168óra, 2010. április-június (22. évfolyam, 13-25. szám)
2010-06-17 / 24. szám
Kultúra Első, egyben közös kiállítását Kádár Bélával ’43-ban sógora, a hazai műgyűjtés kiemelkedő alakja, Bedő Rudolf szervezte. Bán Kiss Edit Nő című szobrát felállították a Hitel Bank csarnokában. Sikerét nem sokáig élvezhette: 1944-ben Ravensbrückbe deportálták, ahol méreggel öngyilkosságot kísérelt meg. Barátnője, a nála húsz évvel fiatalabb Bartha Ágnes mentette meg. Edit innen a genshageni repülőgépgyárba került kényszermunkára. Felszabadulását követően Budapesten 1945 szeptemberében tárlatot rendeztek képeiből Deportáció címmel. Akvarellszerű sorozatán megtört arcok, elnyújtott csontalakok. (Műveit később Párizsban is bemutatták. Szerepelnek a mostani tárlaton is. Nem mellesleg: a művésznő Fájdalom és Nő hátizsákkal szobra 1946 óta a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona.) 1948-ban, az újpesti zsinagógában - Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében - avatták föl Bán Kiss Edit reliefjét, amellyel az újpesti zsidó közösség tizenhatezer halottjának állított emléket. (Ma is látható a zsinagóga falán.) Az alkotó még ugyanabban az évben férjével, Kiss Sándorral elhagyta Magyarországot. Svájci kitérő után Casablancába mentek, ahol Edit újra festeni kezdett, képeiből kiállítást is rendeztek ’53-ban. Majd Párizsba költöznek, megkapják a francia állampolgárságot. Bár Kiss Edit műveit különféle galériák mutatják be. Férje 1962-ben meghal, az özvegy áttelepül Londonba. Már alig alkot, depressziója súlyosbodik. 1966-ban még visszatér Párizsba, s egy szállodai szobában önkezével vet véget életének. Műveinek jelentős részét ma Helmut Bauer német történész és műgyűjtő gondozza. Talán „vezeklésképpen”. Bauer apja SS-tiszt volt, a genshageni Daimler-Benzrepülőgépgyárban felügyelte a kényszermunkára ítélt zsidókat. Fia saját családi tragédiájának feldolgozása, a „szembenézés” közben, az üzem egykori zsidólistáján bukkant rá a művészre. Túlélők mesélték, hogy rajzokat készített sorstársairól. Az Obersturmführer fia akkor kötelezte el magát az alkotó mellett, s vált életének kutatójává. És neki köszönhető, hogy most Bán Kiss Edit művei ideiglenesen hazatértek. A Holokauszt Emlékközpont igazgatója, Harsányi László úgy fogalmaz: az utókor feladata, hogy a száműzött alkotókat visszaemelje a közemlékezetbe, „visszaperelje” azokat a jelentős életműveket, teljesítményeket, amelyek a holokausztnak - az emberéleteken túl - áldozatul estek. Bán Kiss Edit: Az éjszaka 168 Óra 33