2000, 2002 (14. évfolyam) július-augusztus

Standeisky Éva: Honvágy és szabadságvágy szorításában

DOKU-MENTÉS Standeisky Eva Honvágy és szabadságvágy szorításában ZILAHY LAJOS HAZACSALOGATÁSA: KÍSÉRLET ÉS KUDARC Zilahy Lajos, a két világháború közötti időszak egyik legnépszerűbb regényírója és színpadi szer­zője 1947-ben emigrált. A regényeiből készült fil­meket - Halálos tavasz, Két fogoly, Valamit visz a víz - ma is sokan és szívesen nézik. Zilahyt publi­cistaként, szerkesztőként is számon tartották. Lapjait - a Magyarországot, a Hidat - főként a kö­zéposztály olvasta. Közéleti elkötelezettségű em­ber volt. Politikai helye valahol a mérsékelt el­lenzékiség és a kritikus kormánypártiság között jelölhető ki. Tisztelte a nyugati demokratikus hagyományo­kat, főként az angol és amerikai kultúrát. Látván a nagy különbséget Magyarország és a nyugati vi­lág fejlettsége között, azt szerette volna, hogy az ország - sajátos vonásainak feladása nélkül - a gazdagabb és boldogabb régiókhoz zárkózzék fel. Sokakkal együtt úgy gondolta, hogy a demokrati­zálás az arra hajlandóságot mutató politikai veze­tők és a problémákat látó szellemi elit összefogá­sával valósítható meg. Jól ismerte az arisztokrácia és a dzsentri világát, a polgárság, a kispolgárság életét, de a parasztságról is megbízhatóak voltak az ismeretei. Vonzódott a népi írói eszmekörhöz, sokat tett a falukutatók népszerűsítése, elismerte­tése érdekében. Politikai pártba soha be nem lépett. Barátai, is­merősei közül számosan a hatalom belső köreihez tartoztak. (A sznob politikusok keresték a kap­csolatot a szellemi élet legismertebbjeivel, s az utóbbiak többségének is hízelgett a hatalom csú­csán lévők érdeklődése.) Zilahy a reformokat ígé­rő miniszterelnökkel, Gömbös Gyulával többször folytatott bizalmas beszélgetést. Németellenessé­ge nem volt Gömbös ellenére, aki azonban a hit­leri politika bírálatának - Magyarország külpoli­tikai érdekeire hivatkozva - határt szabott. Nem a nyilvánosságnak szánt megbeszélésük még Zilahy közeli ismerősét, Kozma Miklóst, az iroda­lomértő politikust is meglepte. 1 1935-ben Zilahy vetette fel az Új Szellemi Front ötletét: a hatalom és az írók társadalomjob­bító szándékait összefogó, értelmiségi tömörülés ideáját. A kezdeményezés még létrejötte előtt hamvába holt: a népi írók és a miniszterelnök kö­zötti első találkozó után további szervezett véle­ménycserére nem került sor. 2 Talán Németh László nézetei állottak hozzá a legközelebb. Különösen a népből - elsősorban a parasztságból - származó új értelmiség megterem­tésének ötletét tartotta vonzónak. Nagy vagyo­nát, kiterjedt és előkelő társadalmi kapcsolatait arra kívánta felhasználni, hogy létrehozza a kitű­nőek iskoláját. Nemes ötletéhez 1942-ben meg­nyerte a kormányzó feleségét - a Zilahy telkén felépítendő iskolát a repülőszerencsétlenségben meghalt Horthy Istvánról nevezték volna el -, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot, Szombathelyi Ferencet, a honvéd vezérkar főnö­két, Nagybaczoni Nagy Vilmos hadügyminisztert és még másokat. Magyarország egyre mélyebb és értelmetlenebb belebonyolódása a második vi­lágháborúba azzal is járt, hogy a hatalom anyagi és erkölcsi támogatása csökkent. Bár a Györffy Kollégium létrejött, de messze elmaradt attól, ami Zilahy népi értelmiséget teremtő álmaiban megjelent. Zilahy antifasiszta volt és demokrata. Külföldi útjai - 1945 előtt az Amerikai Egyesült Államok­ban töltött hosszabb időt -, közéleti tapasztalatai arról győzték meg, hogy a kicsi Magyarország ki­szolgáltatott a nagyhatalmaknak; az ország felelős DOKÜ-MENTÉS 2000 fl) 95

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék