168óra, 1992. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-13 / 41. szám
tanulmányút után valami konkrétumot is le tudott volna tenni, arról például, hogy mit kéne másképp csinálni. Gyakorlatilag a benyújtott törvényjavaslatok - így a költségvetés stb. -, amelyek már a parlament előtt vannak, ezeknek a szintjén se látom, hogy az eddig megjelenő módosító indítványok vagy az áfa-törvény kritikája valami új elemet tudott volna ebben hozni. Minden irányban nyitottan ! - A civil szférából is lehet néha hallani, hogy a kormány nem igazán elég érzékeny bizonyos problémák iránt. Vajon hogyan lehetne bebizonyítani ennek az ellenkezőjét? Azt hiszem, hogy olyan mértékű, a szociális biztonság irányába tett lépéseket nem tett volna meg egy más kormány sem, mint amit a jelenlegi megtett. Sőt - elnézést, de ezt kell mondanom - anyagi fedezet nélkül is próbált lépni, gondolok itt például arra, hogy a munkanélküli-járadékot, annak időtartamát és összegszerűségét illetően Európa legliberalizáltabb munkanélkülisegélyezési rendszere van Magyarországon. Ebben az időszakban készült el a köztisztviselőiközalkalmazotti törvény, és a Munka Törvénykönyvének az új szabályozása átugorhatatlan szociális juttatásokat ad. Hozzá kell tennem, hogy a költségvetési deficit ilyen mértéken belül éppen 1993-ban kezd működni a szociális törvény első üteme, amelyik egy tételben 15 milliárd többletkiadást jelent a társadalmi bajok orvoslására. Ennél demokratikusabban és érzékenyebben a jelenlegi gazdasági körülmények között lehetetlen politizálni. Hack Péter frakcióvezető-helyettes szerint fönnáll-e a lehetősége annak, hogy az SZDSZ a szocialisták karjai közé kerül. Ahogyan Orbán Viktor fogalmazott: az SZDSZ eltávolodik az MDF politikájától, s ez együtt járhat-e azzal, hogy a szocialistákkal lép szövetségre? HACK PÉTER: Az SZDSZ-t valóban taszítja az MDF mostani politikája, de szerintem nem áll fenn a veszély, hogy ez a szocialisták karjaiba hajtaná. Az SZDSZ-nek elég markáns, önálló politikája van, és ez a politika nagyon sok ponton eltér attól, amit a szocialisták ma képviselnek. Hozzáteszem, ebben az időszakban szerintem a 94-es választásokra kell valamennyiünknek figyelnünk, arra, hogy 94-ben ki és hogyan alakíthat kormányt. Ebből a szempontból pedig nem az a döntő, hogy 94-ben majd az egyes pártok milyen zászlót fognak a zászlóshajóikra felvonni, hanem az lesz a kérdés, hogy milyen irányba fognak ezek a hajók hajózni. Vagyis szerintem nem az öncímkézés vagy a címkekeresés most a fő cél, hanem az, hogy kialakítsák a programjaikat ezek a pártok. Ha az MDF-nek lesz olyan irányzata, amelyik pragmatikus politikával, esetleg az MDF- ből kiválva akar új önmeghatározást, szerintem velük is együtt lehet politizálni. A Fidesz vitán felül áll, és ha az MSZP-nek olyan a politikája, az aktuális programja, amellyel koalíciót lehet alkotni, akkor az MSZP felé is nyitottnak kell lenni. Éppen a pénteki Magyar Hírlapban írta Tamás Gáspár Miklós, hogy egy pragmatikus pártnak minden irányban nyitott politikát kell folytatnia. Ha most kellene az MSZP-vel együttműködni, szerintem nem lehetne, mert az MSZP jelenlegi politikájában gazdaságpolitikai kérdésekben olyan nagy az eltérés a mi gazdaságpolitikánktól, hogy nem tudnánk velük együttműködni. De 94-ig még sok minden történhet. Azt hiszem, hogy ma a két liberális párt közül a Fidesznek egyértelműen komolyabb fönntartásai vannak az SZDSZ-szel kapcsolatban, mint fordítva. Orbán Viktor például kijelentette, hogy abba a bizonyos polgári középerőkből álló kormányba a legkönnyebben az SZDSZ juthat be, de csak