168óra, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)
1991-04-16 / 15. szám
Hatan hatféleképpen... Kerek-e a kerekasztal? Huzakodás vagy egyezkedés Egy év múlt el a szabad parlamenti választások óta, és most ismét pártok képviselői ülnek majd le, hogy egymás között megbeszéljék, merre haladjon tovább az új Magyarország, a demokratikus jogállam. Ellenzéki kerekasztal és háromoldalú tárgyalások után most hatpárti egyezkedés. A kezdeményező Fidesz parlamenti frakcióvezetőjével, Orbán Viktorral, Szabó Ivánnal, az MDF képviselőjével és Kis Jánossal, az SZDSZ elnökével Rádai Eszter beszélgetett. - Minek tulajdonítja azt, hogy miközben az ellenzéki pártok legalábbis kételkedésüket fejezték ki a hatpárti javaslattal kapcsolatban, a kormányzó pártok örömmel üdvözölték? ORBÁN VIKTOR: A megfejtés fölöttébb egyszerű: az ellenzéki pártok ugyanis azt soha nem mondták, hogy nem látják értelmét valamifajta konzultációnak, tanácskozásnak, csak azt állították: a Fidesz által javasolt taktika, stratégia nem jó. A kormányzó pártok egyszerűen megfordították a sorrendet: először mondtak igent, s utána közölték fönntartásaikat. De ha az MDF reagálását megnézzük, annak utolsó változata teljesen fölpuhítja a Fidesz eredeti elgondolását. Már nincs benne szó megállapodásról, kötelező erőről és így tovább. Beszélgetni persze lehet, az is nagyon hasznos dolog, mert oldja az előítéleteket. De tárgyalni akkor van értelme, ha végül olyan megállapodást kötünk, amelynek kötelező ereje van minden aláíró számára. így a Orbán Viktor: „Tárgyalni akkor van értelme, ha olyan megállapodást kötünk, amelynek minden aláíró számára kötelező ereje van a kormányzó pártok, és következésképpen a kormány számára. Erre kell törekedni, ebbe az irányba kéne elvinni az egész tárgyalás eljárásjogát, nem pedig abba az irányba, hogy beszélgetünk, ajánlásokat fogadunk el, aztán majd azokból vagy lesz valami, és akkor egyszer majd meg kell hozni a kormányzati vagy parlamenti döntést, vagy nem, s ez legföljebb a rosszabbik megoldás. Mi ennél többet szeretnénk. ■ De ezt is elfogadják? O. V.: így könnyen értelmetlenné válhatnak a tárgyalások. Mi hajlandóak vagyunk persze tárgyalni, de ha ez ebben a keretben történik, az már régen nem az, amit eredetileg szerettünk volna. Megegyezés vagy színjáték? - Amikor mi most beszélgetünk, az SZDSZ kivételével minden parlamenti párttól érkezett hivatalos válasz. De, őszintén szólva, nem érzek különbséget az MSZP elutasítása és az MDF elfogadása között... O. V.: így van, magam is azt gondolom, nincs is olyan nagy különbség, mint ahogy első látásra vélnénk... - Bizonyosan olvasta Kis János dolgozatát a Magyar Hírlapban. Szerinte nagy veszélye a tárgyalásoknak, ha csak alapelvekben fognak megállapodni, ahogyan két héttel ezelőtt Orbán Viktor a 168 órában kifejtette: így majd olyan egyezmények születnek, amelyek nagyon hasonlítanak az MDF-nek és a Kisgazdapártnak a földkérdésben hozott megállapodásaihoz. Ezért majd olyan ügyes színielőadás tanúja lesz a társadalom, amely csupán a széles megegyezés látszatát adja. De ennek lehetősége már a tárgyalások megkezdése előtt megszűnt... O. V.: Kis János írásának ez a része kifejezetten félreértéseken alapul. Ezeket az SZDSZ kérdéseire adott válaszlevelünk teljesen eloszlatta, világossá tette, hogy kétfajta kérdéscsomagról kell tárgyalni. Az egyik keretében valóban alapelvekben kell megállapodni. S lesz a tárgyalandó kérdéseknek egy másik, konkrétabb köre például a gazdasági intézmények fölállításának tárgyában. A kettőre nyugodtan együtt is sort lehet keríteni. Akkor is, ha az MDF ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy konzultáció formájában kell olyan tárgyalásokat folytatni, amelyeknek semmilyen kötelező érvényük nincsen? O. V.: Ezt meg kell fontolni. Ebben a formában az a veszély, amelyről Kis János beszél, már fönnáll. Az MDF reagálásának alapján felmerül: kiküszöbölhető-e ez egyáltalán. S ha igen, hogy miképpen, azt még nem tudom. Egy kicsit még el kell gondolkodni az MDF válaszán. Hangsúlyeltolódások? ! - A Fidesz azt javasolta: a parlamenti pártok között azonnal kezdődjenek tárgyalások a legégetőbb politikai és gazdasági kérdésekről. A tárgyalások célja pedig egy olyan megállapodás elérése, amely konkrét, lehetőleg határidőhöz köthető és mindenképpen ellenőrizhető megoldásokat tartalmaz. Ha összehasonlítjuk ezzel az MDF válaszát, jelentős különbségeket találunk. Mindaz, ami a konkrétságra meg a megállapodásokra vonatkozik, az önök válaszából hiányzik, bár a tárgyalások gondolatát kezdettől fogva üdvözlik. SZABÓ IVÁN: Úgy hiszem, a Fidesz és az MDF álláspontja között csupán hangsúlybeli eltolódás van, felfogásbeli nincsen. Megfigyelhető volt, hogy Orbán Viktorék mindig a legszigorúbban alkotmányos keretek között kívánják tartani tevékenységüket és az egész politikai életet. Ha ezt komolyan vesszük, a kormány és a parlament rendes munkáját és illetékességi körét érintően nyilvánvalóan Szabó Iván: „Semmiféle pártmegállapodás a kormányra és a parlamentre kötelező döntést nem hozhat" . I I 10