168óra, 1995. június-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1995-07-11 / 27. szám
Körötte sír suhogva, szállva Heine-nak s Offenbachnak árnya... Mennyit fog még sírni, bűnhődni, Mert szebb és különb, mint a többi... Zsazsa csak két éve van a pályán, s máris verset írnak hozzá, színdarabot írnak rá. Fiúszerepet. Honi színháztörténetünkben a Bob herceg az első százas széria. Egy dátum: 1904. november 18. A János vitéz premierje. Huszonöt évvel később Hevesi Sándor fölújítja a Nemzetiben. A negyvenet jócskán elhaladott Fedák az eredeti bemutató huszáregyenruhájában eljátssza harmincszor. Fél évszázadon át volt primadonna. Amikor teljességgel kiöregedett az első hölgy tündöklőtoporzékoló szerepköréből: íratott magának öregprimadonna szerepeket a színi hatáskeltés mesterével, Szilágyi Lászlóval, vagy írt szerepdarabot önmagának. Mindig középpontjában a figyelemnek. Kereszttüzében a nyelveléseknek. Ha lanyhult körüle az érdeklődés, csiholt magának reklámot. Színházat váltott, szerződést szegett, öngyilkosságba kergetett sztárgázsijáért koldusbotra kerülő direktort, látványosan hátat fordított a hazai színpadoknak, külföldre ment vendégszerepelni, majd ugyanolyan látványosan hazatért tékozló leányzóként. Kiruccan Amerikába. Botrányt csap: házassági ígéret megszegéséért hadjáratot kohol barátnéja érdekében egy tengerentúli mozielhíresülttel szemben; hamis tanúzásért bíróság elé kerül, nem moccanhat, míg össze nem szedi az óvadékot. Sarah Bernhardt és Zsazsa Gábor mellett a hírverés botrányfőhősnője. Rákóczi úti druszájánál kihívóbb, de valószínűleg jobb színésznő francia kortárstársnőjénél. Gázsi követeléseit, szerződésszegéseit és politikai balhéit az elmúlt fél évszázadban szaporábban emlegették, semmint azt, hogy mit köszönhet tehetségének a magyar operett műfaja; név szerint Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Jacobi Viktor, Szirmai Albert. „Valami kócos, rakoncátlan őserőt hozott magával. Itt vagyok, hirdette minden taglejtése, vagyok, mondotta játéka, és parancsolt egyénisége sajátosságával, azzal, hogy van. Az operett új csilingelését jelentette. Apáink és anyáink visszatekintő mélázással beszéltek Blaha Lujzáról, «a nemzet csalogányából (...) Ő is a «nemzeté»volt. De nem a nemzet csalogánya. Ahhoz sokkal pompásabb és vidámabb. A vérmérséklete csupa szikra, egyénisége garabonciás, taglejtése fiús. Egy elfinomodott, modern kor primadonnája ő, mely már nem ad történelmi jelzőket, csak becézőnevet, mely országszerte népszerűvé válik” - írja a megbízható szavú színikritikus, Kosztolányi Dezső. Az utolsó föllépés pironkodás nélküli önértékelése sodorta gyakran politikai látszatokba. 1919-ben vöröskatona-toborzón vesz részt. Hadiszekéren mutogatja magát. Autogramokat és csókokat osztogat, mintha nem a Kommünben, hanem a János vitéz első felvonásában volna. Alaposan megfizet szabadtéri katonafogdosó fölléptéért: a Tanácsköztársaság bukásával Bécsbe menekül a megbélyegzés elől, hírhedettsége elkíséri, levörösözik, lezárják, kiszorítják a színpadról. Ezen kommunista kilengése és visszhangja megmagyarázhatja, mit keresett Fedák Sári a menekülő nyilas parlamenttel Sopronban, miért játssza Szalay Károly társulatával a Tokaji aszút, miért szaval Szép Ernőt, miért olvas föl emlékirataiból részleteket a Donausender és a Bécsből sugárzott Magyarországi Rádió műsoraiban. S azt is, miként kerül egy panzionált operettprimadonna a bécsi Collegium Hungaricumban egy fedél alá menekülő árpádsávosokkal, s miért adják ki Oberzellből a foglyul ejtő amerikaiak és szállítják repülőgépen Péter Gábor kezeihez... Mit keres Kukorica Jancsi a Népbíróságok Országos Tanácsa előtt a vádlottak padján? Alapos ismeretei voltak arról, mint ítélnek meg egy kiemelkedő személyiséget rendszerváltások idején. Megtapasztalta, mennyire megnövekszik őrségváltásokkor a hangja mindazon rossz jelleműeknek, akiknek szavát sem hallhatni a színpadról. Jellemző része a népbírósági tárgyalás jegyzőkönyvének, hogy terhelően valló barátnője, Kürthi Sári fölidézi Fedák társasági kijelentését: - Azt várod, hogy Gábor Andor fehér lovon bevonuljon Budapestre?... 1946-ban terhelő bizonyíték a gúnyos megjegyzés egy csípős nyelvű, öntudattúltengésestől. Groteszk vádpont a „cintányéros, cudar világ” dalköltőjére tett maliciózus fricska, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Mágnás Miska költője nem volt igazán nyalka legény, igen furcsán festött volna fehér mén hátán az oroszok elfoglalta Budapesten. 1946. április 3-án a Markó utcában ausverkauft a tárgyalóterem. Teltházas előadást vonz Fedák utolsó nyilvános fellépése. Büntetését két év börtönről leszállították nyolc hónapra. „A vádlott Fedák Sári terhére a Donausender Rádió műsorában való közreműködés róható fel, mert ezzel a nép- és demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött. A NOT azt is megállapítja, hogy a vádlott tevékenysége politikailag nem olyan súlyos, mert ehhez hiányzik a huzamosabb idő, az állandóság. A Donausender adó 1945. április 2-ával történő feloszlatásával pedig a vádlott tevékenysége megszűnt, vagyis az április 4-én felszabadult Magyaror A primadonnarajongó neve: Ady Endre. m__