168óra, 2016. január-március (28. évfolyam, 1-13. szám)
2016-01-28 / 4. szám
30 CÍMLAP 55 Nem kerüli ki óvatosan, biztonságra törekedve, nem fél attól, hogy elvéti az ugrást és sár fröccsen reverendájára. gatja II. Alekszij pátriárka éppúgy, mint 1996-ban II. János Pál pápa vagy a dalai láma. Csak a „nagypolitika” hiúsítja meg a történelmi találkozást a római pápa és az orosz pátriárka között Pannonhalmán. Mindkét egyházi méltóság megbízott Várszegi Asztrik missziójában, de meghajolt az eltérő érdekek ereje előtt. Ám a főapát nemcsak a lelkeket táplálja és építi, hanem „birodalmát”, Pannonhalmát is vezeti, menedzseli. Az apátság rekonstrukciójának, fejlesztésének motorja, a megvalósítás kritikus és fáradhatatlan irányítója. Vezetése mellett újjászületik Pannonhalma: megújul a kolostor, az iskola, a templom, az egész várhegy. A kor szellemét tükröző új étterem épül, reneszánszát éli a borászat, jövedelmező ásványvíz-palackozó üzemet létesít. Pannonhalma oázis a pangó magyar sivatagban. Jól emlékezem első találkozásunkra 1989-ben, a Pénzügyminisztériumban. Alapos tárgyi ismeretek birtokában, meggyőzően mutatta be az apátság rekonstrukciójának tervét. Bölcsen érvelt, rugalmasan tárgyalt, célját egy pillanatig sem tévesztette szem elől. Könnyű volt vele egyetérteni, támogatni a program megkezdését, megvalósítását. Várszegi Asztrik egész élete és munkássága a nemes, önzetlen szolgálat, a jó képviselete. Nem véletlen rendkívüli népszerűsége. Ha hiteles közvéleménykutatást végeztetnénk, valószínűleg ő lenne a legnépszerűbb közéleti szereplő napjainkban. Eljátszom a gondolattal: mi lenne, ha valóban betölthetné az „első szolga”, a prime minister szerepét, vagy a nemzet egységét kifejező és őrző köztársasági elnök pozícióját? Azt hiszem, szebb és jobb országban élhetnénk napjainkat. Végül néhány személyes mondat. Tisztelt Főapát Úr! Kedves Asztrik! Hetvenedik születésnapodon kívánom, hogy legfőbb szövetségesed, támaszod és barátod, a teremtő mindenható éltessen sokáig, tartson meg híveid, tisztelőid és néped körében! Csak azért nem merek száz, erőben és egészségben töltendő esztendőt kívánni, nehogy replikázz Jókaival, aki az őt nyolcvanadik születésnapján köszöntő Tisza Istvánnak így válaszolt: „Ha lehetne egy szerénytelen kérésem, kegyelmes uram, ne szabjunk határt a gondviselésnek!” Őszinte híved --------------------------55 I H I S l'Ö ► H , C I y- 168 Óra • 2016. január 28. /