168óra, 2004. október-december (16. évfolyam, 40-52. szám)
2004-11-04 / 44. szám
Levélhullás A LEPOROLT „KECSKÉSI TOLLAS TIBOR-ÜGY” Most már a Kecskési Tollas Tibor lejáratására indított kampányok történetéről kellene tanulmányt írni. Fel lehetne tárni, hogy mennyiben különbözött a „leleplező” cikkek hangszerelése, azaz érvkészlete a hazai, illetve a magyar titkosszolgálatok által manipulált nyugati magyar emigráns sajtóban. A Nemzetőr szerkesztője elleni hadjárat 1961-ben indult, kisebb-nagyobb intenzitással 1989-ig tartott. Akkor a Fidesz ifjú vezetőit dorgálták meg azzal, hogy egy müncheni rendezvényen „háborús bűnössel” fogtak kezet. A rendszerváltás után úgy tűnt, hogy az évtizedes propagandakampány véget ért. A 168 Óra egyik számában Sándor Zsuzsanna ismét elővette a hét éve halott szerkesztő-költő ügyét. Bár a szerző nem foglal nyíltan állást, a cikk olyan információkat is tartalmaz, amelyek Kecskési Tollas Tibor bűnösségére utalnak. Az egykori vádlott ügyét részleteiben nem ismerem, de tanulmányoztam Lévai Jenő hagyatékát, amely számos dokumentumot tartalmaz Kecskési Tollas Tiborral kapcsolatban. Ennek alapján szeretnék rámutatni a cikk néhány pontatlanságára. A szerző szerint nem vethető el egyértelműen Kecskési háborús bűnössége, mert 1947-ben a Markó utcai vizsgálati fogságban készített önéletrajzában maga írta a beregszászi tevékenységéről hogy: „Összeszedés! A téglagyárat én vezettem! Karhatalom! Bezárás! Nem úgy, mint másutt!” Mivel a gettót a téglagyárban rendezték be, a rövid utalás egyben bizonyíték is arra, hogy Kecskési a gettó parancsnoka volt. Csakhogy az eredeti, kézzel írott szövegben „...a téglagyárat én vezettem...” helyett „a téglagyárost én mentettem” szerepel. Ez lényeges különbség. A rövid életrajzból idéz egy Kecskési Tollas Tibor lejáratására szánt, nyilvánvalóan Budapesten összeállított, de Nyugaton a hatvanas években terjesztett röpirat is. A pamflet a végletekig tendenciózus, de legalább ott pontos az idézet. Sándor Zsuzsanna szerint lehetséges, hogy a vádlott „AVO-s kapcsolatai” révén menekült meg a súlyosabb ítélettől. Ha Kecskési Tollas Tibort valóban az AVO „mentette volna meg” a kötéltől, akkor a nyugati magyarság előtt elsősorban ennek leleplezésével járatták volna le a budapesti manipulátorok. Ilyen „különös” verzió azonban nekik sem jutott eszükbe. A cikk szerzője Kecskési nyilasszimpátiájára is utal, és forrásnak a nyilas emigráció egyik fórumát jelöli meg. Valójában a nyugati nyilas sajtó, különösen az Angliában megjelenő Hídfő élesen támadta a Nemzetőr szerkesztőjét, és érveiket leginkább a hazai sajtóból merítették a nyilasok. Sándor Zsuzsanna cikke végén morális ítéletként jelenti ki, hogy „aki a Sztójay-kormány alatt csendőrnek állt, tudnia kellett, milyen eszméket szolgál fegyverrel”. A vádlott valójában nem a német megszállás után állt csendőrnek, hanem egy évvel korábban végezte el Budapesten a csendőrtiszti tanfolyamot. A cikk nem említi, hogy Tollas Tibor szerint mi állt 1947- es letartóztatásának hátterében. A koalíciós kormány megbízásából 1945 végén a keleti határvidéket járta, és jelentésben számolt be arról, hogy 26 községet a lakosság kérelmére hivatkozva a Szovjetunióhoz kívánnak csatolni a megszálló csapatok. Ezt a küldetést Nagy Ferenc miniszterelnök az emigrációban igazolta. Stark Tamás történész TISZTELT STARK ÚR! Kiegészítéseit köszönjük. Talán elkerülte azonban a figyelmét, hogy a cikket nem „leleplezésnek”, hanem esettanulmánynak szántuk. Aktualitását pedig az adta, hogy az izraeli Wiesenthal Központ Utolsó Esély elnevezésű akciójának vitathatóságára rámutassunk, illetve a Holokauszt Központ által kiadott tájékoztató ténybeli tévedéseit kiigazítsuk. Ami a csendőrtiszti szerep megítélést illeti, itt akár lehetnek nézetkülönbségeink is. A SZERK. Közélet BŰNÖS? NEM BŰNÖS? 'íffinety neves indított akciót az Bizonyítékok ükezte. r-az nap nuu- i léWáza: e második vi ^ i J ^ un.üonk. Kecskést k m anyaban mm U 348 tan mégis te évre tetté - * az, .iki a v«onfn>. | Uv. ■i ssiitrirDMq Csak a rendszer jíillítto. 0« veti I dók iMNüMwafa. fcí^T^k« IS3 Holocaust Kízpent Austhwie- és motoztak. Ami- |aji kiállítási»! köSötetteléket I k'nálkap fc. n: U éve UtóUaHTsrerepal o vo« a ! *w«l* elé. mi I ke* beregsiászi téglagyárban tű- vagontartoni, alakított gettó parancsnoka. az akSukf»kikK«Í I 85?» ó irányításival deportálták a kivi .in.uI.ms3M! I leple*,iidókat SÁNDOR ZSBÍSMN* Wznnyítmiák. „Éj* I cárit in , Fery nevezete ro ; I A há — esetlool- hadnagy vitetett a I mrodeg M Kk **■*» gettóban minded. 0 .......... Illl ————J sági 141 1 IBII,'' vo1' •' karhaaJom jón. is ”1 I (Kuniicsnotia radtomeni a tttbi«■*- 1« szeiint, el \ ! vádion * gettóban semmi le- Krisztiin töttévési szerint nyítékként vettek .ura, hogy terpretilta az o , vékonységet nem fejtett ki m 1944-45-*. hadi iratok m flfcsíö nyilas vMjy táá te mamija Ungyíl 1 flHHMtill -------I - állította .1/ egyik deport.* W v/á/.ilka rlvrs/rll A.- A l.ug>.d.i*4ik hisztérikus I. \ ' l'iiovigi'n 1/ „gykon Iwvvnulasj ckm el- icgkoilivii zajlottak. beuidi- Kvvskvvi lat \zegyik inlenieicv luris/n- csendőrt* is cgs behave/.'- egeitek, wg* a wuiglrk uvtak 4 deponáltak hozza- írta: _Az fr Amagawn erdehs* pRttta- UBHMBftft Köpted áll" ■- miiA .t .-k;! tartozói. • kövezéseken Imt ellen-Vjánt: Kecskési tollas I salt. A ksépbirteág végűl Uzá- «svntófeórusok kántánák, bíróság' szuvaloversvimvl icn- I A jt-gY/ókonyvektsa. nem lőligaiihelö vjHonváwrtüil hogy kissuMsin bűzzük a ko- nem r 'H^-harean. A kbltő I_________________________________________________________________ derűl ki. műn nem tdísc be vette figyelembe. Kecskést! telet.' llszületni a bíróság Férj-Mit, te mMrt háborít* Műtök mi,.11 másod ............................ (tánc hímben hatót ..tű14. április közepén hadn iggy.t 1941-ben, majd szervezkedésben vette éwl. nem szembesítette «> egy tokon ti> tele «élte ’gyíksagá- a betegsz*.* téglagyárba a escridörttHlkén s uolgált. A c* egén bümeicsol a 117-e» utónak cUeoutioodó «mii- A lünénesz úgy véli, Ira a Más dokumentumok iöspjait melték el. magyak hatóságok mime ®- észhota után az összezavczik lábon csendörzíutló alibakai. Kérdés az is, vajon mi. népbírósági tárgyalásokon ugyanakkor mégsem verbívik zsűri- tízezer zsidór wilfoluk te- dó demokratikus honvéd- osztották be szakasypa- én nem a esendteség erede kiben» a vádhurnil, hogy tű c egyértelműen KccV Á Tollas Tis». A láblaban a zsidók segliee kérte feltételes lantsnuknak, majd a fiuma tilokumraUniói alapján ál sváb származású (Kecskési- háborús bűne Évekki) kutatóra, érintik, ír idinek tetvie. 19 M7-ben az ÁVO letartúz itányi huiák. 1944 .ipuiliyálapitották meg. U lebeleit a Kalhmann német vrámva/á- sa* v Űj liós 1965 V. M Mülgeh mm kaptak megfelelő tana. 3 Markó utcai fogházban érkezén Ucreguásaa. és auRtszru»i stílr Wiis-ig ffi/i ell.iitei. risztílkiKlásra odme ha hurcolták A Bodapod /isz^kiljám* a* vi* * isi- ■ [UNK] v.ú Jcnű A heregs Ó egyáltalán nem volt Mir-tű Népbíróság '-18 áprilisában tid.iis, hogy az elvű hadsereg a paraBCSnok.ihini ’nws/igeti ség, seért egyre idillien bs-té- trototiu nyilvános tárgyalá- mogbui vonalat bidoklLsa. ■ nemzeti tut» elengedtek meg A helyzetet sB- vár. A vád szenei Kecskést Aztán parancsot kapón, H vzcs cikkel k, ‘Tapvnn hosbítűitj. hogy a lihort - v.vtt .1 felelte 3 beregszászi hogy szakaszával jelenjen H meg emliti, tU<uú- Kecskési Tollas 'Tibor gctl,',l'filmlént kegyetlen- meg a téglagyárban a zsidók Honchtiasz is. ijv- Csvudói hadnagy parancs- brit tekert. ke*tigonirswisakot. Bal OHH kési nK>- iOrnoksaga aluli - rtrzsi csend- .......................... volt embereivel, senkit nem H utcai vizsga őrük elrejtett értékek után bántottak, a foglyok-41 nem irt. Etűvn .1. ^kutatva >ok zsidvii burtálval „Csepán annyian érzem kipozzák. A goll&ok nem 6 H dv-val kapcsgkínoztak, Összevertek,' magam bünitszprk. hogy volt a parancsnoka; a labor- H jegyzett le \ szöveget 1‘inha sz ben nem ragadtam meg a párán- Araéger egy - 4’ál nevű H líglaag' \^ham I lakottén jegyezte, eset, mlszedini a vagonírt*- Mhadnag H Karba Nyben alapítw/eikosz- zásokhoz, koidons" JvaiaU« «te- \ H úg' 56