168óra, 2005. január-március (17. évfolyam, 1-13. szám)

2005-03-17 / 11. szám

Közélet A tervekhez képest kéthetes késéssel ugyan, de megalakult Orbán Viktor Nemzeti Konzultációs Testülete, amely­ben még Pozsgay Imre is helyet kapott. A civil­nek mondott, de ezer szállal a Fideszhez kötődő grémium - mondják a szocialisták - a Hazafias Népfront felmelegítése. TRENCSÉNI DÁVID írása.Pozsg - Csoda, hogy eddig titok­ban tudtuk tartani a neveket - büszkélkedik egy Fidesz­­sajtós, miközben a Nemzeti Konzultációs Testület alapí­tó okiratának ünnepélyes aláírására várunk. Aztán még a ratifikálás előtt kiosztja a tagok névso­rát. Újságírói elmebajnok­ság: kiről mit tudunk? Az első: Finta József építész, az MTA tagja, egyebek közt ő tervezte a rendőrpalotát és a West Endet. Vele Orbán im­már a második nagyágyú tervezőt tudhatja Fidesz­­berken belül. (Az­­ időrend­ben - első Makovecz Imre. Vele közös, bár egy éve tetszhalott polgári körben van Orbán.) Finta dolga — mondja rá később a pártve­zér — Budapest problémái­nak orvoslása. Hoffmann Rózsa a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem rektora, másodál­lásban a Fidesz Kulturális Tagozatának egyik vezető­je. Ő viszi majd a prímet, ha oktatásról kell szólni. Két orvos: Iván László gerontológus, valamint Tu­­lassay Tivadar, a SOTE rektora. Az előbbi idősügyi előadó, az utóbbi egészség­­ügyi szakreferens lesz. Akárcsak Tulassay, Ná­­ray-Szabó Gábor is a Fi­desz szellemi holdudvará­nak számító Professzorok Batthyány Köréből (PBK) ernyőzött a testületbe. Náray-Szabó mint a PBK elnöke az értelmiség meg­szólításáért felel majd. Schöpflin György­­ Fi­­desz-listáról az Európai Parlamentbe került képvise­lő - szakterületét Orbán nem ismerteti, ahogy Jókai Anna íróról is csak annyit mond: „Részünkről a meg­tiszteltetés, hogy elfogadta a felkérést.” Nemcsak vaskos pártálla­mi múltjával, de egyetlen, foximaxis diplomájával (történelem—marxizmus-le­­ninizmus tanári szak) is ki­lóg a sorból Pozsgay Imre. Orbán elismeri: „hosszú és érdekes konzultáció előzte meg”, mire az egy­kori államminiszter bólintott. Feladata: megszólítani azokat, akiket a volt minisz­terelnök nem tudna. (Balról amúgy zsák­ban van már két cso­dafegyver: Szűrös Mátyás és Csintalan Sándor.) Pozsgay annyit mond utóbb: „Ami­kor a nemzeti hívószó elhangzik, az bennem olyan, mint a trombita­hang.” Az előzetes tervek el­lenére nem tízen, csu­pán nyolcan vállalták a felkérést. Orbán szerint ennyi elég is, nem vesznek fel úja­kat. Később résnyire nyitja az ajtót, ha mindenki úgy látja jónak, meghívhat má­sokat is. Finta építész még később egyenesen nyi­tottnak nevezi a grémiumot, ahová az arra méltók bebo­csátást nyernek. Lapértesü­lés szerint már ki is nézték a plusz két tanácskozót: egy vállalkozót és egy baloldali prominenst. (Finta azért el­árulja, számos fontos balos visszautasította felkérésü­ket.) A Nemzeti Konzultációs Testület (NKT) alapító nyi­latkozata veretes szöveg, közös munka gyümölcse - ezt is az építésztől tudjuk. A tagok szerint míg a rend­szerváltás időszakában az emberek hittek abban, hogy „a jövő róluk szól”, mára „jogosan érzik úgy, hogy az már nem róluk szól”. Eme alapállásból kiindulva vál­lalt küldetésük „visszaadni az embereknek a reményt”. Az írói lendületből szlogen­re is futotta: „Újra az embe­rekről, újra az emberek­kel!” Miután a celebritik kéz­jegyükkel ellátják a szöve­get, a szózatot a testület szóvivője, Kudlik Júlia arti­kulálja, majd bejelenti: az NKT „civil társadalmi kez­deményezésre jött létre”. Mellette áll Orbán Viktor, látjuk, tényleg nincs kato­nai uniformisban, értjük, hogy civil. A volt kormány­fő többször kijelenti: sze­mélyes akciója a konzultá­ciós tanácsi rendszer. (Egy későbbi interjúban így győzködi az újságírót a kezdeményezés civil voltá­ról: „Az lehet, hogy kevés­sé hihető, de arra kérek mindenkit, hogy próbálja elhinni, ez részben akarat kérdése.”­ PÁRTATLAN­ÍTÁS Megjegyezzük, Stumpf Ist­ván volt kancelláriaminisz­ter februárban kijelentette: „Az nyeri a következő vá­lasztásokat, aki az emberek problémáiból állítja össze a választási programját és ké­ VERETES SZÖVEG meg a ”

Next