozik az amerikai kor­mánynál, mert egy évre megszavazták. I- Egy évre eddig is megszavazták. A segít­ség az lett volna, ha öt évre szavazzák meg. L. L.: Ennek csak gesztusértéke lett volna. ■ - Tehát még gesztust sem várhatunk el - már elnézést, hogy ilyen sarkítottan fogalmazok. L. L.: Nem hangsúlyoznám túl az erkölcsi kötelezettséget, különösen azért nem, mert ezt maguk az amerikaiak sem érzik, és erről - ilyen alapon - hiába is próbálnánk meggyőzni őket. A Nyugat azzal érvel, hogy ezek a rend­szerek itt, Kelet-Európábán csak nyomás alatt változnak. Nekünk viszont arról kell meggyőznünk őket, hogy - noha feltétlenül szükség van erre a nyomásra, a szigor fönn­tartására - olyan csapdába kerülhetünk, amelyben elveszítjük a maradék modernizá­ciós lehetőségeinket is. Itt igazából politikai érvekkel lehet harcolni. Orbán Viktor 14

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék