2000, 1989 (1.évfolyam) július

P. Lekov: A Bastille bevétele

a 2000 kezelés helyébe lépő „glasznoszty", valamint a forradalom helyébe lépő „peresztrojka". Sokan azt vallják, ezek szov­jet-orosz gondolatok. Nem azok. A glasznoszty és a peresztrojka egy lelkes híve nemrégi­ben Dosztojevszkij jóslatát idézte: „Oroszország fogja kimondani a legnagyobb szót, amit a világ valaha hallott". Még azt is, hozzátette: ezt a szót már kimondták, kérdés csupán az, hogy melyik ez a szó a kettő - a glasznoszty és a peresztrojka - közül. Mindkét szó a nyugaton pluraliz­musnak titulált korszellem terméke. Forradalom helyett forradalmak vannak, igazság helyett igazságok, és olyan viszonyok, amelyeknek közepette a forradalmak és igazsá­gok nemcsak egymás rovására, hanem egymást megtermé­kenyítve is győzhetnek. A lelkes fiatalember, aki vékonyra nyűtt Tolsztoj-inget, rövidre nyírt Dosztojevszkij-szakállt és divatos Gogol-szemü­veget viselt, elhatárolta magát a nagybetűvel írott Forrada­lomtól. Azt mondta, nekünk nem elég július 14-én - nosztal­giába merülve - visszaemlékeznünk a nagy eseményre. A forradalmat mindenkinek magának kell megvívnia, mert nem ancien régime-ek vannak csupán, hanem ancien egók is. De mit mondjunk arra az ellenvetésre, hogy „a céljai és szenvedései mindenkinek olyannyira különbözőek, hogy nemhogy nem esnek egybe, de olykor egyenesen egymás útját keresztezik"? A választ a nyurga Tolsztoj-inges fiatalember adta meg, amikor elmondta, mit tapasztalt a Retro­grádból Avantgrád felé tartó Peresztrojka expressz fedélze­tén. A vonat teljes sebességgel robogott, amikor ugyanazon a sínpáron, a Peresztrojka expresszel szemben egy másik vonat közeledett, szintén teljes gőzzel. Sokan tragédiától rettegtek, egy pópa egy nénire már az utolsó kenetet is feladta. Hiába hirdette az egyik utas, hogy amennyiben „a civilizációk egymáson keresztül élése" értelmes gondolat, a vonatok is keresztülroboghatnak egymáson, a pánik kitört. Annál na­gyobb volt nemcsak az öröm, hanem az értetlenség is, amikor a két vonat valóban keresztülsuhant egymáson, anélkül, hogy az utasok közül bárkinek a haja szála is meggörbült volna. A két expressz találkozásakor a Peresztrojka expresszen nagy szél támadt, sokaknál iránytévesztés lépett fel. Valaki például át akarta karolni jobb szomszédját, s tévedésből a bal szom­szédját ölelte át, más valaki ezt akarta mondani: „tegnap Carlyle könyvét olvastam a francia forradalomról", de ehe­lyett ez csúszott ki a száján: „holnap elkezdem olvasni Carlyle könyvét"; más furcsaság nemigen történt, azon kívül talán, hogy a történettudományok doktorának, aki akkor éppen a büfékocsiban tartózkodott, a korona leesett a fejéről, nemhogy nem esnek egybe, de olykor egyenesen egymás útját keresztezik"? A választ a nyurga Tolsztoj-inges fiatal­ember adta meg, amikor elmondta, mit tapasztalt a Retro­grádból Avantgrád felé tartó Peresztrojka expressz fedélze­tén. A vonat teljes sebességgel robogott, amikor ugyanazon a sínpáron, a Peresztrojka expresszel szemben egy másik vonat közeledett, szintén teljes gőzzel. Sokan tragédiától rettegtek, egy pópa egy nénire már az utolsó kenetet is feladta. Hiába hirdette az egyik utas, hogy amennyiben „a civilizációk egymáson keresztül élése" értelmes gondolat, a vonatok is keresztülroboghatnak egymáson, a pánik kitört. Annál nagyobb volt nemcsak az öröm, hanem az értetlenség is, amikor a két vonat valóban keresztülsuhant egymáson, anélkül, hogy az utasok közül bárkinek a haja szála is meggörbült volna. A két expressz találkozásakor a Peresztrojka expresszen nagy szél támadt, sokaknál irány­tévesztés lépett fel. Valaki például át akarta karolni jobb szomszédját, s tévedésből a bal szomszédját ölelte át, más valaki ezt akarta mondani: „tegnap Carlyle könyvét olvas­tam a francia forradalomról", de ehelyett ez csúszott ki a száján: „holnap elkezdem olvasni Carlyle könyvét"; más furcsaság nemigen történt, azon kívül talán, hogy a törté­nettudományok doktorának, aki akkor éppen a büfékocsi­ban tartózkodott, a korona leesett a fejéről. 3 A BASTILLE BEVÉTELE

Next