168óra, 2005. január-március (17. évfolyam, 1-13. szám)
2005-01-27 / 4. szám
Kultúra redékek :vo4 maradék ötöt. Aztán az jut eszembe, és ettől eláll a szívverésem: mi van, ha nem adja? Ha nem akarja filmnek? Ezen még elidőzök egy kicsit. Akkor valószínűleg nem adta volna oda elolvasni. Reménysugár. Kitörök a másik szobába. Ervin áll, épp egy könyvet helyez a polcra, a többi fölé. - Mi van? - kérdi - Mi van? - Zseni vagy, az van. - Elolvastad?! Vérvörös lesz, nagyon dühös rám. - Elolvastam. - Huszonöt perc alatt?! Most avassam be, hogy három novellát kétszer olvastam el? Inkább nem mondom, csak bólintok. - Te elolvastad alig félóra alatt, amit én hét éve írok?! Te jó isten, erre nem gondoltam. Hogy Ervin lassan ír. Hogy úgy faragja ki a művet. Kellett volna még totojáznom. Ezen még sokat rágódik. Ezen a huszonöt percen. Képtelen megemészteni. Nem érdekli, hogy Márquezhez mérem, nem érdekli egyetlen szuperlatívuszom se. Csak ez a szűk félóra. Ahogy megettem hét évet pár perc alatt. Ezzel nem tud megbékélni. Mire leérek, zuhog, de a Lónyay utca így, a tavaszi s záporban még igé-zőbb. A házzal e szemben egy homeg less áll a járda szélén, nem bújik sehova az eső elől, szinte fürdik az égi áldásban. 1995. április 11. Hát ennyi volt. A „Glória” kivérzett. Ma felhívtam Ervint, mondtam neki, hogy nem lesz meg a film. - De egy csomó időt beleöltetek! Csak ez érdekelte. A mi időnk. - Mennyi hiányzik? - Kétszázmillió. - Várj, elugrom az OTP-be. Kicsit még viccelődünk. - Nem baj, Péterkém, majd legközelebb. Alsó polc az ablak mellett. A Glória hetedik könyv, a halott könyvek legtetején. Tegnap - állítólag - azt mondta D., a gyártásvezető: - Megúsztuk. Gárdos és egy tanya! Kinek volt ez az eszement ötlete? Biztos igaz. 2003. december 7. Debrecen. Telefonált T. A., mondja, a Lázár-könyv nyert a pályázaton. Tíz év után egy kis elégtétel. Egyszóval: kezdem elölről. Hetvenmilliónk van. Ebből képtelenség megcsinálni. Hacsak ki nem találok valamit. 2004. március 4. M. és Fidó teleplakátozta az egész tanyavilágot. Mostantól a térdre, imához! M. szerint legalább kétezer jelentkező lesz. Fidó pesszimista. Néhány tucat azt jósolja. Ha tanyasi lennék, én nem mennék el. Valami hetyke városi vircsaft — ezt gondolnám. K. viszont megerősít: ezt a filmet csak így szabad megcsinálni. Eredeti szereplőkkel. Szüzekkel - így mondja -, akiket még nem rontott meg a hamburger. Március 11. Tatárszentgyörgy: 47, Felsőlajos: 22, Ladánybene: 31 Újhartyán: 15 jelentkező. Ez az első eresztés. De ma M.ék kihirdették a ladánybenei tüdőszűrésen is, hogy szereplőket keresünk. Az ápolónő szerint ez legalább száz embert jelent majd. Gyuri bácsi egy áldás. B. találta, terepszemle közben. Személyesen járja a portákat, és agitál. B. azt állítja, az öreget imádják. Ez többet ér bármilyen tacepaónál. Szóval, ha Gyuri bácsi is behozza a maga 40-50 emberét, meg lehet indulni. Háromszázból csak találunk két tucatot... Nézegetem a fényképeket. Fiatal alig van. És kevés a nő. De statisztákat nem akarok. Akkor inkább vesszen az egész. Március 12. B. ma átküldött motívumfotói között hirtelen megtaláltam. Kunpeszér mellett áll a tanya! Kerítés. Udvar nyomóskúttal. Vonyító kutya. Hátul valamilyen lábakon álló csűrszerűség. Pajta nádtetővel. Por. Középen szederfa. Varázslatos. Egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen létezik. Az első fotóba berajzoltam kötelét, ahogy áll, és dob a mázsasúllyal. Pálcikaember, de abszolút színhelyes. Hozzá se kell nyúlni. 35