168óra, 2004. október-december (16. évfolyam, 40-52. szám)
2004-10-28 / 43. szám
Rőkáüi a szél Közélet Hetek óta „szóló szőlőtől” hangos a magyar közélet. Wekler Ferenc családja révén 270 milliós, Orbánné Lévai Katalin cége több mint 60 milliós vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott szőlőtelepítés címén. S ki tudja, milyen hosszú még a hasonlóan gazdálkodós közeli] politikusok sora. Mégis, hogy megy ez? Ki és mire kaphat pénzt? Van-e határ? És meddig tart a sárdobálás? SÁGHY ERNA írása. Új front nyílt a magyar belpolitikában, miután július elején a szabad demokrata parlamenti alelnök ellen rágalmazási pert vesztett Magyar Nemzet megszellőztette: Wekler Ferenc és családjának vállalkozásai a 2002-es kormányváltás óta több tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az államtól szőlőtelepítésre. (A végösszeg 271 millió.) Ráadásul azt is megírták: a politikus év elején törvénymódosító javaslatot terjesztett a Ház elé, amelyben mórágyi szőlőbirtokának egy borászati szempontból értékesebb területhez (a szekszárdi borvidékhez) való csatolását javasolta. (Az átminősítést végül Németh Imre földművelésügyi miniszter rendelettel elintézte.) ÚJABB GAZDÁK A pártok s a hozzájuk szorosan kötődő lapok — azóta adatokat gyűjtenek az ellenoldal képviselőinek (és rokonaiknak) mezőgazdasággal foglalkozó cégeiről. A kérdésre: törvényes, illetve etikus-e, ha a magyar politikai élet szereplői kihasználják az ágazat adta lehetőségeket, hogy tízmilliós tételben állami pénzhez jussanak, a vita szereplői rendre az újabb „gazdák” leleplezésével válaszolnak. És megkezdődött a számháború: ki mikor szerzett (több) pénzt. De miről is van szó? A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mindenkori költségvetésének közel kilencven százalékát fordítja különböző jogcímeken kifizethető, vissza nem térítendő támogatásokra. Ha nem pumpálná folyamatosan a pénzt az állam, a hazai termékeket kiszorítaná a piacról a külföldi áru, a magyar gazdálkodók pedig tönkremennének. Ha az agrárkormányzat a támogatásról dönt, pályázatot hirdet. Ilyen kiemelt támogatási forma volt az uniós csatlakozás előtt a szőlőtelepítés.Az unióban érvényes rendelkezés szerint csak ott lehet szőlőt telepíteni, ahol korábban is volt, csak mondjuk kiöregedett. Új területeket nem lehet művelésbe vonni. Ezért kellett ezzel sietni a csatlakozásig.) A gazdálkodóktól részletes költségvetést, szakmai programot kértek, s aki szabályos pályázatot nyújtott be, az nyert. A támogatásban részesülők listáját a hivatalos közlönyben közzétették. Hasonlóképpen zajlik az összes mezőgazdasági támogatás elosztása, legyen szó gépvásárlásról, talaj-előkészítésről vagy egyéb beruházásról. Pályázatot csak formai okból lehet elutasítani (ilyenkor először hiánypótlást kérnek), vagy akkor, ha elfogyott a pénz. Az FVM sajtófőnöke, Dékány András szerint az idén a szőlőtelepítési támogatások esetében elég volt a keretösszeg. Az Orbán-kormány idején is hasonló volt a helyzet. Azt semmiféle törvény nem tiltja, hogy parlamenti képviselőnek - feltéve, ha nem tölt be kormányzati funkciót, pláne közvetlen családtagjainak ne lehetne mezőgazdasági vállalkozása. Ha pedig van, pályázhat. - Sem Wekler Ferenc, sem Orbánné Lévai Anikó, sem más szőlőtelepítési támogatásával kapcsolatban nem lehet megkérdőjelezni a jogszerűséget - állítja Dékány András. Más forrásból azt is megtudtuk: szocialista politikusok jóval korábban, még az Orbán-kormány idején értesültek arról, hogy a miniszterelnök feleségének cége szőlőtelepítés címén több tízmilliós vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott. Az akkor ellenzékben politizáló MSZP azonban tartózkodott attól, hogy támadást indítson - magyarázza informátorunk. - Mégpedig azért, mert nem törvénytelen, és mert nem akartunk a pályázati rendszerrel szemben bizalmatlanságot kelteni. Amikor Wekler miatt kirobbant a botrány, Orbán Viktor szólt, hogy ez a támogatás alanyi jogon jár. És elmondta nekünk: az a cég is kapott állami támogatást, amelyben a felesége résztulajdonos — idézi fel Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. — Weklert a birtokátsorolás miatt támadta a Fidesz, mert ahhoz politikai befolyásra volt szükség. A szőlőtámogatás miatt a jobboldali média kezdte ki Weklert. Az újságírók azt hitték, csontot fogtak. SAJÁT JOGON A Fidesz-szóvivő becslésre is vállalkozott: a Fideszben húsz-harminc, az egész parlamentben ötven-hatvan olyan képviselő lehet, akinek saját jogon vagy közvetlen családtagja révén földje van, s arra valamilyen jogcímen vissza nem térítendő állami támogatást vesz fel. Mindenesetre Áder János Medgyessy Péter távozó miniszterelnökhöz írott levelében - amelyben az SZDSZ „korrupciós ügyeiről” kért személyes tájékoztatást - Wekler szőlőtámogatását is bolygatta. Ezt utólag talán hibának minősítették. Mindenesetre erre kezdte a Népszava összeszámlálni a Lévai Anikó cégének adott állami pénzt. (A véglegesnek tűnő adat: 1997 óta több mint hatvanmillió forint támogatást vett fel az a kft., amelyben Orbán Viktor felesége résztulajdonos.) Válaszul a Fidesz szorgos napszámosai meg is kezdték a kormánypárti képviselők listázását, akik a nyilvános vagyonbevallásukban földtulajdonukról számoltak be. A névsorral tovább lehet „haladni”. Hogy hová? Az még kérdés. Közszereplő nyugodtan vállalhatja, ha vissza nem térítendő agrártámogatásban részesült. És mi is azt mondjuk: mindenki hozza nyilvánosságra — tudatja a mostani hivatalos Fidesz-álláspontot Révész Máriusz. (Korábban azzal a hatásos érvvel rukkolt elő, hogy Lévai pár tízmilliója „köszönő viszonyban sincs” a Wekler família 270 milliójával.) De listáz a kormányoldal is. Készül a mai ellenzékiekről a kimutatás, immár hivatalosan. Török Zsolt szocialista képviselő október 11-én azonnali kérdést intézett a földművelésügyi miniszterhez. Azt akarta megtudni: „Igaz-e, hogy az Orbán-kormány tagjai az Orbán-kormány idején állami támogatásokhoz jutottak, és ha igaz, kik és milyen összegben?” Utalt a Demeter Ervin szőleje körül kavargó „sajtóhírekre”. Ez is válaszcsapás. Méghozzá azért, 20