168óra, 1994. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1994-05-10 / 18. szám
Lászlót az okokról, Szelényi Zsuzsát inkább a következményekről, Deutsch Tamást arról kérdezgetem, hogyan tovább? Zsibongás-tolongás, aztán csak fáradt ődöngés következik. Mintha kiürült volna a ház, éjjel fél egykor azonban tűt sem lehetne leejteni a sajtóteremben. Egy, nagy vesztest vár legalább száz hírlapíró. Én is. Orbán Viktor lendületesen, mosolyogva lép be a sajtótájékoztatóra. Nincs rajta nyakkendő, szerintem már sajnálja, hogy otthon hagyta a farmerjét. Nem úgy néz ki, mint aki lendületesnek akar kinézni, bár le van sújtva. Úgy néz ki, mint aki tényleg tele van lendülettel élete egyik legnehezebb éjjelén, háromnegyed egykor. Azért ez nem semmi. Azt mondja, hogy rosszul mérték fel a társadalom akaratát. Hát ez bizony igaz. És azt mondja: ellenzékben maradnak, és hogy felajánlja lemondását a Fidesz-kongresszusnak. Aligha fogadják majd el. Valaki azt kérdezi, nem kellett volna-e kritikusabbnak lenniük a kormánypártok iránt. De hiszen egyenesen megmondtuk, hogy ezt a kormányt le kell váltani, hogy ez a kormány megbukik. Elneveti magát, öniróniával teszi hozzá. Ezt el is találtuk, idáig eddig nem is volt semmi gond. Csak hát semmi mást nem találtunk el.” A terem hálásan felkacag. És itt meg is állíthatjuk az éjszaka filmjét. Ki emlékszik rá, mikor volt Orbán Viktornak utoljára öniróniája? Ráadásul nyakkendő nélkül. Rég lehetett. A terem dől a nevetéstől, a pártelnök arcán kamaszos mosoly. Snitt. Orbán Viktor lesz még győztes egyszer. És jobb győztes lesz attól, hogy most vesztett. De cefetül. Barát József Deutsch Tamás (a Fidesz alelnöke): Nem hiszem, hogy válságban lenne a Fidesz. Én itt nem halálravált arcokkal találkozom. Ön is itt van, látja, nincs itt világvége-hangulat. Nem azon gondolkodunk, hogy a Fidesz feloszlása után a Fidesz maradék vagyonát felosszuk, hogy most milyen alapítványt hozzunk ebből létre, amely a politikai kultúrát továbbviszi. Nem. Nyilvánvaló, hogy megvannak azok a politikai adottságok, amelyek között tovább dolgozunk. Kiderül majd, hogy hány képviselőnk lesz a parlamentben, hogy milyen politikai súlyunk lesz az új országgyűlésben. Meglesz a saját szerepünk, amely nyilvánvalóan ellenzéki szerep lesz a 94-98 közötti parlamentben és azt gondolom, hogy a Fidesz előtt már csak életkori adottságok miatt is nagy jövő áll. Mert szerintem Magyarországon a liberális politikának komoly jövője van. Most sokan csalódottak, sok személyes elképzelés foszlik köddé, ez fájdalmas folyamat, de én azt hiszem, már most a jövőre kell figyelnünk. Ősszel önkormányzati választás lesz... Nagyon komolyan el tudom képzelni, hogy a Fidesz hamarosan képes lesz népszerűségének egy korábban már elért fokára visszakerülni. Hegedűs István (volt parlamenti képviselő, az Európa-bizottság volt tagja). Azt hiszem, három oka van annak, hogy a Fidesz miért szerepelt rosszabbul, mint azt vártuk. Első helyre a belső politikai hibákat sorolom. A második nyilvánvalóan az a nagy történelmi tendencia, hogy ebben a régióban előretörnek a baloldali pártok és ez alól végül is Magyarország sem lett kivétel. A harmadik pedig valóban az, hogy különböző politikai pártok, csoportok kihasználták a Fidesz gyengeségeit és ezeket felnagyították, ami persze a politika természetes velejárója. Ismétlem azonban, a rossz szereplés alapvető okának a Fidesz saját politikai hibáit tartom. A párt nem tudta megfogalmazni, hogy pontosan mi is a baja a szocialisták előretörésével. A Fidesz több mint harminc százalékról ilyen mélyre zuhant, miközben az SZDSZ növekedni volt képes. Ez azt mutatja, hogy valamit rosszul csináltunk. Nem voltunk képesek végigvinni azt a pragmatikus kormánykritikát, amelyet két-három esztendőn át olyan sikeresen folytatott a Fidesz vezetése. Ellenkezőleg: olyan ideológiai jellegű harcokba bonyolódtunk bele, amelyekből a magyar értelmiség, a magyar sajtó és általában a baloldali mentalitású emberek azt a túlzó következtetést vonták le, hogy a Fidesz eltolódott jobbra. Most abban bízom, hogy végre kialakul valamilyen egészséges vita, amikor végre nem kizárólag külső tényezőkkel fogjuk indokolni ezt a szereplést. Nem csupán bűnbakokat keresünk, nem csupán a sajtót és a magyar értelmiséget fogjuk bírálni, hanem végiggondoljuk, hogy a politikai nyilatkozatokban, a stratégiában történt-e valami hiba, és vannak-e olyan személyek, akik különösen hibásak ezért a politikai irányvonalért. „Az eredmény ránk nézve tragikus” A KDNP szerény ibolyája Surján László: Egy párt előbbre lépett A KDNP székházában este nyolctól hajnali kettőig lényegében nem történt semmi. Nem voltak pezsgődurrogtatások, de nem is sírt senki, annak ellenére, hogy az eredmények alatta maradtak a várakozásnak. Füzessy Tibor fél kilenc körül érkezett meg. - Hogyan értékeli az eddig történteket? - Az már biztos, hogy a közvélemény-kutatások egyik jóslata nem vált be, hiszen 50 százalék körüli részvételt jósoltak, és most már sokkal valószínűbb, hogy 70 százalék körüli lesz. Ha a többi előrejelzés is így válik be, akkor, azt hiszem, elégedett leszek. - Nem hivatalos adatok szerint a KDNP Pest megyében 6 százalékkal a hatodik helyen áll. Mit gondol erről? - Ez egyetlen megye, de nem hiszem, hogy ezt akár ideiglenes eredménynek is lehetne tekinteni. ■ - Nem is tart elképzelhetőnek ilyen végeredményt? - Egy-egy megyében talán, de országos átlagunk ennél jóval magasabb lesz. Este fél tíz körül jött meg a Magyar Hírlap különkiadása az előzetes közvélemény-kutatói előrejelzésekkel, melyek szerint a KDNP az ötödik vagy hatodik helyen végez, kb. 7 százalék- 11