168óra, 1990. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-09 / 1. szám
Mark Palmert is figyeli a rendőrség A magyar Watergate-botrány Belebukik a belügyminiszter? Az elmúlt hét belpolitikai szenzációja a Belügyminisztérium lehallgatási botránya volt, vagyis az, hogy a Fiatal Demokraták Szövetségének, illetve a Szabad Demokraták Szövetségének tudomása szerint az Állambiztonsági Szolgálat illetékes részlege törvénysértő módon a legutóbbi időkig - talán még ma is - adatokat gyűjt, információkat rendszerez politikai pártok bizalmas tárgyalásairól, rendezvényeiről, politikusok telefonbeszélgetéseiről és intézkedési terveket dolgoz ki. A bizonyítékokat az elmúlt pénteken sajtóértekezleten tárták az újságírók elé. Szerkesztőségünket Farkas Zoltán képviselte, aki aztán Demszky Gáborral és Kőszeg Ferenccel (SZDSZ), valamint Szájer Józseffel (Fidesz) beszélgetett. A Graffiti moziban a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz levetített egy körülbelül nyolcperces filmet. A filmen eléggé rosszul olvasható dokumentumokat láthattunk, amelyekből azonban világosan kiderült, hogy a Belügyminisztérium ellenőrzi, vizsgálja a legkülönbözőbb magyarországi pártokat és szervezeteket, és feljegyzéseket készít a legkülönbözőbb rendezvényekről. Kiderült az is, hogy Mark Palmer bizonyos fellépéseit is ellenőrzi a rendőrség; tudja, hogy mely választókörzetekben kiket kívánnak indítani képviselőjelöltként az ellenzéki pártok. Az a teljes információmennyiség, amely Kőszeg Ferenc, Demszky Gábor és Szájer József birtokába jutott, mennyire átfogó? Mennyire kompromittáló a pártokra nézve, illetve mennyiben lehet fölhasználni egy választási stratégiában? KŐSZEG FERENC: Ez az anyag tulajdonképpen tele van trivialitásokkal, félinformációkkal is, valamint feltehetőleg hallomásból származó - legalábbis kétes valóságtartalmú - értesülésekkel. Természetesen a félinformációkat és a hamis információkat is fel lehet használni. Nekünk semmiképpen nem az a szándékunk, hogy ezeket az információkat valahogyan nyilvánosságra hozzuk, mert úgy gondoljuk, hogy mivel törvényellenes úton gyűjtötték őket, törvényellenes volna a felhasználásuk és a nyilvánosságra hozásuk is. Megsértik az alkotmányt ! Attól függetlenül azonban, hogy ez az anyaghalmaz tele van trivialitással is, joggal feltételezhető, hogy aki hozzájut ezekhez a jelentésekhez - és itt történtek is utalások, ki mindenki kerülhet a birtokába ezeknek a följegyzéseknek -, valószínűleg föl tudja használni őket a választási küzdelmek, a pártharcok során. Ha például jó előre kiderül, hogy Rajk Lászlót hol kívánja indítani az SZDSZ, időben eldönthető, hogy milyen ellenjelöltet állítsanak, aki jó eséllyel indulhat ellene. Mennyire veszélyezteti ez az „előny” az átmenet demokratizmusát? K. F.: Ezek az információk természetesen fölhasználhatók. Fölhasználhatók abban az értelemben, hogy alakíthatják, befolyásolhatják a választási stratégiát, és felhasználhatók oly módon is, hogy terjeszthetők mindenféle adatok, hamis vagy nem hamis adatok, továbbá személyeket kompromittáló állítások. Mindenképpen előnyben van az, akinek a kezében vannak ezek az információk. A dokumentumokon olvasható megjegyzések pedig - például, hogy „tájékoztató munkánkban felhasználjuk” - azt jelentik, hogy a Belügyminisztérium maga is részt vesz abban a politikai tevékenységben és politikai küzdelemben, amely megelőzi a választásokat. Mivel az információs és a személyi adatok védelméről rendelkező törvény eddig még nem született meg, egyelőre szabályozatlan, hogy ki rendelheti el a telefon lehallgatását, szabályozatlan, hogy hogyan történjék Magyarországon a személyi adatok védelme. Ebben a jogi helyzetben milyen teendők lehetnek? SZÁJER JÓZSEF: Nagyon sok teendő van. A telefonlehallgatás és más hasonló jellegű, magántitok kifürkészésére irányuló cselekmények lefolytatása alapvető állampolgári jogot érint. Az ilyen jellegű tevékenységek folytatásához törvényi felhatalmazásra van - lenne - szükség. A külföldi demokráciák gyakorlatában, úgy tudom, az ügyészség vagy talán a bíróság adhat erre engedélyt. És mi a helyzet Magyarországon ? SZ. J.: Ilyen megoldások is vannak. A kérdés legmagasabb szintű szabályozása azonban nálunk nem megnyugtató. Az alkotmányban találhatók ugyan erre vonatkozó általános szabályok, mármint az új, a módosított alkotmányban. Ezek jó része, a személyiséget védő, valamint a pártok működésének a szabadságára vonatkozó passzusnak a pontosítása most került be az alkotmányba, méghozzá - amire mi alapvetően hivatkozunk - éppen a mindezt részletesen szabályozó, a törvényes garanciákat is tartalmazó, középszintű jogszabályok hiányában. DEMSZKY GÁBOR: Egy dolog egészen világos. Nevezetesen az, hogy a Belügyminisztérium belső elhárítása - ez az Állambiztonsági Szolgálat keretében működő szervezet - pillanatnyilag is megsérti a magyar törvényeket, megsérti az alkotmányt. Az anyagok alapján egyértelműen bizonyítható, hogy ez az ügyosztály levélfelbontással foglalkozik, telefonbeszélgetéseket hallgat le. Távozzon a miniszter!! - Kőszeg Ferenc el is mondott egy esetet, hogy az ő telefonját továbbra is lehallgatják. K. F.: Igen, mint a Beszélő szerkesztője telefonon berlini tudósítás készítésére kértem fel egy Kelet-Berlinben lakó személyt - a tudósítás egyébként azóta meg is jelent már a Beszélőben -, nos, ennek a telefonbeszélgetésnek a teljes tartalma benne volt az egyik dokumentumban, méghozzá pontosan. És nem valószínű, hogy a beszélgetés tényét és tartalmát egy kelet-berlini kolléga árulta volna el a magyar belügyminisztériumnak. K. F.: Ez sem lehetetlen. Ez viszont az együttműködést is bizonyítja a kelet-németországi és a magyar állambiztonsági szolgálat között. A telefonbeszélgetés idején ugyanis Kőszeg Ferenc, Demszky Gábor és Szájer József nyilatkozik Farkas Zoltánnak 4