168óra, 1994. június-december (6. évfolyam, 26-52. szám)

1994-10-18 / 41. szám

22 . .néha le akar szúrni egy-egy kopasz” MAGYAR CHILEIEK Az iskolában azt tanultuk, hogy Chile a világ leglehetetlenebb fekvésű országa, több mint négyezer kilométer hosszú, de a legszélesebb részén is csak négyszáz kilométer, az Andok és a Csendes-óceán között mint egy giliszta fekszik kiterítve; 13 fő/km2 a népsűrűsége, hozzá tartoznak a Húsvét-szigetek azokkal a furcsa, archaikus kőfejekkel, hogy hivatalos nyelve a spanyol és fővárosa Santiago de Chile. Akinek fogékony korszaka a 70-es évekre esik, az persze még emlékszik a Vence­­remos és az El condor pasa dallamára is. Chile akkor került be a magyar köztudatba, amikor 1973. szeptember 11-én Pino­chet tábornok puccsal megdöntötte a Salvador Allende vezette baloldali koalíciós kormányt, amely demokratikus választáso­kon szerezte többségét. Az egész világ kedélyét felborzolták a Chiléből érkező hírek: a hatalomátvétel véres körülményei, a santiagói stadion­ban fogva tartott vagy agyonvert emberek - köztük a költő, Victor Jara -, és a kon­centrációs táborok... TOROK MÓNIKA írása A junta megtorló akciói elöl menekülve százez­rek hagyták el Chilét. Számuk, egyes becslések szerint, a hetvenes évek végére elérte a három­milliót. Sokan a nagykövetségeken kerestek menedéket, mások a környező országokba - Peruba, Bolíviába, Argentínába - menekültek, ahonnan az ENSZ és a Vöröskereszt segítségé­vel kerültek tovább. A „művelt világ” felaján­lotta segítségét, de kontingenseket határozott meg. A válogatás pártelkötelezettség alapján történt : a chilei népfront keresztényszocialistái és az úgynevezett népi aktivisták az USA-ba, Ausztráliába, Svédországba, Spanyolországba, Olaszországba és Ausztriába kerültek, a kom­munistákat, a szocialistákat és a radikálisokat a szocialista tábor fogadta be. 1974 és 1976 között ötszáznegyvenkét politikai menekült ér­kezett Magyarországra. Először ideiglenesen szállásolták el őket, de egy-két héten belül min­den családnak jutott lakás -főleg Budapesten, de Székesfehérvárott és Debrecenben is - és persze munka, elsősorban fizikai. A gyerekek bölcsödébe, óvodába, iskolába kerültek, a szü­lők dolgozni jártak. Egyikük sem tudott egy szót sem magyarul. Dávid, nyelvtanár és tolmács: - Mi nem a többiekkel érkeztünk Peruból, hanem Olaszországon át. Szüleim elkötelezett baloldaliak, apám irodalomtörténész, anyám lektor. A puccsra nem emlékszem, iskolában voltam aznap, valami focimeccsre készültünk. Zaklatott emberek jöttek, és a tanárok ben­nünket hazaküldtek. Szüleim nagyon idege­sek voltak, feltúrták a lakást és különféle pa­pírokat égettek. Másnap vagy harmadnap es-

Next