168óra, 1990. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)

1990-12-18 / 50-51. szám

32 Levélhullás IHHHBHHHHHMHHIHIIHIBHHHHBHHiHHHHflHH A miénktől eltérő véleményeket is közöljük, de nem adunk helyet olyan szélsőséges észrevételeknek, amelyek fölösleges indulatokat keltenek és szükségtelen konfrontációhoz vezethet­nek. A leveleket általában rövidítve - az ilyenkor elkerülhetet­len javításokkal -, szerkesztett formában adjuk közre. Tisztelt Szénási Úr! Telefonmegbeszélésünk alapján mellékelem a­­ 168 óra­­ című kiadványban 1990. december 11-én megjelent Horti úr és a Capitaly című cikkel kapcsolatos kiegészítésünket. Kérjük Önt, hogy a kiegészítést mindazokon a fórumokon megtenni szíveskedjék, ahol az említett írás is megjelent, illetve elhangzott. Hannák György főkönyvelő Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat A Magyar Írók Szövetsége 1989-ben Magyar Napló címen irodalmi lapot indí­tott, költségvetési támogatásból. A lap vár­ható veszteségeinek rendezésére a kormány (1989-ben) ígéretet tett. 1989-ben a lap vesztesége 4,1 millió forint volt, mely össze­get a Pénzügyminisztérium rendezett. Ez év elején a Pallas 11 millió forintot kapott termelésiár-kiegészítésként a Magyar Nap­ló veszteségeinek megelőlegezésére. Ez a támogatás az év közepéig nyújtott fedeze­tet. Meg kell jegyezni, hogy nem a lap költ­séggazdálkodása „futott el”, hanem a szá­mított 10 százalékos remittenda helyett az eladatlan példányok aránya 73 százalék volt. (696 000 össz­nyomott példányból 511 000 jött vissza.) Az írószövetség (velünk egyetértésben) többször jelezte illetékes helyeken (kor­mányhivatal, Művelődési Minisztérium) a támogatás további szükségességét. Mivel a Magyar Napló az írószövetség és nem a Pallas kiadványa, ezért (mint alapítót) őt terheli valamennyi költség. Több hónapon keresztül nem volt reagálás e felvetésekre, de vállalatunk - átérezve a lap kulturális jelentőségét - a támogatás elmaradása mel­lett is a kiadás mellett döntött. A Művelő­dési Minisztérium októberi értesítése alap­ján a már igénybe vett 11 millió forinton túl további támogatásra nem számíthattunk. A Magyar Naplót, mivel vesztesége elérte a 25 millió forintot, érthetően - adott helyze­tünkben - nem voltunk képesek tovább fel­vállalni, többek között azért sem, mivel nem saját hatáskörű kiadványunk. Egyetértünk azzal a nézettel, hogy állami szinten kellene eldönteni, hogy a kultúra egyes területeinek támogatására milyen pénzügyi fedezet áll rendelkezésre. Bízunk abban, hogy egy átgondoltabb kultúrkormányzati politikával a kultúra igazi értékei - így a Magyar Napló is - fennmaradnak a sajtó palettáján. Véleményünk szerint a fenti ismeretek birtokában tárgyilagosabban lehet megítél­ni a Magyar Napló és a Pallas között kiala­kult kapcsolat romlásának okait. Tisztelt Szerkesztőség! Megdöbbenve olvastam a­­ 168 óra - december 4-i számának Levélhullás rovatában megjelent, Tárcai Község Önkormányzata által kiadott szórólapot és felszólító levelet, nemkülönben Halász Gyula néhány mondatos hozzá­szólását. Bár nem az említett helységben lakom, tehát közvetlenül nem érintene a dolog, ha nem tartanék attól, hogy általános jelenségről van szó: az ön- és közvédelem eltúlzásáról. Hasonló, szerintem durva intézkedést bárhol foganatosíthatnak. Nem elég az igazán még „át nem állt” rendőrség mint erőszakszervezet állandóan gyanúsan fürkésző szemeit elviselni, most már a rendkívül lelkes, de tagadhatatlanul dilettáns polgárőrség baklövéseire is fel kell készülnünk?! Nem ismerem Tárcái bűnözési statisztikáját, csodálkoznék azonban, ha rosszabb lenne, mint (tudom: szélsőség) Budapest