168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)
1989-07-04 / 10. szám
A stabilitás a legjobb erkölcs Nem Marshall-segélyt hoz Az elnök magyar csomagja ? - Vajon Láng László hogyan véli: létezik-e Nyugaton a bankok vagy a kormányok — pénzügyi könyveiben olyan rovat, hogy erkölcsi tartozásáért cserébe valamilyen dollármennyiség... LÁNG LÁSZLÓ: Nem hiszem. A banki tőkének megvan a maga logikája, és az említett dollármilliárdok e logika alapján jöttek ebbe az országba a 70-es évek végén. A világban túlkínálat volt pénzből, dollárból. Ezeket a túlkínálatban levő dollárokat el kellett helyezni, és egy olyan ország, mint amilyen Magyarország volt akkor és részben még ma is - ahol az adós az egy állam, és annak is a nemzeti bankja, ahol minden adósságdollárra kormányzati garanciák vannak -, ellenállhatatlanul vonzó a tőke szempontjából. Most végül is igaz-e, amit Méray Tibor mond, hogy a nyugati bankárok - úgymond - számolatlanul és a körülményeket nem kellőképpen mérlegelve tömték a magyar gazdasági szakemberek zsebébe a dollármilliárdokat? L. L.: Egy szempontból igaz: a kölcsönökhöz nem társultak különösebb feltételek. A finánctőke nem figyelte, hogy ez a kölcsönöszszeg végül mibe megy, és hogy lesz-e megtérülés, amiből a kölcsön visszafizethető. Ilyen értelemben igaz. A banktőke logikája ! - Akkor ez egy erkölcstelen segítség volt a 70-es években? L. L.: A finánctőke logikájának megfelelő, teljesen logikus lépés volt. És a morális tartalma ilyen értelemben borzasztó nehezen ítélhető meg, ha egyáltalán megítélhető. ORBÁN VIKTOR: Ezért a magyar kormányt terheli a felelősség, nem pedig a Nyugatról pénzeket kikölcsönző bankárokat. Tehát bajaink oka nem írható a nyugati pénzvilág meggondolatlan bankárainak a rovására, hanem a magyar kormány ésszerűtlen tőke- és kölcsönfölhasználásának a rovására. Ez a dolog egyik része. A másik részét illetően, azt hiszem, külön kell választani két dolgot. Méray Tibornak általában véve igaza van abban, hogy létezik erkölcsi felelősség. Csakhogy nem ártana ezt különválasztani a banktőke, a diplomácia, a nagypolitika imént említett logikájától. Azt kellene megvizsgálni, hogy ehhez viszonyítva hogyan jön bele a képbe az erkölcs. Én úgy gondolom, a Nyugatnak van erkölcsi adóssága Magyarország felé, különösen 56 miatt, és hogy a kormányok - az én megítélésem szerint - tudnának segíteni. Például rávenni a nyugati pénzvilágot, hogy ez az erkölcsi tartozás kamatozzon valamit gazdaságilag is Magyarország számára... ■ — Mármint a nyugati kormányok tudnának ebben segíteni? O. V.: Igen. Komoly piacbefolyásoló eszközök állnak a rendelkezésükre, különböző garanciák formájában. Erre volna mód. A politikai szervezeteknek, például a Fidesznek, igenis van lehetőségük - és felelősségük - abban, hogy megpróbáljanak olyan közvéleményt kialakítani, amelyik nyomást gyakorol a nyugati kormányokra annak érdekében, hogy minél hathatósabb gazdasági segítséget nyújtsanak Magyarország számára. Vagyis most a Fidesz tiltakozni fog az amerikai kormányzatnál azért, mert nem szavazták meg az öt évre szóló legnagyobb kedvezmény elvét? O. V.: Nem tiltakozik az amerikai kormánynál, mert egy évre megszavazták. I - Egy évre eddig is megszavazták. A segítség az lett volna, ha öt évre szavazzák meg. L. L.: Ennek csak gesztusértéke lett volna. ■ - Tehát még gesztust sem várhatunk el - már elnézést, hogy ilyen sarkítottan fogalmazok. L. L.: Nem hangsúlyoznám túl az erkölcsi kötelezettséget, különösen azért nem, mert ezt maguk az amerikaiak sem érzik, és erről - ilyen alapon - hiába is próbálnánk meggyőzni őket. A Nyugat azzal érvel, hogy ezek a rendszerek itt, Kelet-Európában csak nyomás alatt változnak. Nekünk viszont arról kell meggyőznünk őket, hogy - noha feltétlenül szükség van erre a nyomásra, a szigor fönntartására - olyan csapdába kerülhetünk, amelyben elveszítjük a maradék modernizációs lehetőségeinket is. Itt igazából politikai érvekkel lehet harcolni. Az amerikai elnök budapesti látogatása előtt olyan pletykák - vagy tévhitek - is elterjedtek, hogy a washingtoni vendég - a demokratizálásért cserébe - komoly anyagi javakat, újabb hiteleket is magával hoz egy feltételezett „magyar csomagban”. A „bennfentesek” konkrét számokat - egymilliárd dolláros összeget - is tudni véltek. Hollauer Tibor Láng Lászlót, a Külügyi Intézet helyettes igazgatóját és Orbán Viktort, a Fidesz választmányi tagját kérdezte: van-e realitása annak az elképzelésnek, hogy - mint azt a Nagy Imre-temetés egyik szónoka is fölvetette - a Nyugat „erkölcsi adósságát” valami módon dollárosítsuk? Láng László Orbán Viktor 14