168óra, 1999. július-december (11. évfolyam, 26-52. szám)

1999-10-21 / 42. szám

PÁTERNOSZTER kor... Amikor majdnem ő lett az FKGP első elnöke, Tor­­gyán doktor talán forogna bársonyszékében, ha megtud­ná, de annak idején, 1990 ele­jén a Három Szív nevet viselő vendéglátóhelyen a tizenki­lenc megye, valamint Budapest vezető kisgazdái egyhangúlag úgy határoztak, hogy Cseh Sándort jelölik elnöküknek. Aztán ő mégis úgy gondolta, beszáll az alelnöklésért folyó küzdelembe is, így Nagy Fe­renc József is jócskán szóba jött a nagyválasztmányi ülé­sen, mi több: bejött. Elnök­nek. A minimális cél azonban sikerült Cseh Sándornak: ügyveze­tő alelnök lett. És ő az egyetlen, akit az ezt követő tíz­egynéhány sza­vazáskor egy­aránt beválasztot­ták az elnökségbe. Hanem a Belg­­rád rakparti csata után utolérte őt is a hónapok óta tartó kisgazdasérvjárvány: kizáródott. -El kell ismernem: hibát követtem el. Jöttek hoz­zám közvetlenül a csata előtt Gerbovitsék azzal, hogy meg­tudták: Torgyánék másnapra tervezik Ugrin Emese kizárá­sa mellett az enyémet is. Ti­zenegy tagú volt akkor az el­nökség. Öten voltak a Jóska ellen, s ha én ott aláírom, le lesz váltva. Aláírtam. Később kiderült, nem is akartak en­gem akkor még kizárni. Én viszont máig úgy érzem, alá­írásommal részem volt abban, hogy kettészakadt a kisgazda­­párt. Ugyanis kitört a csata, jöttek a zászlórudas, seprős emberek. Másnap úgy döntöt­tem: elég volt. Ahol ilyesmi előfordulhat, ott nekem nincs helyem. RÉGI KISGAZDÁK Valahogy megbirkózott a do­loggal. Úgy is mint régi birkózó. Meséli, tagja volt a Melbourne-be készülő válo­gatott keretnek, de amikor fel­jővén Tatáról, október 25-én a Kossuth térre ment tüntetni, a sortűz során több lövést kapott a lábába. On­nan az útvonala: Péterfy Sándor utcai kórház-U­ng­v­ár—in­ternáló­tábor—börtön. 1959- ben szabadult. Volt tehát indíttatása a rendszerváltás ide­jén. Meg még egy kicsit előtte is. - Tagja vol­tam a Hálózat­nak - néz rám. - Tényleg. Szamizdatot terjesztet­tem. Volt Cseh Sándor 1934-ben született a Szatmár me­gyei Gebén. A debreceni Református Kollégium­ban érettségizik. A Kerté­szeti Egyetemen kezdi ta­nulmányait, ám 1956-os letartóztatása miatt kizár­ják. 1959-ben szabadul, utóbb kertész-üzemmér­nöki diplomát szerez. Ala­pító tagja a Politikai Fog­lyok Szövetségének. 1989 márciusában lép be az FKGP-be, 1990-től a „Belgrád rakparti csa­táig” a párt alelnöke. A Kisgazda Szövetség elnö­ke, tavaly óta országgyű­lési képviselő a MIÉP- frakcióban, ahonnan nemrégiben átült a füg­getlenek közé, úgy, hogy elkaptak a rend­őrök, és megvertek. Akkor is. Lehetne eszerint akár az SZDSZ-ben is? Bólogat erő­sen. Fia az édesapja nem is­meri Bajcsy-Zsilinszky End­rét. Meg azokat a régi kisgaz­dákat, akik szintén ismerték. Amikor pedig Pártay Tivadar ismét elkezdte szervezni a pártot, próbálta megtalálni a régi kisgazdát. Idős Cseh Sándor helyett a fia ment el, hogy megmondja, apja meg­halt, így ragadt ott. Azt mondja, látták, hogy lehet rá számítani. NAGYAPÓ ÁLMA Azt állítja pedig, nem akart sosem politikus lenni. Nana! Hosszú lehetett az út a Háló­zattól a MIÉP-ig. — Hanyagoljuk már a MIÉP-et, ha lehet! - javasolja. Mindig is hangsúlyozta kü­lönállását. Most a különülését meg pláne. Inkább a kisgazdaegység­ről beszéljünk, ajánlja. Be­széljünk. A Torgyánékkal, azokkal helyre kéne állítani a kapcsolatot, révedezik. Az lenne csak igazán szép. Álmodozik a nagyapó. Hétszeres nagypapa ugyanis. Van mit mesélnie. És hallgat­nia is, alighanem. ■ 168 (h­a 31

Next