2000, 1991 (3.évfolyam) március
A. R. Mageddon: Rövid bevezetés a hekatombológiába
Rövid bevezetés a hekatombológiába A. R. MAGEDDON OH., DHEC., RSS., AC. LYNCEI A JL JL hekatombológia hazai évkönyveiben meg fognak emlékezni arról a pillanatról, amikor a 80-as évek végén egy Pécs és Budapest közötti vonatúton az Ordo Hecatombologorum magyar provinciájának eljövendő tagjai között először merült fel ama kérdés tudományos eldönthetésének igénye, hogy vajon Mao Ce-tung vagy J. V. Dzsugasvili tekinthető-e nagyobb tömeggyilkosnak. Csak a legfontosabb lehetőségeket említve: vajon az abszolút számok vagy a teljes népesség megsemmisítési arányszáma dönti el az első helyezést? Nyilvánvaló, hogy a probléma általánosítható, hiszen hasonló igény merülhet fel pl. a francia forradalom, a khmer uralom stb. eseteiben is. Nos, e pillanat tekinthető az új magyar hekatombológia megszületésének. Nem mintha a „nem tudják, de teszik" elve szerint a korábbi naiv tömegmészárlati időszakban a nemzeti hekatombológiának oka lett volna a szégyenkezésre. Augsburg, Muhi, Mohács világszínvonalú hekatombológiai eseményei méltán nyitották meg előttünk a művelt népek társaságát. Ennek kapcsán legyen szabad emlékeztetnünk az Egyesült Európai Hekatombológusoknak (Société Européenne de la Hécatombologie, SEH) kultúránk markáns egységét kifejező jelmondatára: „Auschwitz is Európa". Az elméleti tömeggyilkosságtan azonban csak hazánkban számít új keletű - vagy talán inkább: újra felfedezett - tudománynak. Mint azt rövid tájékozódás is megmutatja, nemzetközi, sőt bizonyos kevéssé ismert hazai publikációk is bőven foglalkoztak már a hekatombológia kérdéseivel. Csak a tavalyi év magyar sajtóját tanulmányozva megállapítható, hogy égetően aktuális kérdés az, ki ölt és ki halt többet és jobban a közelebbi és távolabbi múltban, mikor és hol volt a magyarság legnagyobb temetője stb. Ez az időszerűség is indokolja, hogy közreadjuk A. R. Mageddon professzor, az Accademia dei Lyncei fővédnöke, az Ordo Hecatombologorum (OH) hecatombifex maximusa, a nagy hírű, nemzetközileg is ismert hekatombológus Esquisse sur la hécatombologie, Paris, Garrette, 1990 (Bulletin du Musée Comisique 666.) rövid, de magiszteriális bevezetőjét, melyet módszeres jellegénél fogva haszonnal forgathat minden érdeklődő. Vajha ezzel a fontos kultúrmisszióval is szolgálhatnánk hazánk Európához való felzárkózását és honi közönségünk épülését! Lictori salutem. I. A hekatombológia tárgya és módszere occidere necesse est, vivere non est necesse C. Tombeius Magnus A hekatombológia avagy tömeggyilkosságtani vizsgálódások tárgya a hekatombák vagy tömeggyilkosságok elmélete. A hekatombológiát logikailag megelőzik a reflexió alanyául szolgáló hekatombák. Valóban, mint azt a 11. fejezetben látni fogjuk, a naiv hekatombológia (vagy hekatombászat) őskorba nyúló történetét csak a fejlett civilizációk teszik reflexió tárgyává. Az elméleti hekatombológia és a praktikus tömegmészárlat fogalmi megkülönböztetése alapvető szemantikai probléma. Ennek egyik oka, hogy sajnos az alkalmazott vagy praktikus hekatombológia sok jeles művelőjének nem jutott ideje tapasztalatai általánosítására. Módszerességük azonban nem hagy kétséget elméleti felkészültségüket illetően. A terminus eredetileg, mint pl. Homérosznál, még az ún. „száz ököráldozatot" jelentette, de korán adatolható metaforikus használata is. Menandrosz szerint például a képzetlen hadvezér hekatombaként áldozza saját katonáit az ellenségnek. Ez utóbbi példa egyúttal a hekatombológia egyik alapvető distinkcióját is bevezeti, ti. hogy a hekatombológiának meg kell különböztetnie a hecatomba hecatombatát (elszenvedett hekatomba) a hecatomba hecatombanstól (tevékeny vagy alkotó hekatomba). A hekatombológia továbbá hagyományosan különbséget tesz naturális, spontán és indukált (kreatív) hekatombák között. Naturális hekatombának tekintjük a természeti erő által előidézett tömeghalált (földrengés, pestis, árvíz, spanyolnátha, szökőár, AIDS). Spontánnak tekinthető az a tömeghalál, ami más irányú emberi tevékenységek kísérőjelenségeként valósul meg .Nagy Sándor, Timur Lenk, Napóleon piacszerző (marketing) vállalkozásai, csernobili kísérletezgetés stb.). Végül a kreatív hekatombológia azon masszív homicidiumokkal foglalkozik, amelyeknél a végrehajtást szilárd elméleti alapvetés előzte meg (J. V. Dzsugasvili, A. Schicklgruber, Pol Pot, folyt. köv.)" Hangsúlyoznunk szükséges, hogy a fenti feloszlásban szó sincs a történeti deterministák által követelt „természetes sorrendről". Mexikóban például spontán emberirtászat (bányamunka, feketehimlő) követte a konkvisztádelsammler az Eigenart des Hekatombologischen c. nagyhatású munkájának történeti fejezeteiben. (Leipzig, Völkerschlacht Verlag, 1960.) A már Arisztotelésznél is megtalálható extinkciót a nagyskolasztika fejlesztette tovább (Necans Magnus, Anon. Vatic. Cod. Vat. Lat. 555). 5 Vö. M. Heidoegger, Vorgängige Vorbereitung zu einer einstigen Wiederholung der anfänglichen Vorbereitung. (Erste Hälfte). Neske, 32. Umlag, 1980. Vö. „Mert mélységesen mély a hekatombák kútja, és a beléveszettek száma légió." Joseph Brothers, Thomas, the Man. An essay on prehistoric extermination processes. American Journal of Hecat., VI (1966), p. 666. 1 B. A. Tukhan, Einführung in die Massenmordkunde. Ubersetzt von H. Leichnahm. Miscellanea Hecatombologica, IX. Dordrecht, 1966. E metafora kialakulását spekulatív alapokon vizsgálja G. von Schä- 57 A. R. MAGEDDON