168óra, 2016. október-december (28. évfolyam, 40-52. szám)

2016-12-22 / 51-52. szám

112 ►»KULTÚRA«. Muráti Lilit (1912-2003) nem kell bemutatni. 1944-ig a legsikeresebb filmszínésznő volt. 1947-ben férjével Spanyolországban telepedett le. Hama­rosan ott is vezető színésznő lett. 1948 és 1950 között a spanyol rádió magyar adásának bemondója volt, és játszott a Doktor Zsivagóban is. Róla (az egyetlen költőnő ebben a sorban) Megyery Sári (1897—1983) írt verset. Ő egészen különleges tehetség volt, színész, író, költő. Legismertebb műve A vendég című regénye és önélet­rajzi írása, az Én is voltam jávorfácska. De uraim című könyvében máig is kor­szerű módon és rendkívül szellemesen írt a szexualitásról. Gyermeke e zűrzavaros kornak, Aki bátor, dacos szerepekben Színpadon lázongsz sorsod ellen, A te hangodban friss színek csillognak. A csipkékbe burkolt tegnap lánya Irigy sóhajjal nézi fiús alakod Üde, őszinte szád, nyílt homlokod, Hova tűnt az ő édeskés varázsa? Kíváncsian szegzi rád látcsövét Te kacagsz, ha ő lesüti a szemét, Harcolsz, amiért ő némán szenved, Beszélsz amiről ő csak hallgatni tud Biztosan állsz ahonnét ő elfut. Micsoda új erők élnek benned? Rökk Marika (1913-2004) Kairóban született, nagy sikerű revüsztár lett (Pá­rizsban), és operettprimadonnaként a film felé fordult. A náci időszakban Goebbels propagandafilmjeiben szere­pelt, emiatt a világháború után egy időre eltiltották a filmezéstől. Mások szerint a szovjeteknek kémkedett. 1968-ban Bécsben nagy sikert aratott a Hello, Dollyban. „Mindig ő állt a középpont­ban. Nemcsak állt, hanem forgott, ug­rott, spárgázott, piruettezett, tűzről pat­tant és bokrot ugrott. Felvágott nyelvvel felvágta lábát. Röpült körötte a szoknya” — írta róla MGP. 1992-ben, Kálmán Imre születésének 110. évfordulója al­kalmából Budapesten ő volt Marica grófnő. Farkas Imrének (1879—1976) leg­többször Az iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) című daljátéka­it játszották. Remek regényt írt a Város­ligetről. És ezt a verset Rökk Marikáról: Könnyű e vers, mert a téma remek. Egy táncos, édes, nagyszerű gyerek. Haja lobog, a szeme csillog kéken Perdül, akár rózsalevél a szélben. Rökk Szilárd neve fényesen ragyog Én e másik Rökkre is „feszt” vagyok. Mert bár újszerű éneke­s a tánca — Mégis: a régi nagyok folytatása. Könnyű e vers, a szó muzsikál, táncol Dythiram, zenghet csak a mi Marikánk­ról. Az „ Üdvöskét”játssza egy ifjú lány A feltámadt operett színpadán!

Next