168óra, 2014. július-szeptember (26. évfolyam, 27-39. szám)
2014-07-17 / 29. szám
Kultúra később klarinétot ragadott, dzsesszt játszott, majd oszlopos tagja lett a Metro Színpadnak. Hatvannyolcban az autóstop Prágába vitte. A baj aztán itthon támadt egy történelemórán. A tanárnő, talán nem véletlenül, épp őt szólította fel, hogy feleljen az ötvenes évekből. Nem volt túl megfontolt, és forradalomnak nevezte az 56-os eseményeket. Azonnal ki akarták rúgni, végül csak megbuktatták. Nem érettségizhetett a többiekkel, és három évre kitiltották az összes budapesti egyetemről. - Minden vágyam az volt, hogy a színművészetire járjak, rendező akartam lenni. Meg is jelentem a Vas utcában, de hiába jutottam el kétszer is a harmadik fordulóig, mindig volt egy úgynevezett elbeszélgetés, utána közölték velem, hogy nem folytathatom a felvételit. Ezalatt dolgoztam a Fűszértnél mint kocsikísérő, az MTV-nél egy ideig vágóasszisztens voltam, majd a Rózsavölgyi Zeneműboltban eladó. Pedig Békés tanár úrnak tetszett a felvételi gyakorlatom. Megveregette a vállam, és azt tanácsolta, menjek egy vidéki tanárképzőbe, ott nem vesz észre senki. A lényeg, hogy ne adjam fel. Szegeden folytatta magyar irodalom és ének-zene szakon, miután Hódmezővásárhelyen teljesítette az előfelvételis sorkatonai szolgálatot. Valahogy ott is talált magának társulatot. A kulturális tiszt megbízta: szervezzen kórust, és készítsen elő egy műsort a hadseregfesztiválra. Kiemelték a körletből, és külön szobában, a kantin mellett kapott helyet. - Ez volt a mi titkos színpadunk. Beválogattam minden barátomat a kórusba, az első fellépéskor a fele csak tátogott. Később átalakultunk színjátszócsoporttá. Átlopództak hozzám a többiek (köztük volt Angelus Iván, Dúró Győző, Juhász Pista), és éjszakai színházat játszottunk. Peter Weiss-darabbal kísérleteztünk, azzal nem léphettünk fel, ezért mellette elkészítettünk egy pódiumműsort Petőfi-versekből és A vér pohárja, avagy a rang áldozatja című középkori vásári viccelődést. „Elvtársak, ez zseniális!” - kiáltott fel Paál István, a szegedi Egyetemi Színpad vezetője, aki akkor zsűritag volt az előválogatón. Bejutottak az országos döntőbe, és megnyertek minden díjat, sörözhettek a kantinban, és időnként megúszták a hadgyakorlatokat. Az ifjú Éry-Kovács a tanárképzőn sem bírta színház nélkül. Szegedi Kisopera néven alakított csoportot, amellyel barokk operákat adtak elő saját átdolgozásban. Nyáron aztán Gluck vígoperájával, A megtért részegessel járták Csongrád megye falvai. Kocsmaudvarokban léptek fel, nekik még Salierit is megtapsolta a borivó közönség. Már végzős volt, amikor hetvenhétben a társulat Gluck Csodadoktorával elindult a Ki mit tud?-on. A zsűriben Szinetár, Major, Petrovics. Az együttes fergeteges sikere után Szinetár félrehívta a rendezőt. „Magának a színművészeti főiskolán a helye! Jöjjön el, most nem fogják elküldeni.” Nem nagyon hitte a dolgot, de amikor üzentek is érte, az utolsó pillanatban elment a felvételire. Csizmadia Tiborral, Salamon Suba Lászlóval együtt Vámos László osztályába került, aki abban az évben vette át a rendező főtanszak irányítását. Kiváltságnak számított, hogy még tanította őket Nádasdy Kálmán és Várkonyi Zoltán is. - Vámos tanár úr nagy szabadságot engedélyezett, már a második évben megrendezhettem Mrozek Mulatságát. A Szentkirályi utcai stúdióban a darab végén Petri Anna (Petri György lánya) gyakorolt egy hegedűn, iszonyúan hamis, elgyötört dallam várt a távozó nézőkre a folyosón. Ez lett volna a „mulatság”! Döbbent csendben, mozdulatlanul álltak, néhányan könnyeztek is. Az előadásnak híre ment, Éry- Kovács munkáit figyelni kezdték. Vizsgarendezésének főszerepére Ruttkay Évát kérte fel, aki elvállalta, és el is akarta játszani Nádas Péter Találkozás című egyfelvonásosát. A darabválasztás azonban nem ment át a cenzúrán, a főiskola főelvtársa nem engedélyezte a bemutatót. - Nagyon letört a dolog, nem tudtam, mihez is kezdjek. Vámos mester leült velem beszélgetni, és azt tanácsolta, válasszak valami mást. És hogy szeretné, ha maradnék a főiskolán mellette mint tanársegéd. Elfogadtam, de csalódott voltam. Paál István, aki akkor már főrendező volt Szolnokon, hívta, miközben Vámos tanár úr vitte volna a Nemzetibe. De épp akkor távozott onnan Zsámbéki, Székely, Ascher, és Éry- Kovácsnak nem volt kedve odamen A Ki mit tud? döntőjében Tóth József, Kristóf Tibor, Téli Márta és Filipovich Tamás az Egy szerelem három éjszakája című musicalben 34 168 Óra Éry-Kovács András a Harlekin Bábszínházban teljesen új repertoárt épít, a legtöbb darabot a társulat tagjai írják, vagy a társulatra írja valamelyik kortárs szerző. Ilyen volt a gyerekeknek készült Piroska és a farkas interaktív mesejáték, a Pipitér és Libatop, a Kemény kalap és krumpliorr átirata.