2000, 1993 (5.évfolyam) július

Vekerdy Tamás: Klári emlékei

M egérkezünk a Kékesre. A Kékes szép és szabad - nincs kerítése, csak fák, fák mindenütt - és a nagy, terméskő hotel, körforgal­mú behajtóval - és a modernebb új szárny. Akárki jöhet-mehet, kávéház, terasz, strand, étterem - egy szét­darabolt ország teteje, egy országé, amelyiktől elvették a hegyeket a szellemlakta zugokkal és fenyvesekkel, de mégis még tud - a közelgő belső pusztításig, mikor majd ez a hely is kerítést kap, kapusokkal, idegenek­nek belépni tilos, majd lángossütő barakkokat és tévétornyot újabb szöges kerítésekkel, ávós őrökkel és vég­képp elrondul, mutatva az ország belső állapotát - de most még mindez nincs, s azt mutatja a Kékes, hogy az ország még tud formát adni (sajnos már csak úri formát), szépséget és derűt, ha csak keveseknek is. (Boldo­gabb nemzetek, angolok, franciák, ahol az úri és a paraszti formák között a vérkeringés ekkor még eleven.) Itt indul a körsétaút, mely az égből jött Pezső-kő mellett vezet, patakok fölött, tó mellett s fenyőfák, bükkösök, tölgyek közt kanyarog. (Kicsit jobbra a Pisztrángos-tó, ahová majd Pista bácsival megyünk rá­kászni.) - (Mára a körsétaút is persze megszűnt, le- és elzáratott.) Jön az egyik portás, jön a boy, jönnek a londinerek. A boy kinyitja a kocsiajtót (a hátsót, ahol a hölgyek ülnek, az elsőt apám maga nyitja ki), Kerekes úr belülről a hátsó ajtót (a csomagtartóét) már kinyitotta, a londinerek már fel is emelték és szedik ki a bő­röndöket. Én a portás - ez Pali! - karjaiba repülök, magasra emel és letesz, anyám Zsókát tessékeli előre, mert ő ül jobb felől, Pali őt segíti le elsőnek a hölgyek közül, majd anyám következik. A londinerek jelentésére - már hordják befelé a bőröndöket - a főportás, Susnik úr is kijön (Susnik Imre - később rálő egy német katonára, ezért Dachauba viszik és kivégzik), meghajlással és mosollyal üdvö­zöl minket, és biztosítja apámat, hogy minden rendben, összes kívánságunk teljesült (a kért szobákat kap­tuk, bár a régi szárny már egészen megtelt). Vajon itt vannak-e Csonkáék? Csonka Tomi és Csonka - nem jut eszembe a neve, Tomi nővéréről van szó (Andrea?), akibe szerelmes vagyok. Vagy hogy is nevezzem. Előző télen, mikor itt voltunk, s egy es­te - kéken villogtak már a bár felől az étterembe a fények, későn vacsoráztunk, apám pálpusztait evett ­Bakosnétól meghallottam, az asztalunk mellett mentek el -, hogy Csonkáék holnap elutaznak, vacsora után Andreát kezdtem keresni, és meg is találtam a játékteremben (ez széles átjáró volt a kávéház és az ét­terem között). Kétségbeestem. Andrea 14 éves lehetett, én 5-6. Átöleltem a derekát és csúsztam rajta lefe­lé „ne menjél el!" Úgy szedtek le róla. O kedves volt, hozzám hajolt - mondott is valamit. (A babaházaknál ő volt az én csapatom vezére. ­A babaházak - kis faházak, lent a strand alatt, az óriási parkban; egy-egy ház egy-egy csapaté volt, küzdöt­tünk és szerelmesek voltunk egymásba és önmagunkba.) De mégis elutazott. Már bent állunk a liftnél. Itt vannak a csomagok, a plédek, a felöltők. Beszállunk. Apám, anyám, Zsóka, a boy - a liftkezelő fiú - és én, csak a kézipoggyászokkal; a többi majd jön utánunk - bár nagy része már fönt van, két londiner egy lifttel felrepítette, míg mi a portán tár­gyaltunk s átvettük a kulcsokat, köszöngettünk. A boy; én is szeretnék ilyen fekete nadrágot - hosszúnad­rág, élesen vasalt - és kék mellényt, arany gombokkal (a gombok két sorban; rengeteg). Apám és anyám a második emeleten laknak, nagy sarokszobában - én Zsókával a harmadikon, kis, keskeny, északra - az udvarra és a hegyoldalra „hátrafelé" - néző igazi kis „hotelszobádban. (Anyámék ab­lakai délre és nyugatra néznek - ellátnak a Mátra fenyvesei - és az egész ország fölött. Előszobájuk van és fürdőszobájuk, apró hall, rokokó karosszékekkel - és még egy kis mellékszoba.) (Ezen az első estén addig sírok, amíg - egy kis kanapén - én is itt alszom, apámékkal, a nagyszobában. - Apám a kanapét a mellékszobából hozza át, az én kérésemre. Ezt anyám - s az egész akciót Zsóka - na­gyon helyteleníti.) A cipők. Éjszaka van. Több mint egy hete vagyunk itt. Hogyan kerülök a folyosóra? 27 KLÁRI EMLÉKEI

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék