2000, 2005 (17. évfolyam) március
SZILÁGYI ÁKOS: A magyar nemzet tribalizálása. 2. - KOVÁCS JÁNOS MÁTYÁS: Az elképzelt város
Szilágyi Ákos A magyar nemzet tribalizálása (2) A 16 tömegtársadalom tribalizálása a múlt század 60-as éveitől kezdődően világszerte a fogyasztói tömegkultúra általános piaci szervezésformájává vált. A vásárlói tömeg egymással szemben ridegen közömbös vagy harciasan ellenséges fogyasztói rendekbe és törzsekbe tördelése az egyének általános fogyasztói mozgósítását szolgálta. A modern ipari társadalom átfogó létformáinak (nemzet, osztály, nemzedék) szétesése következtében spontán módon bekövetkezett elhasonulásokat, a legkülönfélébb kulturális és szubkulturális kisebbségek leválását, kivonulását, önállósulását a piac - felismerve a fogyasztás bővítésének ebben rejlő lehetőségét — minden módon támogatta, felgyorsította, kiaknázta, hogy az elhasonulás nyomán létrejött (vagy kifejezetten piaci úton létrehozott) kulturális „törzseket" eláraszthassa „törzsi" áruval és szolgáltatással. A piac minden lehetséges másságot igyekezett meglovagolni, minden kulturálisan megformált - látható vagy demonstratív módon láthatóvá tett-biológiai, mindenekelőtt vitális, testi, nemi eltérést, különbséget, sajátságot megpróbált „mássággá" átalakítani és maga is kitalált és előállított, forgalomba hozott „másságokat", „identitásokat", hogy áruval láthassa el e másságok hordozóit, fenntartóit, vásárlóit. Egyfajta másság-ipar, identitás-ipar alakult ki így, amely az uniformizált tömegtermelést másságokban oldotta föl, tette változatossá és szórakoztatóvá. A piaci törzsek világai között nincs átjárás: ahány törzs, annyi totem és tabu, annyi rítus, annyi testtartás és maszk az arcon, annyiféle díszítés és annyiféle hajviselet, annyiféle bőrre, ruhára, arcra festett-rajzolt-tetovált embléma, címer, logo, annyi kivonulási és mutatkozási színtér, viselkedés- és beszédmód, amelyek jobbára idegenül vagy kifejezetten harciasan állnak egymással szemben. De bár a törzsek között átjárás nincsen, az átugrásnak egyikből a másikba, a törzsváltásnak semmi akadálya. A fogyasztói törzs bármikor újraválasztható. Végtére a piacon létesülő törzshöz (a közösség illúziójához és élményéhez) nem a beleszületés természeti köteléke, nem is a hűség erkölcsi vagy politikai szálai fűzik az egyént, hanem a piacilag generált tetszés (a divat) pillanatnyi vagy a priváthóbort tartós megszállottsága. Még csak csatlakoznia sem kell valakinek a törzshöz, hogy megnyerőnek találja életvilágát, szokásait, külső rekvizitumait, jelképeit, viseletét, nyelvét, vezérét. Elég, ha imponál vagy tetszik neki, mint akármely néznivaló, akármely látványosság. S valóban: a fogyasztói törzsnek vannak eredeti szerzői és másodlagos szerzői, vannak „beavatottjai", eljátszói (akik beöltöznek a verbális szerepekbe, törzsi viseletekbe) és vannak nézői (befogadói), akik - különféle okokból — nem mernek elmenni a törzzsel való aktív azonosulásig, de boldogan elnézik a törzs különös, szokatlan, őrült világát, amely annyira eltér az övékétől és minden szokványostól, minden átlagostól. Piaci szempontból ennek a különbségnek nincs túl nagy jelentősége. Mellékes, hogy a törzsi árut és szolgáltatást valaki a törzsi játék aktív szereplőjeként vagy nézőjeként vásárolja-e meg. Fogyasztói törzsek a politikában A fogyasztói törzsek megjelenése a politikában viszonylag kései fejlemény, s elválaszthatatlan az A tanulmány első részét februári számunkban közöltük. 2000 O 3