168óra, 1993. június-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1993-10-19 / 42. szám

16 L~^ - Megmondom. Senkinek. Senki­nek nem hihetsz, polgártársam, felebarátom. Beszél itt mindenki összevissza, felelőtlenül. I. Pro. Minarik György, 168 óra, október 2. (rádió), október 5. (hetilap): „Valóban több alkalommal felmerült a valutabe­­tét-kamatok megadóztatása, ezt azonban a jelenlegi tervezet nem tartalmazza.” Kontra. Világgazdaság, október 6.: „A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt módosító javaslatban természetesen szerepel a devizabetét-kamatok megadóztatása is - tájékoztatták a Világgazdaságot a Pénz­ügyminisztérium illetékesei. Ezek szerint nem felel meg a való­ságnak Minarik Györgynek, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökének az új adó be nem vezetéséről a tegnap megjelent 168 óra című lapban tett kijelentése.” 2. Pro. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának elnöke közleményben tudatja: beosztottja, Pusztaszeri László szeptember 30-i sajtótájékoztatóján „nem hangzott el az, hogy a hivatal egyetértene egy olyan állítólagos - de valójában nem létező - RMDSZ-elnökségi állásfoglalással, amely a szövetség belügyeibe való beavatkozással vádolná az MTV Panoráma című műsorát, a Duna Tv egyes műsorait, illetve a Magyar Nemzet című lap egyik cikkét’’. A közlemény ezután határozott védelmébe veszi az említett fórumokat. Kont­ra. Az Esti Egyenlegnek azonban Pusztaszeri nyilatkozatáról videofelvétele van. Ez rögzíti szavait az RMDSZ ülésén elhang­zott bírálatokról, amelyek a fenti, magyarországi orgánumok­nak RMDSZ-ügyekbe való illetéktelen beavatkozását kifogá­solják. S arról, hogy „ Végül: a Határon Túli Magyarok Hivata­lának véleménye a kérdésben megegyezik az RMDSZ ügyvezető elnökségének álláspontjával.” Rekontra. Sikerült utolérni Mar­kó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki megerősíti a Panoráma, a Duna Tv és a Magyar Nemzet heves bírálatának tényét. Ám az RMDSZ ez ügyben nem fogalmazott meg állásfoglalást. 3. Pro. Közlemény a Fidesz sajtóosztályától, szeptember 27.: „A Magyar Hírlap 1993. szeptember 23-i számának 7. oldalán Gádor Iván Jobbközép? Balközép? című cikkében azt állította, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke »a cigánykérdés megoldása­ként a rendőrség megerősítését említi első helyen«. Miután a Fidesz egyetlen vezetője sem tett ilyen tartalmú kijelentést, ezért kénytelenek vagyunk a fenti állítást politikai rágalmazásnak tekinteni.” Kontra. A Magyar Hírlap a közleményt először visszatartja. Birtokában van ugyanis a Nap Tv szeptember 8-i felvétele. Havas Henrik ebben fölemlíti Göncz Árpád egyik kije­lentését, mely szerint lehet és kell is rendőrőrsöket felállítani a veszélyeztetett területeken, de ő inkább iskolákban gondolkodik. Havas: „Kérdés, hogy egy új kormány tudna-e milliárdokat adni a cigányság iskolázottságának emelésére.” Mire Orbán: az em­berek „először rendőrséget kérnek, és csak utána iskolát, ezt azért jó, ha egy kormány észben tartja”. Szeptember 29-én a Fidesz-cáfolat közzétételét már nem a sajtóosztály kéri, hanem maga Orbán Viktor követeli ezt a főszerkesztőtől. A lap retirál. Csatolja azonban, a cáfolat cáfolatául, a Nap Tv felvételének perdöntő szövegét is. 4. Pro. Népszabadság, október 2. Katona Tamás közli a kormány új tájékoztatási irodájáról, hogy: „nincs szó mamut­szervezetről, hat munkatárs és két titkárnő dolgozik majd Varga Domokos György vezetésével, és az ő államtitkári felügyelete