168óra, 1997. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-18 / 11. szám
igyekvő rendőröket durván szidalmazták és izgató tartalmú kijelentéseket tettek”. A Kenedi János szerkesztette kis állambiztonsági olvasókönyv dokumentumainak tanúsága szerint a tömeg délután a Múzeumkertben gyülekezett és a Bem-szoborhoz vonult. Grillmayer úgy véli, ekkor voltak a legtöbben. A tömeg ellepte a Margit hidat, ahogy az úttesten vonult. A Bem-szobornál valaki kővel betörte az egyik járőrkocsi szélvédőjét, ez volt a tüntetők egyetlen erőszakos gesztusa. A vonulók mozgásának utolsó állomása a Szentháromság tér volt, ahol a tömegbe elegyedett ügynökök közreműködésével több embert kiszakítottak a demonstrálók közül. Ez ismét felbolydította a mintegy félezernyi fiatalt. A rendőrség a csoportot a Halászbástya lejárójáig szorította, ahol, egy III/III-as ügynöki jelentés szerint, „pribékeknek és oroszbérenceknek minősítették a rendőröket”. A tüntetők a Vérmező felé távoztak. A letartóztatások A vonulók és a rendőrök-munkásőrök-ifjú gárdisták a nap és az este folyamán „fogócskáztak” a városban. Ahol feloszlatták a csoportosulást, onnan elszaladtak, hogy máshol verődjenek össze. A különböző gyülekezőhelyeken (a Párisi udvarban, a Petőfi-szobornál, a Múzeumkertben, a Szentháromság téren) mindenütt lekapcsoltak embereket. Összesen 88 fiatal ellen indult eljárás. A letartóztatások brutálisak voltak, de - ahogy a visszaemlékezők fogalmaznak - „nem volt szisztematikus az erőszak”. Sok függött az illetékes rendőrparancsnok személyétől, hajlamaitól. A kézrátétellel lefogott tüntetők egy részét a V. kerületi, Szalay utcai kapitányságon falhoz állították egész éjjelre, és aki megszólalt, azt gumibottal ütötték, aki rosszul lett, azt megrugdalták. „Sziklaszilárd meggyőződésem volt: semmi olyat nem tettem, amiért megbüntethetnének - mondja Grillmayer. - Nem loptam, nem csaltam, nem öltem embert. Akkoriban fekete betűs nemzeti ünnepünkön mertem ünnepelni. Ehhez képest másfél évet ültem a gyűjtőben.” Szalay Miklós egy év nyolc hónapot kapott és kizárták az ország összes egyeteméről. Nem fizikus, hanem fizikai dolgozó lehet csak: háztartásigép-szerelő. Ulveczki Gábor, akinek az a bűne, hogy kiosztott néhány példányt Babits Petőfi koszorúi című verséből és hogy tagja volt egy klubszerűen működő, minden szombaton összejövő baráti körnek, tíz hónapot kap. A BRFK átirata alapján a kirakatrendező-iskola fegyelmi bizottsága és tantestülete foglalkozott az ellene lefolytatott vizsgálat eredményével. („Ulveczki Gábort az ország valamennyi szakmunkásképző iskolájából való kizárásban részesítettük, valamint a KISZ-ből egyhangúlag kizártuk.”) A határozatot Győriványi Sándor igazgató írja alá. Győriványi, az Antall-kormány első munkaügyi minisztere, ma kisgazda országgyűlési képviselő és frontember, állítja: noha ő szignált minden papírt „a több mint kétezer tanulót foglalkoztató” Szász Ferenc Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskolában nem ő döntött. Ő csak szignált. Gyurkó László, Kádár korabeli életrajzírója és apologétája szerint néhány órán át úgy termezett, mintha valamilyen komoly lázadást kellett volna leverni. (Gyurkó erről Aczél Györgyhöz intézett levelében ír, melyben felhívja a címzett ffi figyelmét: veszélyes erőszakkal fellépni a fiatalokkal szemben, mivel nincs reális ellenforradalmi veszély Magyarországon.) 1 A visszafordulat éve ■o ? Volt-e alapja a forradalomtól való paranoiás rettegésnek, avagy Gyurkó Lászlónak volt igaza, aki szerint nem volt reális „ellenforradalmi veszély”? Feltehetően Gyurkó látta jól a dolgot. ’72-ben nem volt forradalmi helyzet. Mi több, zenitjén áll a gulyáskommunizmus csillaga. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke szerint „amögött, hogy legvidámabb barakk meg hogy gulyáskommunizmus, valódi érték is meghúzódott, és ezt Kádárnak tulajdonították, nem ok nélkül. Ez az ember, aki alig tíz évvel korábban az országban az egyik leggyűlöltebb ember volt, elismertté vált. A hetvenes években nőtt az életszínvonal, javultak a munkakörülmények, Kádár népszerű lett, a nyugatiak is mondták”. Gáspár az 1956-os Inté- Grillmayer József: Másfél évet ültem a gyűjtőben Emelte az ünnep fényét, hogy ötszáz éve született Dózsa György és tizenöt éves a KISZ...