168óra, 1997. június-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1997-11-18 / 46. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Bizonyos politikai csoportosulásokban divattá vált a köztársa­ság elnökének hol gyalázása, hol leszólása, emberi és politikusi minőségében történő sértegetése. Ezek sorába állt be Gyurkovics Tibor, aki a vele készült interjúban háromszor is szóba hozta Göncz Árpádot. Idézem szavait: 1. Magyarország köztársasági elnöke, Göncz Árpád a maga kisjánosi micisapkájában.... sunyin aláfirkantotta nevét a nép­­szavazási felhívás alá. 2. Horn és nagy, rajtunk lévő Gönczünk egy jottányit sem fog engedni a nép aláírásainak. Meg fogják találni a módját, hogyan bújjanak ki a demokrácia rácsai közül. 3. A „másság” szerencsétlen műszavát... zsolozmázza napról napra szegény Gönczünk is, ijedtében balra kapkodva fejét, mint a kifütyülős októberi délutánon. Egy interjúban háromszor is lesunyizni, antidemokratikusnak minősíteni, ijedten kapkodónak nevezni a köztársaság elnökét, mellékesen íróként pályatársát, nem kis teljesítmény. Ami csakis demokráciában lehetséges. Abban a demokráciában, amit Gyur­kovics nem a churchilli értelemben nevez rossz társadalmi for­mának. Holott Gyurkovics Tibor életében az 1990 óta eltelt hét év az az időszak, amikor nyugodtan szólhatott az államfőről a fent idézett módon. Becsülje hát meg! De becsülje a köztársaság elnö­két is. Nemcsak azért, mert közjogi szerepénél fogva mandátuma alatt az ország népét, a Magyarországon élő magyarokat és nem-A Kákosy Lászlóval készített interjú felvezető szövegében az áll, hogy hetvenöt éve, 1922. november 5-én talált rá Lord Carter Tutanhamon fáraó sírjára. Itt összekeveredett két név: az expedí­ciót Lord Carnarvon finanszírozta, aki maga is részt vett a mun­kában, a tudós kutatót pedig Howard Cart­ernek hívták. A sír fel­tárása az ő nevükhöz fűződik. Szívélyes üdvözlettel Del Medico Imre tetiségeket repre­zentálja, hanem azért is, mert egész életében töretlenül a demokrácia hí­veként hajlandó volt a bőrét vá­sárra vinni. A jus murmur­andi Gyurkovics hob­bija (lásd a Ki kicsoda 1996- ot), de az író kedves passzió­ja — legalábbis az interjúból ez tűnik ki - olykor harapásba megy át. Kár­ színészszéch Jenőmén Budapest vőlegénye A pepita báró című oldal szerzője, Jolsvai András azzal kezdte írását az október 14-i, számban, hogy „Régóta példaképem ő”. Nekem is. Éppen ezért nem bírtam ki, s néhány dologban kiegészítem az egyéb­ként kedves megemlékezést. Pontosan 15 évvel ezelőtt fogadott el tőlem az Új Tükör egy írást, amely A városért címmel jelent meg akkor. Dicsértem Podmaniczky Frigyest halálának 75. évfordulóján, s zengtem a Fővárosi Közmunkák Taná­csának nagyszerűségét. Jó nagy „balhé” lett belőle, akkortól számítottam „ellenzékinek”. Nem is engedték „illetékes elvtársak” megalakítanunk a Budapesti Vá­rosvédő Egyesületet azon az őszön, s később is csak sok-sok kompromisszum árán kaptuk meg a hozzájá­rulást. Az Unokáink sem... 1981. május 28-i felvétele után lettem különösen dacossá, mert nem mondhat­tam ki a műsorban a báró nevét! 1982 januárjában a televízióban mégis lehetett. Sőt. Még arra is vetemed­tem, hogy az utcaelnevezést szóba hozzam. 1983. jú­liusára sikerült elneveztetni egy - a háborúban elpusz­tult házak helyén kialakult - teret Podmaniczky Fri­gyes térnek, ahol 1984-ben emléktáblát helyeztünk el, aztán - még a rendszerváltás előtti utolsó pillanatban - a szoborállítás lehetősége is megnyílt. Az engedélyt Budapest utolsó tanácselnöke adta ki, s a szobrot a főváros (háború utáni) első főpolgármestere avatta. A találkozóhelyként is kitűnő emlékmű, amelynek rész­letfotója a 168 Órában látható volt, Kő Pál alkotása. Rajta a báró alakja Városvédő Pallasz Athéné szobrát tartja a kezében... Podmaniczkyról minden tudható. Krúdy róla írt könyve 1973-ban, a báró naplótöredékeiből készült közel hatszáz oldalas könyv (Egy régi gavallér emlé­kei) 1984-ben jelent meg, a Közmunkák Tanácsa tör­ténetét, Siklóssy László munkáját, amely Hogyan épült Budapest címmel jelent meg 1930-ban, 1985- ben kiadták újra. Lehet, hogy pepita mintás volt a ruhája, nem tudom. Tény, hogy az őt szerető, megbecsülő, de rajta moso­lyogni is tudó emberek „kockás báró”ként emlegették. Podmaniczky a Közmunkatanács alelnöke volt, nem az elnöke. Az elnök az alapítás évétől kezdve sokáig a mindenkori miniszterelnök volt, először Andrássy Gyula. Bár kétségtelenül az alelnöké volt a valódi működtetés gondja és öröme. Először Wekerle Sándor miniszterelnök vállalta a fővárosi szervezet vezetését, mint elnök, ténylegesen is 1908-tól 1910-ig. Podmaniczky nem „a város vőlegénye” volt, ahogy a szerző említi. A Krúdy Gyula által kitalált és nép­szerűvé vált elnevezés: „Budapest vőlegénye”. „És akkor azt még nem is említettem, hogy róla ne­vezték el a Rudas László utcát.” - ér véget Jolsvai cikke a 168 Órában. Itt, befejezésül Krúdytól vett idé­zet álljon Budapest vőlegénye című könyvéből: „Meg­építette a Sugár útból az Andrássy utat, megcsinálta és vezette a Magyar Királyi Operaházat, azon a he­lyen, ahol az ő férfikorában még sással benőtt mocsa­rat látott. Felépítette az új Budapestet, amelynek széppé, naggyá, gyönyörűvé való fejlesztését akkor is legnagyobbrészt a szerényen háttérben maradó Pod­maniczky bárónak köszönhetjük, ha a főváros nem is róla, hanem telkeket adományozó László rokonáról nevezte el a mai Podmaniczky utcát.” / Ráday Mihály E U R 0 W­E­B PIACVEZETŐ AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSBAN Minőségi Internet szolgáltatás Testreszabott szolgáltatások Web-tervezés,kivitelezés Információs ház Béreltvonalas és ISDN csatlakozás Technikai támogatás Elnet Hungary Kft. Internet Hungary Kft. További felvilágosításért forduljon ügyfélszolgálatunkhoz: EuroWeb Rt. 1122 Budapest, Városmajor u. 13. Telefon: 22-44-000, Fax rr­ f-ivk 22-44-4 nn —u ä— -44-100 e-mail: infd@euroweb.hu. http ://www.euroweb.hu 45

Next