168óra, 1992. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1992-10-13 / 41. szám

tanulmányút után valami konkrétumot is le tu­dott volna tenni, arról például, hogy mit kéne másképp csinálni. Gyakorlatilag a benyújtott törvényjavaslatok - így a költségvetés stb. -, amelyek már a parlament előtt vannak, ezeknek a szintjén se látom, hogy az eddig megjelenő mó­dosító indítványok vagy az áfa-törvény kritikája valami új elemet tudott volna ebben hozni. Minden irányban nyitottan ! - A civil szférából is lehet néha hallani, hogy a kormány nem igazán elég érzékeny bizonyos problémák iránt. Vajon hogyan lehetne bebi­zonyítani ennek az ellenkezőjét?­­ Azt hiszem, hogy olyan mértékű, a szociális biztonság irányába tett lépéseket nem tett volna meg egy más kormány sem, mint amit a jelenlegi megtett. Sőt - elnézést, de ezt kell mondanom - anyagi fedezet nélkül is próbált lépni, gondolok itt például arra, hogy a munkanélküli-járadé­kot, annak időtartamát és összegszerűségét ille­tően Európa legliberalizáltabb munkanélküli­segélyezési rendszere van Magyarországon. Eb­ben az időszakban készült el a köztisztviselői­közalkalmazotti törvény, és a Munka Törvény­­könyvének az új szabályozása átugorhatatlan szociális juttatásokat ad. Hozzá kell tennem, hogy a költségvetési deficit ilyen mértéken belül éppen 1993-ban kezd működni a szociális tör­vény első üteme, amelyik egy tételben 15 mil­liárd többletkiadást jelent a társadalmi bajok orvoslására. Ennél demokratikusabban és érzé­kenyebben a jelenlegi gazdasági körülmények között lehetetlen politizálni.­­­­ Hack Péter frakcióvezető-helyettes szerint fönnáll-e a lehetősége annak, hogy az SZDSZ a szocialisták karjai közé kerül. Ahogyan Or­bán Viktor fogalmazott: az SZDSZ eltávolo­dik az MDF politikájától, s ez együtt járhat-e azzal, hogy a szocialistákkal lép szövetségre? HACK PÉTER: Az SZDSZ-t valóban taszít­ja az MDF mostani politikája, de szerintem nem áll fenn a veszély, hogy ez a szocialisták karjaiba hajtaná. Az SZDSZ-nek elég markáns, önálló politikája van, és ez a politika nagyon sok ponton eltér attól, amit a szocialisták ma képviselnek. Hozzáteszem, ebben az időszak­ban szerintem a 94-es választásokra kell vala­mennyiünknek figyelnünk, arra, hogy 94-ben ki és hogyan alakíthat kormányt. Ebből a szem­pontból pedig nem az a döntő, hogy 94-ben majd az egyes pártok milyen zászlót fognak a zászlóshajóikra felvonni, hanem az lesz a kér­dés, hogy milyen irányba fognak ezek a hajók hajózni. Vagyis szerintem nem az öncímkézés vagy a címkekeresés most a fő cél, hanem az, hogy kialakítsák a programjaikat ezek a pár­tok. Ha az MDF-nek lesz olyan irányzata, ame­lyik pragmatikus politikával, esetleg az MDF- ből kiválva akar új önmeghatározást, szerintem velük is együtt lehet politizálni. A Fidesz vitán felül áll, és ha az MSZP-nek olyan a politikája, az aktuális programja, amellyel koalíciót lehet alkotni, akkor az MSZP felé is nyitottnak kell lenni. Éppen a pénteki Magyar Hírlapban írta Tamás Gáspár Miklós, hogy egy pragmatikus pártnak minden irányban nyitott politikát kell folytatnia. Ha most kellene az MSZP-vel együttműködni, szerintem nem lehetne, mert az MSZP jelenlegi politikájában gazdaságpoliti­kai kérdésekben olyan nagy az eltérés a mi gaz­daságpolitikánktól, hogy nem tudnánk velük együttműködni. De 94-ig még sok minden tör­ténhet.­­­­ Azt hiszem, hogy ma a két liberális párt kö­zül a Fidesznek egyértelműen komolyabb fönntartásai vannak az SZDSZ-szel kapcso­latban, mint fordítva. Orbán Viktor például kijelentette, hogy abba a bizonyos polgári kö­zé­perőkből álló kormányba a legkönnyebben az SZDSZ juthat be, de csak akkor, ha túljut az önmeghatározási zavarokon. - Én ezzel nem értek egyet, az SZDSZ-nek nincsenek önmeghatározási zavarai, az SZDSZ szociálliberális pártként határozta meg önma­gát, és az, hogy ez mit jelent a valóságban, ezt a programja fogja megmondani és nem az, hogy milyen címkét rak magára. A választások idejé­re nyilvánvalóan elkészül az a markáns válasz­tási program, amely megmutatja, hogy mit je­lent tartalmilag az, hogy szociálliberális párt. Nem az ördögtől való­ ­ Meglehetősen furcsa helyzetben van most az MSZP, örülhet is meg szomorkodhat is, hiszen elhangzott Orbán Viktor szájából, hogy a szocialista politikai gondolkodás és gyakorlati politika a Fidesz számára nem az ördögtől való, de elhangzott az is, hogy nem volna jó, ha az MDF-től való idegenkedés a Szocialista Párt karjaiba lökné a liberális pártokat Kovács L­ász­ló ügyvivő szerint mennyire vannak kizárva a Szocialista Párt nem létező karjai? KOVÁCS LÁSZLÓ: Mi nem örülünk külö­nösebben, de szomorúak sem vagyunk. Ami azt illeti, hogy Orbán Viktor elismerte, a szocialista politika és gyakorlat nem az ördögtől való, ettől nem kell meghatódni, hiszen ezt mi eddig is tud­tuk. Annak persze örülünk, ha egy parlamenti párt minket olyannak lát, amilyenek a valóság­ban vagyunk. Mi egyébként a liberalizmust -amelyet a Fidesz is képvisel - soha nem tartot­tuk ördögtől való dolognak, ez tehát már akár egy ok is lehet arra, hogy kitárjuk a karunkat az együttműködésre. Van persze más ok is, hiszen például az a helyzetértékelés, amit Orbán Vik­tor megfogalmazott - egyebek között a kor­mány teljesítményével kapcsolatban-, az eléggé egybeesik a mi értékelésünkkel, és még inkább egybeesik az a megközelítés, hogy ma a legfon­tosabb feladatok egyike a demokrácia megőrzé­se, védelme, s ennek érdekében pártállástól füg­getlenül minden demokratikus erőnek össze kell fognia. Én azért tartom nagyon fontosnak azt, hogy tisztázzuk a pártok közötti viszony alapjait, mert meggyőződésem szerint 1994-ben, hacsak valami nagy földindulás nem lesz a magyar poli­tikában, nemhogy egy párt, de még kettő sem lesz képes kormányt alakítani. Sokkal sokszí­nűbb ennél a magyar politikai paletta, tehát koalíciókban kell gondolkodni. Azt hiszem, Or­bán Viktor beszédéből mi tanulságként azt von­hatjuk le, hogy ő azt fogalmazta meg: mi nem vagyunk egymásnak sem természetes szövetsé­gesei, sem természetes ellenségei, tehát van lehe­tőség a programok alapján az együttműködés­re. Európában egyébként az elmúlt évtizedek­ben számos országban működött sikeresen szo­­ciálliberális koalíció. Jelenleg is van ilyesfajta kormányzati együtt­működés szocialisták és liberálisok között. Tiszta liberális kormány - amit a beszédében Orbán Viktor megfogalmazott - viszont egye­dül egy országban létezik, Portugáliában és az már csak egy apró érdekesség, hogy az a párt is a szociáldemokrata nevet vette fel.­­ - Ezért van az, hogy a Szocialista Párt sok­kal inkább hajlandó tisztázni ezeket a bizo­nyos dolgokat, mint a két liberális párt? Úgy tűnik, mintha önök jobban együttműködné­nek a liberális pártokkal, mint azok önök­kel? - Nekünk nincsenek előítéleteink. Mi azt mondjuk, hogy pártokat eleve kizárni az együtt­működésből, tehát 1992-ben kijelenteni azt, hogy ezzel vagy azzal a párttal nem leszünk haj­landók 94-ben valamiféle együttműködésre, nem lehet, hiszen 94-ig még a pártok is sokat változhatnak. Amit ma meg lehet fogalmazni az az, hogy bizonyos nézetekkel, bizonyos progra­mokkal, bizonyos politikákkal a Szocialista Párt nem hajlandó együttműködni. Hack Péter: „94-ig még sok minden történhet" Kovács László: „Nekünk nincsenek előítéleteink"

Next