2000, 2000 (12.évfolyam) október

Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev: Szuzdali levelek

Szuzdali levelek NYIKOLAJ DMITRIJEVICS KONDRATYEV 1932. február 12. Szerencsésen megérkeztem. Dolgozni fogok a könyvemen, ha bírok. 1932. február 17. Kedves, drága kis feleségem! A cella elég tágas, az asztal is megfelelő, zsámoly is van, így tudok olvasni és írni. Fűtenek. Naponta kétszer egy órát sétálunk. Éppen eleget vagyok ezért levegőn. A várakozások el­lenére és a Butirka-börtöntől eltérően az ellátás itt ki­tűnő. Túlzás nélkül állíthatom, hogy minőségét te­kintve kevéssé különbözik az otthonitól. Ne nyugta­lankodj, kivált a táplálkozásom ügyében ne, különö­sen ami a tejet illeti. Amire egy kis szükségem lesz majd, az némi vaj, édesség és dohány, mondom, kis szükségem, minthogy cukrot és dohányt bizonyos mennyiségben itt is adnak. Ezenkívül kellene még némi pénz tejre, újságra és szappanra. A táborvezetés igen korrekt és figyelmes. Meg kell mondanom, hogy a szuzdali tábor általában a szocia­lista jellegű elzárás nagyon jól szervezett és kultúrált helyének benyomását kelti. Még nem tudom, van-e itt könyvtár. A mondottak ellenére még nem kezd­tem el igazából dolgozni. Matematikával foglalko­zom, valószínűségelmélettel, matematikai statisztiká­val. Úgy gondolom, hamarosan folytatom a kézirato­mat. Kérlek, tudd meg az OGPU-ban, hogy megkap­hatom-e az általam korábban összegyűjtött statiszti­kai anyagokat és az eddigi piszkozatokat. 1932. február 25. Úgy élek, mint eddig. Felkelek, tornázom, teázom. Aztán dolgozom, majd megyek sétálni. Később megint dolgozom. Ezután ebédelek. Rövid szünet után megint dolgozom. Azután sétálok, majd ismét dolgozom. Néha sakkozom is. Majd lefekszem alud­ni. Másnap ugyanez a ciklus ismétlődik. Március 1-jétől, gondolom, nekifogok a kézirat folytatásának. 1932. március 3. Az utóbbi időben úgy érzem magam, mint akit tel­jesen kizártak az életből. Létezem, ahogy eddig. Ami­kor korábban filozófiával foglalkoztam, sokat gondol­kodtam a folyamatosság és azonosság elvén. Most konkrétan tapasztalom mindkettőt a gyakorlatban. Emlékezetből dolgozom. De ahogy telik az idő, annál inkább meggyőződöm arról, hogy a börtönben, ha nincs módom arra, hogy rendszeresen megkapjam a szükséges anyagokat és könyveket, lehetetlen bármi értelmeset és jelentékenyet csinálni. 1932. március 17. Eszembe jutott, hogy ma van a születésnapom. Akárcsak eddig, keveset dolgozom. Ennek alapvető oka az, hogy hiányoznak a szükséges könyvek és anyagok. Írtam erről egy kérvényt az OGPU-nak, en­nek azonban még semmi eredménye. Sohasem felté­teleztem volna, hogy még attól a jogomtól is meg­fosztanak, hogy könyvet kapjak. Ha tudod, kérd meg te is, hogy engedélyezzék. 1932. március 26. Magamról nincs mit, és nehéz is lenne írnom. Ál­landóan várom tőled a könyveket és azokat a cikkre­ferátumokat, amelyekről írtam neked. Szeretném va­lamennyire hasznosan eltölteni az időt, hogy egy ki- 68 NYIKOLAJ DMITRIJEVICS KONDRATYEV Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev, a világhírű tudós közgazdász, a „hosszú ciklusok" teoretikusa, a szuzdali internálótáborból, ahol 1932 februárjától 1938 szeptemberéig, kivégzéséig tartják fogva, küldi ezeket a leveleket feleségének, Jelenának. 1930 júniusában tartóztatják le, mint a „Dolgozó Parasztok" állítólagos pártjának állítólagos vezetőjét. A koncepciós pert, melyet végül máig ismeretlen okból elejte­nek, vad propagandakampány előzi meg az ún. Kondratyevscsina ellen, melynek során Kondratyevet és társait (a legismertebb közülük A.V. Csajanov) a Buharin vezette ún. jobboldali ellenzék lejáratására is felhasználják. A megkülönböztetett figyelmet egyebek között az­zal érdemli ki, hogy a húszas évek során tudományos műveiben hitet tesz a gazdaság organikus, agrárszektorra támaszkodó, piacbarát és a világpiacra is nyitott fejlesztése mellett. Neonarodnyiknak, eszer ellenforradalmárnak bélyegzik, holott csak nem volt bolsevik. Ha az lett volna, akkor se valószínű, hogy másként végzi. 1931 tavaszán, 39 évesen tanúként jelenik meg a mensevikek perében, ahol arra kényszerí­tik, hogy megtagadja korábbi nézeteit. Ezután még majd egy évig ül Moszkvában börtönben, míg Szuzdalba nem internálják. Szédületes tudományos pálya szakad meg ezzel, mely Tugan-Baranovszkij iskolájától, a Kerenszkij-kormány élelmezésügyi miniszterhelyettesi poszt­ján át, a moszkvai Konjunktúrakutató Intézet irányításáig vezet. Még a moszkvai börtönben is alkot: húsz ívnyi kézirattal búcsúzik az élet­től, mely A gazdasági statika és duvimika alapproblémái (Osznovnije problemi ekonomicseszkoj sztatyiki i gyinamiki) címet viseli. E kézira­tot szerette volna folytatni Szuzdalban. A leveleket a V. V. Ivanov és M. Sz. Kovaljova által szerkesztett, hasonló című kötet közli (Moszkva, Nauka, 1991, 535-561.). Az itt következő összeállítás egy rövidítés rövidítése, illusztrációja a szerkesztők által már megváloga­tott levélrészleteknek. A gyakori kihagyásokat az olvashatóság kedvéért nem jelöltem. K. E. M.

Next