168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)

1989-08-29 / 18. szám

Fideszesen a Fideszről A radikális nem szélsőséges Tavaly még a börtöntől féltek ! A múlt héten az illetékes prágai bíróság korrekt­nek minősített eljárás végén pénzbüntetésre ítélte Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt a közrend megzavarása miatt, és kiutasította őket Cseh­szlovákiából. Ezzel befejeződött az egyhetes ülő- és éhségsztrájk a budapesti csehszlovák nagykö­vetség előtt. Eközben a sajtó is a Fidesztől volt „hangos”. Ez adta az apropót Szörényi Péter kollégánknak, hogy Fodor Gáborral, a Fidesz választmányi tagjával beszélgessen.­ ­ Másfél évvel ezelőtt, amikor még csak a rendőrségi felszólításokat, cédulákat kap­ták, gondoltak-e arra, hogy ezt az eddig megtett politikai utat be tudják majd futni?­­ Természetesen nem gondoltuk, hogy így lesz. Amikor megalakítottuk a Fideszt, úgy gondoltuk, hosszú folyamat lesz, amíg a szer­vezet igazából kiterebélyesedik, és országos méretűvé válik. Áttörés októberbeni­tatási törekvései? - Már rögtön az elején, közel másfél évvel ezelőtt azzal tűnt ki a Fidesz, hogy már akkor nagyon harcosan kiállt a többpártrendszer, a demokrácia, a piacgazdaság mellett. Manap­ság ezek már közhelynek számítanak; olyan szlogenek, amelyeket ma naponta hallunk a rádióban, úgy is, hogy nincs mögöttük tarta­lom. Akkor viszont még tabuk voltak. Olyan tabuk, amelyeknek a kimondásához bizony nagy bátorság kellett. Emlékszem rá, hogy amikor a programunkat fogalmaztuk, micso­da hihetetlen nagy, késő éjszakába nyúló vita volt arról, szabad-e leírnunk ebben a prog­ramban azt, hogy Magyarországon többpárt­rendszer szükségeltetik. Sokan azt mondták: ezt taktikai szempontból nem lehet, mert az egyenes úton a börtönbe vezet.­­ - Én meg arra emlékszem, hogy az egyik napilapban egy glosszát olvastam arról, hogy egy rendőr megállít egy fiatalembert a piros lámpánál, és megkérdezi tőle: csak nem Fidesz-tag, hogy le mert lépni a pirosban? - Én is emlékszem a sztorira. Kezdetben bi­zony számtalanszor tapasztaltuk ezt, nemcsak a rendőrségre való ominózus behívást és az ügyészségi fenyegetést, hogy börtönbe csuknak mindannyiunkat, mert az állam ellen izgatunk. Nemcsak ilyen dolgokról van szó, hanem pon­tosan ezekről a kisebb, a mindennapi életben tapasztalható ellenszenv-megnyilvánulásokról, ellenségként való kezelésünkről. Számtalan ese­tet hallottunk, hogy elhelyezkedni vágyó fiata­loktól megkérdezték, Fidesz-tagok-e, és ha azt felelték, hogy igen, bizony volt rá eset, hogy nem vették fel őket egy-egy munkahelyre.­­­­ Mikor történt meg az áttörés? Mikortól számítja a Fidesz, hogy immáron legális szervezet? - A nagy áttörés 1988 októberében volt, amikor a kongresszusunk első fordulóját tar­tottuk, vagy talán inkább novemberben, ami­kor a másodikat. De már az októberi kong­resszuson nagyon sokan voltak, és ha a hiva­talos tömegkommunikáció még nem emléke­zett is meg róla, de már jelen volt és forgatott a televízió. (Akkor még azt mondták, hogy az utókornak szánják az anyagot.) De az igazi, a nagy áttörés novemberben, a kongresszuson történt, arról már a tévéhíradó is hírt adott. És akkor az egész ország megtudhatta, amit addig csak suttogva lehetett tudni - vagy a Szabad Európából -, hogy létezik a Fidesz. Mit képvisel a Fidesz?­­ A Fideszen belül igen sokfajta ideológia van jelen, azt hiszem, nem is lenne szerencsés egy ilyen nagyon szigorú ideológiai irányvo­nalat meghúzni, meghatározni. Mi általában azt szoktuk mondani erre, hogy a fő-fő alap, amin ezek a különböző irányzatok szerveződ­nek, és amiben találkoznak, az emberi jogok tisztelete. Tehát a Fidesz egyfajta emberi jogi mozgalomként indult, sok szempontból még most is annak tekinthető.­­ - Magyarországon van ennek jövője? Egy­általán: van ennek jelene? Önöket nemegy­szer botrányhősöknek tartják, mondván: fejjel mennek a falnak.­­ Hogyne, mindenképpen van jelene, azt hiszem. Méghozzá azért, mert valóban ilyen­nek tartják a Fideszt. Azt kell hogy mondjam, ebben semmi megrázó, semmi különös nincs. A Fidesz akcióiban mindig az a közvélemény számára a megdöbbentő, hogy szokatlanok. Tehát olyan kérdésekhez nyúlunk hozzá és olyan módszerekkel, amelyek még nem voltak addig. De azt hiszem, minden akciónkról el­mondhatjuk, hogy alapvetően békések, más­felől azt is, hogy mindegyiknek igen alapos és igen komoly elvi megfontolása van. Tehát mindegyik akciónkat képesek vagyunk érvek­kel, vitában is védeni.­­­­ Mégis, mekkora háttérrel rendelkeznek? Gyakran azt mondják - én is többször hal­lottam már -, hogy egy maroknyi kisebbsé­get képviselnek.­­ Nem hiszem, hogy olyan maroknyi lenne ez a kisebbség. A szervezet létszáma nem ma­gas: 3000-3500 a Fidesz-tagok száma. Nem is hiszem, hogy az ország lakosságának nagyob­bik része, több millióan azt mondanák, hogy számukra a Fidesz a legszimpatikusabb szer­vezet, de abban biztos vagyok, hogy a fiatal­ság nagyon nagy százaléka szimpatizál ve­lünk. ..­­ - Milyen nagyon nagy százaléka? - Szerintem a politizáló közvélemény 30-40 százaléka figyeli szimpátiával a Fidesz tevé­kenységét. - Melyek voltak a Fidesz változási-változ­óokfajta ideológiával? - Milyen politikát, milyen eszmei irányra­ Ülősztrájk a csehszlovák nagykövetség előtt Fodor Gábor 12

Next