VIII. vagy XXI. kerületéé. Igyekszem objektív lenni, s tisztában vagyok a bűnözés mértékének súlyosságá­val, de eddig is tüneti kezelésnek tartottam a bűnözés megfékezésére tett intézkedéseket és a tarcali próbálkozás sem áll túl közel elképzeléseimhez, ellenkezőleg. Kissé tragikomikusnak érzem ezt. A második világháború idején a nácik használtak ilyen esetben is vérebeket, de a civilizált helyeken mindenesetre túlnőttek már ezen. Bárhol is történne ez, mindenképpen középkori, kegyetlen módszernek tartom, és semmi biztosítékot nem látok az esetleg sérüléssel is végződő „tévedések” elkerülésére. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges tolvajnak vagy betörőnek hasonló kegyetlenségű büntetést csak az iszlám országok némelyikében voltak képesek kieszelni, de mi is haladunk a korral: szétmarcangoltatjuk a szerencsétlent. Rátonyi Gábor Tamás, 1399 Budapest, Pf.: 701/762 Nem vandál Lapunk legutóbbi számának első oldalán közöltük az alábbi fotót Vandálok a Fekete Lyukban címsorral. A képen látható fiatalem­ber interjúalanyként nem szerepelt a vandálok­ról szóló riportunkban, nem tartozik a vandá­lokhoz. Egy, a helyszínen rendezett koncert békés vendégeként kapta lencsevégre a fotóri­porter. Tisztelt Főszerkesztő Úr! Bátorkodom a 168 óra állandó olvasójaként egy krimibe illő, megoldatlan személyes ügyemmel az Ön lapjához fordulni. Bátorságomat a 168 óra 1990. no­vember 6-i számában olvasott, Ferenc Távbeszélőköz­ponttal kapcsolatos reménytelen telefonügy adta. 1964. június 13-án írásban bejelentettem a Fe­renc Távbeszélőközpontba, hogy az akkori lakásom­ból elköltözöm, és kérem az ott lévő telefonomat az új, jelenlegi lakásomba áthelyezni. A telefonomat szabályosan leszerelték, átvételi elismervényt kaptam a készülékről. Azóta is várom az áthelyezést. Ennek már 27 éve! Ez idő alatt 16 levélváltásunk volt, amit másolattal és feladóvevénnyel bizonyíthatok. Utolsó levélváltásunk 1986. november 5-én volt, amikor is a Ferenc központ komoly figyelmeztetésben részesí­tett. Idézem szóról szóra: „Kérjük, mellőzze a sze­mélyes vagy telefoni érdeklődést." Azóta nem mer­tem jelentkezni... Urbán Rezső 1028 Budapest, Miatyánk utca 13. A Magyar Rádió és a TELEGRAF Kft. közéleti hetilapja • Főszerkesztő: Mester Ákos. Főszerkesztő­helyettes: Bölcs István. Vezető szerkesztő: dr. Erős Zoltán. Olvasószerkesztő: Nádor Tamás és Schreiber György. Tervezőszerkesztő: Horváth Attila és Lendvai László. Képszerkesztő: Szilvásy Rudolf. E számunk összeállításában közreműködött: Kovalik Márta, Mélykúti Ilona és Rádai Eszter szerkesztő, László József és Szénási Sándor műsorvezető. Fotó: Markovics Ferenc, Moldvay József, Nagy Tamás, Neuman Gábor, Sándor Anikó, Vahl Ottó, Váradi Júlia, az MTI és az AFP fotóriporterei. • Szerkesztőség: Magyar Rádió, Budapest VIII., Bródy Sándor 5-7.. Levélcím: Budapest 1800. Telefon: 138-7012 • A TELEGRAF Kft. megbízásából gondozza Kiadó Rt., 1087 Budapest VIII., Könyves Kálmán krt. 76. Tele­fon: 114-3255. Felelős kiadó: Füredi István ügyvezető igazgató. • 90.5152/50-51-66-22 Készült a Zrínyi Nyom­dában. Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató. • Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap­­kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel u. 10/a., 1900) közvetlenül vagy postautalványon, illetve átutalással a Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 1296 Ft, fél évre: 648 Ft, negyedévre: 324 Ft, 1 hónapra: 108 Ft. • ISSN 0864-8581 • A lap megrendelhető: Telegraf Kft. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. Telefon: 11-43-255. Telex: 22-36-34. Telefax: (36-1) 133-9153.

Next