168óra, 2014. július-szeptember (26. évfolyam, 27-39. szám)

2014-07-10 / 28. szám

Levélhullás TISZTELT JOLSVAI ANDRÁS! A június 26-i számukban megjelent Abszurdisztán­­írására szeretnék reagálni. Csak azért, hogy jelezzem: nem kell teljesen kiábrán­dulnunk az emberekből. Saj­nos én már nem hiszek ben­nünk, de íme, vannak kivé­telek is. Nagyon sok a savam, és későn vettem észre, hogy el­fogyott a gyógyszerem. Le­mentem a háziorvosomhoz csütörtökön, de sajnos két na­pig továbbképzésen volt, ezért elsétáltam a patikába, és kértem valamit. Mivel tu­dom, hogy a recept nélküliek nem használnak, egy erőseb­bet kértem, megemlítve, hogy mit szedek, és miért kell most mást vásárolnom. A patikus hölgy azonnal kö­zölte: tudja, hogy a doktornő nincs benn, de adjam meg a TAJ-számomat, ő pedig a gépből megnézi, mit kell szednem, és kiadja. S jön. --------- Hirdetés Átadtam a kártyámat, közöl­te, hogy mit szedek és meny­nyit, s mindjárt ki is adta a két doboz gyógyszert azzal, ha a doktornő visszajön, kér­jek tőle receptet, és hozzam be nekik. Fizetni is akkor kell majd. Szóval nem kell teljesen kiábrándulnunk az emberek­ből. Tudom, hogy olyanok is vannak - sőt sokkal töb­ben akikről írt, de akad el­lenpélda is. Továbbra is várom írásait. Üdvözlettel: Horváth Győzőné E-mail TISZTELT ASSZONYOM! Visszaadta a hitemet a gyógyszerészekben. Köszö­nöm. Kár, hogy Nádas kolle­gán ez már nem segíthet. Üdvözlettel: Jolsvai András TESTVÉR LESZEN MINDEN EMBER... Hogy hányan voltak, nem számoltam. Sokan. A hazugságot, a kettős beszédeket elutasító, az igazat hívő, meggyőződéses demokraták. Citoyenek. Nem akarnak felejteni, sem bólogat­ni. Nem hajlandók színt téveszteni, sem színt váltani. Embe­rek, akik vallják az emberi faj egyedeinek sokféleségét. Összegyűltek, hogy hitet tegyenek a szabadság, az élet­öröm, a testvériség mellett. Nem várták meg a sas és a blasz­­fémiát elviselni kénytelen Gábriel arkangyal megjelenését, mert ez a tér akkor már nem a Szabadság tere lesz. A sorsukra váró, most még semleges oszlopok tövében, a rendőrök sorfala mellett szárnyalt Beethoven Örömódája a tö­meg alkotta kórus előadásában, Fischer Ádám lelkes vezény­letével. Fölemelő élmény volt. Többször megismételve, elra­gadtatva énekelték a résztvevők. Igazi hitvallás volt ez a szu­verén, szabad emberek testvérisége mellett, amelyen nem tud erőszakot venni a gonosz. A tömeg egy része azután bekapcsolódott az akkor immár 75. napja tartó élőláncba. Háromszoros gyűrű járt körbe-kör­­be tiltakozásul a leendő hazug emlékmű ellen. (Bibliai példá­val élve: csak éppen a kürtöket nem fújták meg az új Jerikó falainál, mert ez a város az ő városuk is, a múlt század máso­dik felének befogadó városa, amelynek felépítésében, szépsé­gének, kultúrájának, művészetének kialakításában elődeik is, ők is tevékenyen részt vettek, és ezt teszik ma is.) Emlékezetes este volt, méltó és impozáns kísérője a csilla­gos házakban tartott megemlékezéseknek. Zágon Ernő E-mail ÉRTED, HA AKAROD! NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva 1873-ban 50 168 Óra

Next