168óra, 1994. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1994-06-21 / 24. szám

lehet. Elnöki rendeletek, szerződések, kor­mányközi megállapodások születnek. Jelcin visszamenőleg változatlanul megerősíti az 1991 előtti atomenergia-szerződéseket. Cser­­nomirgyin orosz kormányfő kiegészítteti az egyébként változatlanul hagyott 1966-os szovjet-magyar egyezményt a fűtőelemek visszaszállításáról szóló módosítással, Ukraj­nával tranzitmegállapodás jön létre. Az orosz környezetvédők azonban kifogást emelnek, ők talán nem hisznek a „kor szellemében”. Úgy látszik, azóta már a magyar atomener­getikusok sem, hiszen - bár a létrejött szerző­déseket megkérdőjelezhetetlennek tartják - mégis szorgalmazzák, hogy épüljön tároló a kiégett fűtőelemek számára. Hátha valaki megkérdőjelezi a megkérdőjelezhetetlent. Ligeti Pál, az Ipari Minisztérium energiael­látási főosztályának vezetője: - Az országnak föl kell mérnie, milyen koc­kázattal jár, ha lesz ilyen tároló, és mi történik, ha nem lesz. Tájékoztatni kell a közvéleményt az ügy rendkívüli jelentőségéről. A Paksi Atomerőmű áramtermelése nélkül nincs lehető­ség arra, hogy megfelelő villamosenergia-szol­gáltatást lehessen nyújtani az országnak. Tehát itt az forog kockán: lesz-e áram­iparunk mű­ködtetéséhez vagy sem. A Paksi Atomerőmű Rt. tendert ír ki a tároló megépítésére. Ennek győztese a Gec Alsthom el­nevezésű angol cég. Az erőmű területén megkez­dődnek a tereprendezési munkálatok, ugyanak­kor a Paksi Atomerőmű Rt. tárgyalásokat foly­tat a paksi önkormányzattal és folyamatosan tá­jékoztatja a lakosságot a készülő tárolóról. A helységben megalakul a Szarkofág Nél­küli Jövőért Egyesület (SZNJE), amely nép­szavazással kívánna fellépni a tároló megépí­tése ellen. Eddig kétezer-nyolcszáz aláírás gyűlt össze. Ez elegendő a népszavazáshoz. Gyógyító „véres kard” Dobre László, az SZNJE vezetője:­­ Vannak, akik azt mondják: Pakson jóval kevesebb a vetélés, a koraszülés, a rákos meg­betegedés, mint az ország más területein. Teller Edét is végighordozták az országon, akár egy véres kardot, hogy népszerűsítse az atomener­gia áldásos hatásait. Ezek szerint az erőműnek bizonyára gyógyító hatása van. De ha ez igaz, hát vigyék a tárolót a Kossuth térre, a Parla­ment elé, gyógyítsa a pestieket. A magyar törvények szerint azonban az országgyűlési választások előtt és utána két hónapig nem lehet népszavazást tartani. Az önkormányzat felkéri a Gallup Közvélemény­kutató Intézetet, végezzen felmérést a paksi lakosság körében. 1994. június 14-én a helység polgármestere sajtótájékoztatót tart, amelyen ismerteti a Gallup- eredményt. Eszerint a pak­si polgárok 56 százaléka elfogadja a tároló megépítését, 39 százalék ellenzi. A polgármes­ter bemutatja azt az alapmegállapodást, amely az önkormányzat és a Paksi Atomerő­mű Rt. között jött létre. Ebben hangsúlyoz­zák: bár nem örül az önkormányzat, nem is ellenzi a fűtőanyag-tároló megépítését. Bor Imre, Paks polgármestere: — Nem hiszem, hogy az önkormányzatnak érdeke lenne keresztbe feküdni olyan sínen, amelyen nemsokára áthúz a vonat. Az önkormányzat feltételül szabja, hogy a város és a régió lakosságát továbbra is folya­matosan tájékoztassák, szervezzék meg a tár­sadalmi ellenőrzést, alakítsanak bemutatóter­meket stb. Az atomerőmű százharmincmillió forinttal járul hozzá ehhez, további százki­­lencvenmillió forintot pedig a környező tele­pülések polgármesteri hivatalaihoz juttat. Júdáspénz a térségnek? D. L.: Itt nyilván rengeteg pénz mozog. Világ­szerte a legnagyobb üzlet a fegyver, a kábítószer, illetve az atom. Az utóbbinak természetesen nem­zetközi lobbyja is van. Ha valaki például konzerv­gyárat szeretne működtetni, ahhoz nem kell száz­harmincmillió forintos kompenzációt adnia a kör­nyéken élőknek, az önkormányzatnak. Mondjam azt, hogy ez júdáspénz? A Szarkofág Nélküli Jövőért Egyesület megkérdőjelezi a Gallup-felmérést. Úgy gon­dolják , egy háromszázas minta - amiből nem derül ki, hogy a kérdezettek hány százaléka Ördög József: „Az 1996-os kormányközi megállapodás nem rendelkezett a visszaszállításról" Bende Attiláné: „Biztonsági okokból támogatnunk kell a tároló megépítését" ■ Ligeti Pál: „Tájékoztatni kell a közvéleményt az ügy rendkívüli jelentőségéről" 22

Next