alatt”. Kontra. Miniszterelnöki Sajtóiroda, októ­ber 3.: „A Kormányszóvivői Iroda élén Juhász Judit, a Mi­niszterelnöki Sajtóiroda élén Várhelyi András, a Nemzeti Tájékoztatási Iroda élén Varga Domokos György áll. Mind­hárman a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartoznak, és a miniszterelnök döntése alapján Marinovich Endre címzetes államtitkár, a miniszterelnök kabinetfőnöke irányítása alatt állnak.” Rekontra. Katona Tamás, Magyar Hírlap, október 7.: „Az iroda munkájáért a politikai felelősséget én vállalom. Adminisztratív szempontból a közigazgatási államtitkárhoz tartozik majd.” 5. Pro. A különben korábbi cikkei miatt személyében is táma­dott Varga Domokos György - Magyar Hírlap, október 7. -, védelmezve a kormány politikáját a sajtóval szemben, egyetlen példát említ: „Gondolhatunk itt a sokat hangoztatott »szétvert mezőgazdaság« tételre is, amely igencsak sántít, hiszen egy valóban szétvert, működésképtelen mezőgazdaság képtelen lenne oly mértékű túltermelésre, amely a mai mezőgazdaságot sok területen jellemzi.” Kontra. Ugyane napon egy MTI-jelentés, illetve a szakminisztérium illetékeseinek nyilatkozatai alapján több lap ismerteti: „Az év első nyolc hónapjában az export 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor.” Ezen belül: „A legnagyobb mértékben a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kivitele esett vissza. E cikkekből 37,4 százalékkal kevesebbet exportáltak az első nyolc hónapban.” Korábbi nyilat­kozatokból tudjuk, hogy ma a különben szigorúan védett közös piaci országokban is olyan kontingensek állnak nyitva a magyar agrárkivitel előtt, amelyeket a megtermelt áru hiánya miatt nem vagyunk képesek kihasználni. Ötnél megállók. Pedig a dokumentálható példatár szinte tetszőlegesen volna bővíthető. Katona Tamás például nem­csak az említett hivatal ügyeiben tett - következzék itt e tárgyban Csapody Miklós MDF-es képviselő kifejezése: - kaotikus nyilatkozatokat, hanem a rádió és a televízió elnöki­alelnöki posztjaival kapcsolatban is; olyannyira, hogy ismét csak a miniszterelnökség tett közzé cáfolatot (s a jelenlegi két alelnök-elnök iránti „hűségnyilatkozatot”). Különös szavahihetőségi vita folyik a társadalombiztosítási önkormányzat és a pénzügy közt. Hasonlóan, mint a közal­kalmazottak új bértarifájának terheiről. Miért ? A kormány az érdekegyeztetés során, óvatlanul vagy taktikából - s kény­szerűen - többet ígért, mint amennyit azután, főként a költ­ségvetés béklyójában, teljesíteni kíván vagy tud. Ekkor úgy tesz, mintha állná a szavát, csak - úgymond - más technikát javasol. Ámde gyanús, hogy ez a visszavonás a be nem tartás fedőszava. S végül akár fizet a kormány, akár nem, ígérete szerint - a szavahihetőségén így is, úgy is csorba esett. Vagy vegyük - pro - az ÁV Rt. nemrég távozott-eltávolí­­tott vezető embereinek horribilis végkielégítését. Kontra, buz­gón folyt a bizonykodás, hogy nem is ennyi az annyi, és akármennyi is az ennyi-annyi, azért annyi, mert szerződéskor így szólt a törvényes alku. Mígnem hirtelen ihletve - valami mintha történt volna a kutyaugatás és az ég viszonyában! - a privatizációs miniszter vizsgálatot rendel el. Rekontra: Már nem is csak az ÁV Rt. inkriminált végkielégítéseinek, hanem az egész bérezési rendszerének ügye kétes. Kinek hihetsz? - kérdem a címben. Mindegy is, hogy mit válaszolok. Felebarátom, polgártársam régóta érzi, hogy sen­kinek sem hihet. Beszél itt mindenki összevissza, felelőtlenül. Lázár István: Kinek hihetsz ?

Next