168óra, 2004. október-december (16. évfolyam, 40-52. szám)

2004-10-28 / 43. szám

Rőkáüi a szél Közélet Hetek óta „szóló szőlőtől” hangos a ma­gyar közélet. Wekler Ferenc családja ré­vén 270 milliós, Orbánné Lévai Katalin cé­ge több mint 60 milliós vissza nem téríten­dő állami támogatáshoz jutott szőlőtelepí­tés címén. S ki tudja, milyen hosszú még a hasonlóan gazdálkodós közeli] politikusok sora. Mégis, hogy megy ez? Ki és mire kaphat pénzt? Van-e határ? És meddig tart a sárdobá­lás? SÁGHY ERNA írása. Új front nyílt a magyar belpolitikában, miután július elején a szabad demokrata parlamenti alelnök ellen rágalmazási pert vesztett Magyar Nemzet megszel­lőztette: Wekler Ferenc és családjának vállalkozásai a 2002-es kormányváltás óta több tízmillió forint vissza nem térí­tendő támogatást kaptak az államtól sző­lőtelepítésre. (A végösszeg 271 millió.) Ráadásul azt is megírták: a politikus év elején törvénymódosító javaslatot ter­jesztett a Ház elé, amelyben mórágyi szőlőbirtokának egy borászati szem­pontból értékesebb területhez (a szek­szárdi borvidékhez) való csatolását java­solta. (Az átminősítést végül Németh Imre földművelésügyi miniszter rende­lettel elintézte.) ÚJABB GAZDÁK A pártok­­ s a hozzájuk szorosan kötő­dő lapok — azóta adatokat gyűjtenek az ellenoldal képviselőinek (és rokonaik­nak) mezőgazdasággal foglalkozó cé­geiről. A kérdésre: törvényes, illetve etikus-e, ha a magyar politikai élet sze­replői kihasználják az ágazat adta lehe­tőségeket, hogy tízmilliós tételben álla­mi pénzhez jussanak, a vita szereplői rendre az újabb „gazdák” leleplezésé­vel válaszolnak. És megkezdődött a számháború: ki mikor szerzett (több) pénzt. De miről is van szó? A Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mindenkori költségvetésének közel ki­lencven százalékát fordítja különböző jogcímeken kifizethető, vissza nem té­rítendő támogatásokra. Ha nem pum­pálná folyamatosan a pénzt az állam, a hazai termékeket kiszorítaná a piacról a külföldi áru, a magyar gazdálkodók pedig tönkremennének. Ha az agrárkormányzat a támogatás­ról dönt, pályázatot hirdet. Ilyen ki­emelt támogatási forma volt az uniós csatlakozás előtt a szőlőtelepítés.­­Az unióban érvényes rendelkezés szerint csak ott lehet szőlőt telepíteni, ahol ko­rábban is volt, csak mondjuk kiörege­dett. Új területeket nem lehet művelés­be vonni. Ezért kellett ezzel sietni a csatlakozásig.) A gazdálkodóktól rész­letes költségvetést, szakmai programot kértek, s aki szabályos pályázatot nyúj­tott be, az nyert. A támogatásban ré­szesülők listáját a hivatalos közlöny­ben közzétették. Hasonlóképpen zajlik az összes mezőgazdasági támogatás el­osztása, legyen szó gépvásárlásról, ta­laj-előkészítésről vagy egyéb beruhá­zásról. Pályázatot csak formai okból lehet elutasítani (ilyenkor először hi­ánypótlást kérnek), vagy akkor, ha el­fogyott a pénz. Az FVM sajtófőnöke, Dékány András szerint az idén a szőlő­telepítési támogatások esetében elég volt a keretösszeg. Az Orbán-kormány idején is hasonló volt a helyzet. Azt semmiféle törvény nem tiltja, hogy parlamenti képviselőnek - feltéve, ha nem tölt be kormányzati funkciót­­, pláne közvetlen családtagjainak ne le­hetne mezőgazdasági vállalkozása. Ha pedig van, pályázhat. - Sem Wekler Ferenc, sem Orbánné Lévai Anikó, sem más szőlőtelepítési tá­mogatásával kapcsolatban nem lehet megkérdőjelezni a jogszerűséget - állít­ja Dékány András. Más forrásból azt is megtudtuk: szoci­alista politikusok jóval korábban, még az Orbán-kormány idején értesültek ar­ról, hogy a miniszterelnök feleségének cége szőlőtelepítés címén több tízmilliós vissza nem térítendő állami támogatás­hoz jutott.­­ Az akkor ellenzékben politizáló MSZP azonban tartózkodott attól, hogy támadást indítson - magyarázza infor­mátorunk. - Mégpedig azért, mert nem törvénytelen, és mert nem akartunk a pá­lyázati rendszerrel szemben bizalmat­lanságot kelteni.­­ Amikor Wekler miatt kirobbant a botrány, Orbán Viktor szólt, hogy ez a támogatás alanyi jogon jár. És elmondta nekünk: az a cég is kapott állami támo­gatást, amelyben a felesége résztulajdo­nos — idézi fel Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. — Weklert a birtokátsorolás miatt támadta a Fidesz, mert ahhoz poli­tikai befolyásra volt szükség. A szőlőtá­mogatás miatt a jobboldali média kezdte ki Weklert. Az újságírók azt hitték, csontot fogtak. SAJÁT JOGON A Fidesz-szóvivő becslésre is vállalko­zott: a Fideszben húsz-harminc, az egész parlamentben ötven-hatvan olyan képvi­selő lehet, akinek saját jogon vagy köz­vetlen családtagja révén földje van, s ar­ra valamilyen jogcímen vissza nem térí­tendő állami támogatást vesz fel. Mindenesetre Áder János Medgyessy Péter távozó miniszterelnökhöz írott le­velében - amelyben az SZDSZ „korrup­ciós ügyeiről” kért személyes tájékozta­tást - Wekler szőlőtámogatását is boly­gatta. Ezt utólag talán hibának minősí­tették. Mindenesetre erre kezdte a Nép­szava összeszámlálni a Lévai Anikó cé­gének adott állami pénzt. (A végleges­nek tűnő adat: 1997 óta több mint hat­vanmillió forint támogatást vett fel az a kft., amelyben Orbán Viktor felesége résztulajdonos.) Válaszul a Fidesz szorgos napszámo­sai meg is kezdték a kormánypárti kép­viselők listázását, akik a nyilvános va­­gyonbevallásukban földtulajdonukról számoltak be. A névsorral tovább lehet „haladni”. Hogy hová? Az még kérdés.­­ Közszereplő nyugodtan vállalhatja, ha vissza nem térítendő agrártámogatás­ban részesült. És mi is azt mondjuk: mindenki hozza nyilvánosságra — tudat­ja a mostani hivatalos Fidesz-álláspontot Révész Máriusz. (Korábban azzal a hatásos érvvel ruk­kolt elő, hogy Lévai pár tízmilliója „kö­szönő viszonyban sincs” a Wekler família 270 milliójával.) De listáz a kormányoldal is. Készül a mai ellenzékiekről a kimutatás, immár hivatalosan. Török Zsolt szocialista kép­viselő október 11-én azonnali kérdést intézett a földművelésügyi miniszterhez. Azt akarta megtudni: „Igaz-e, hogy az Orbán-kormány tagjai az Orbán-kor­mány idején állami támogatásokhoz ju­tottak, és ha igaz, kik és milyen összeg­ben?” Utalt a Demeter Ervin szőleje kö­rül kavargó „sajtóhírekre”. Ez is válaszcsapás. Méghozzá azért, 20

Next