akkor, ha túljut az önmeghatározási zavarokon. - Én ezzel nem értek egyet, az SZDSZ-nek nincsenek önmeghatározási zavarai, az SZDSZ szociálliberális pártként határozta meg önmagát, és az, hogy ez mit jelent a valóságban, ezt a programja fogja megmondani és nem az, hogy milyen címkét rak magára. A választások idejére nyilvánvalóan elkészül az a markáns választási program, amely megmutatja, hogy mit jelent tartalmilag az, hogy szociálliberális párt. Nem az ördögtől való Meglehetősen furcsa helyzetben van most az MSZP, örülhet is meg szomorkodhat is, hiszen elhangzott Orbán Viktor szájából, hogy a szocialista politikai gondolkodás és gyakorlati politika a Fidesz számára nem az ördögtől való, de elhangzott az is, hogy nem volna jó, ha az MDF-től való idegenkedés a Szocialista Párt karjaiba lökné a liberális pártokat Kovács László ügyvivő szerint mennyire vannak kizárva a Szocialista Párt nem létező karjai? KOVÁCS LÁSZLÓ: Mi nem örülünk különösebben, de szomorúak sem vagyunk. Ami azt illeti, hogy Orbán Viktor elismerte, a szocialista politika és gyakorlat nem az ördögtől való, ettől nem kell meghatódni, hiszen ezt mi eddig is tudtuk. Annak persze örülünk, ha egy parlamenti párt minket olyannak lát, amilyenek a valóságban vagyunk. Mi egyébként a liberalizmust -amelyet a Fidesz is képvisel - soha nem tartottuk ördögtől való dolognak, ez tehát már akár egy ok is lehet arra, hogy kitárjuk a karunkat az együttműködésre. Van persze más ok is, hiszen például az a helyzetértékelés, amit Orbán Viktor megfogalmazott - egyebek között a kormány teljesítményével kapcsolatban-, az eléggé egybeesik a mi értékelésünkkel, és még inkább egybeesik az a megközelítés, hogy ma a legfontosabb feladatok egyike a demokrácia megőrzése, védelme, s ennek érdekében pártállástól függetlenül minden demokratikus erőnek össze kell fognia. Én azért tartom nagyon fontosnak azt, hogy tisztázzuk a pártok közötti viszony alapjait, mert meggyőződésem szerint 1994-ben, hacsak valami nagy földindulás nem lesz a magyar politikában, nemhogy egy párt, de még kettő sem lesz képes kormányt alakítani. Sokkal sokszínűbb ennél a magyar politikai paletta, tehát koalíciókban kell gondolkodni. Azt hiszem, Orbán Viktor beszédéből mi tanulságként azt vonhatjuk le, hogy ő azt fogalmazta meg: mi nem vagyunk egymásnak sem természetes szövetségesei, sem természetes ellenségei, tehát van lehetőség a programok alapján az együttműködésre. Európában egyébként az elmúlt évtizedekben számos országban működött sikeresen szociálliberális koalíció. Jelenleg is van ilyesfajta kormányzati együttműködés szocialisták és liberálisok között. Tiszta liberális kormány - amit a beszédében Orbán Viktor megfogalmazott - viszont egyedül egy országban létezik, Portugáliában és az már csak egy apró érdekesség, hogy az a párt is a szociáldemokrata nevet vette fel. - Ezért van az, hogy a Szocialista Párt sokkal inkább hajlandó tisztázni ezeket a bizonyos dolgokat, mint a két liberális párt? Úgy tűnik, mintha önök jobban együttműködnének a liberális pártokkal, mint azok önökkel? - Nekünk nincsenek előítéleteink. Mi azt mondjuk, hogy pártokat eleve kizárni az együttműködésből, tehát 1992-ben kijelenteni azt, hogy ezzel vagy azzal a párttal nem leszünk hajlandók 94-ben valamiféle együttműködésre, nem lehet, hiszen 94-ig még a pártok is sokat változhatnak. Amit ma meg lehet fogalmazni az az, hogy bizonyos nézetekkel, bizonyos programokkal, bizonyos politikákkal a Szocialista Párt nem hajlandó együttműködni. Hack Péter: „94-ig még sok minden történhet" Kovács László: „Nekünk nincsenek előítéleteink"