2000, 2004 (16. évfolyam) április
LENGYEL LÁSZLÓ: A kamaszlány esetlen szépsége: a 2000 tizenöt éves
MARGINÁLIÁK Lengyel László A kamaszlány esetlen szépsége A 2000 TIZENÖT ÉVES Amikor felhívott az ismeretlen Hemner János Szegedről, hogy folyóiratot akar alapítani velem és másokkal, csodálkoztam is, nem is. A nyolcvanas évek vége a képtelenségek kora volt. Jártam az országot, egy évben hatvan-hetven előadást tartottam - találkoztam ennél képtelenebb kezdeményezéssel is. Amikor Szilágyi Ákost és Margócsy Istvánt említette, azt hittem, hogy a régi Mozgó Világot akarja újraéleszteni. Horvát Ivánt és Bojtár Endrét nem ismertem, így amikor felmentem Horvát Iván lakására ezt egy elvesztegetett értelmiségi estének tekintettem a sok közül. Azután beszélgetni kezdtünk. Majd két nekifutással, megalapítottuk a 2000-t. Régen volt. Oly régen, hogy miért ne írhatnék elfogulatlanul és féltávolból az emlékezet helyéről, a 2000-ről." A folyóiratot a rendszerváltás előtt, a Kádár-kor tartós megmaradásának tudatában kezdeményeztük, s végül a rendszerváltás folyóirata lett. Ha 2004-ben, az MSZMP XVI. Kongresszusának határozatai szellemében még mindig tart a liberalizmussal leöntött diktatúra, ha ártunk és ormányunk vezetője, Medgyessy Péter irányításával haladunk tovább a fejlett szocializmus útján, akkor a 2000 című folyóirat egy „poszt-Valóság", „poszt-Mozgó" lenne, vagy nem lenne. De jött 1989. Az alapítók eredeti szándékai idomultak a helyzethez. A szabad és kimunkált szó. Demokrácia és a ráció. Európai civilizációs igények. Mérvadó és kritikai. A szerkesztők lapjukat a Nyugat, az Eszmélet kísérlete, a Valóság csúcsai és a régi Mozgó erőterébe helyezték. Egyesíteni kívánták a társadalomtudományi népszerű esszék, az irodalom és a kritika erejét. Az esszé vonulata Kemény Zsigmond, Péterfy Jenő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, illetve Ottlik Géza, Németh G. Béla, Szűcs Jenő, Hankiss Elemér ívén jutott 1989-hez, s kevésbé Ady Endre, Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula, Bibó István ellentétes ívén. De a korai 2000 finom arányokat tartott a kuruc és labanc, függetlenségi és reformista, forradalmár és konszolidáló felfogások között. Tudták, tudtuk azt a kölcsönviszonyt, amit Németh László innen, Szekfű Gyula onnan nem akart elfogadni: „Erdély a Habsburg-hatalom védte királyi Magyarország nélkül balkáni török provinciává, a királyi Magyarország a fejedelmi Erdély nélkül a dinasztia örökös MARGINÁLIÁÉ 1. Egy újszülöttnek minden eredetmítosz új - a továbbiakban a meg-nem-szólítottság jogán az alapító atyák és a tizenöt éves kamaszlány életkorának átlagába, meg persze a dantei sötét erdőbe épp csak belépett szerkesztőségi ifjútörökök - Czeglédi András és Trencsényi Balázs - könyörtelen kommentárjai sorjáznak a taccsvonalon. 2000 G 5